Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
3-4. szám - Finály Lajos: A pécsi szennyvízkérdés
168 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. A pécsi szennyvízkérdés az általános közegészségügyi ós biológiai szempontokat meghaladva a legutóbbi időben sokkal nagyobb jelentőségű lett. Pécs ipar- és városfejlesztése lényegesen nagyobb vízigénnyel lép fel, mint amit a jelenlegi vízkészletek ki tudnának elégíteni. így felmerült annak szüksége és lehetősége, hogy megfelelő tisztítás után a szennyvizet használjuk fel ipari célokra. Hazai gyakorlatban még nincs arra példa, hogy városi szennyvizet hűtési célokra újra hasznosítottak volna. Ezért szükség volna olyan vizsgálatok és kutatások megindítására, amelyek kémiai vagy biológiai úton olyan gyakorlati tisztítási eljárást eredményezzenek, amellyel még gazdaságosan elérhető az ipari hasznosításhoz megkívánt vízminőség. A biológiai úton való tisztítás vizsgálatai még az előmunkálatoknál tartanak, míg a kémiai úton való tisztítás laboratóriumi kutatásai már előrehaladott állapotban vannak. Azonban ma még nem lehet megállapítani és választ adni a tisztítás végleges gyakorlati megoldására. A vizsgálatoknak vízgazdálkodási szempontból nagy a jelentősége, mert a vízforgatásnak nagyobb körön belüli lehetőségét tárhatja fel olyan iparvidéken, ahol a feltárt vízkészletek már kimerültek, új vízkészletek feltárása bizonytalan, hosszabb időt igényel vagy egyáltalán nem lehetséges. Pécsi viszonylatban olyan ipari üzem azonnali telepítését tenné lehetővé, amely egyébként helyhez kötött, mert ezen a helyen nagy tömegben elfekvő és eddig kihasználatlan energia forrásokat hasznosít a népgazdaság számára. A szennyvíznek ipari célokra való felhasználhatósága arra is vezethet, hogy bizonyos feltótelek mellett területi vízmérlegek felállításánál már a szennyvizek is számításba jöhetnek, mint hasznosítható vízmennyiségek. Éppen ezek a vizsgálatok adnak majd választ arra, hogy miFinály L.: A pécsi szenny vízkérdés lyen lehet a felhasználás mértéke nemcsak pécsi viszonylatban, hanem országos vonatkozásban is. ' A szennyvíztisztítási vizsgálatokkal párhuzamosan azonban újabb vízkészletek nyerésére széleskörű vízkutatás is folyamatban van, amelyekről a már elhangzott előadásokból tájékozódtunk. A vízkutatások remélhetőleg rövidesen még a szennyvízvizsgálati eredményeket megelőzően olyan gyakorlati eredményekkel járnak, hogy az ipari és háztartási vízszükségletet közeljövőben gazdaságosabban kielégítik, de átmenetileg akkor is biztonság szempontjából fel kell készülni a szennyvíz hasznosítására. Azonban a folyamatban levő szennyvíztisztítási vizsgálatoknak a pécsi szennyvízzel kapcsolatban felmerült vitáknak ós tanulmányoknak más szempontból is van népgazdasági jelentősége. A szennyvizek ipari hasznosítása pécsi viszonylatban sem szorítkozik a hűtővíz hasznosítási lehetőségeire, mezőgazdasági szempontból már jelenleg is érdekelt az öntözés és a haltenyésztés vonalán. A szennyvíznek öntözés útján való hasznosítása jelenleg nem kielégítő. Az üzemelő kertészet műszaki és termelési hiányosságok folytán ráfizetéssel termel és egyáltalában nem használja ki a szennyvízben lévő nagy trágyaértéket. Haltenyésztés szempontjából egyenesen káros a mai körülmények között a szennyvíz jelenléte, mert a halállomány erősen pusztul. A szennyvíztisztítással járó gazdasági előnyök a jelenlegi lehetőségek mellett sincsenek kihasználva, sem trágyaértékesítés, sem gázfelhasználás tekintetében. A szennyvíz felhasználásának tehát a hűtővízként való hasznosításán felül számos lehetősége van és erre kellőkép fel kell készülni. A város fejlődésével a szennyvíz mennyisége is lényegesen növekedni fog és így ezek a lehetőségek is nagyobb népgazdasági értéket fognak képviselni. A tiszavasvári hajózsilip modelkísérlete Építőipari Műszaki Egyetem II. sz. Vizépltéstani Tanszék Tanszékyezető: dr. Mosonyi Emil. Az Országos Vízügyi Igazgatóság megbízásából a Tanszék laboratóriumában közel egy éve már kísérletet végzünk a tiszavasvári kombinált vízleeresztőés hajózsilippel kapcsolatban. A kísérlettel a következő kérdésekre kell választ adnunk: 1. A felső fő energiatörő berendésének kialakítása olyan módon, hogy a hajózsilip töltése a leggyorsabb legyen, és a töltés közben a kamrában lévő hajóra ható erő a megengedettet ne haladja túl. A megengedett erő az uszály súlyának 1/650-ed része. 2. Az alsó fő ürítőcsatornájának olyan módon való kialakítása, hogy az ürítés a lehető leggyorsabb legyen, és az utócsatornában káros hullámzás ne keletkezhessék, mely a várakozó hajókban vagy a csatorna rézsűiben kárt okozhatna. 3. Megvizsgálandó az az üzemi eset, melynél az emelőkapun át 45 m 3/sec vizet bocsátunk a zsilipbe (alsó kapu nyitva). Megállapítaadó a felfutás ideje Q=0 m'/sec-ról, Q=45 m 3/sec-ra, úgy, hogy káros csatornahullámok ne keletkezzenek. 4. Megvizsgálandó az az ideiglenes üzemi eset, melynél a vízbeeresztés csökkentett vízhozammal, a felső fő megkerülő vezetékein történik. Az alsó kapu nyitva van. 5. Ugyanaz az eset, mint a 4., csak a felső kapu van nyitva és a vizet az alsó fő megkerülő vezetékein keresztül vezetjük. 6. Ugyanaz az eset, mint 4. és 5., csak mindkét kapu zárva és a vizet a két fő megkerülő vezetékein vezetjük keresztül. Megállapítandó 4., 5. és 6. esetben a felső víz négy lehetséges áilása mellett a körülfutó csatornák vízszállításának változása az alsó vízállás függvényében. A megoldandó feladatok kivizsgálására megépítettük 1:25 menetarányban a hajózsilip kamráját az alsó és felső fővel, és a csatlakozó csatornaszakaszokból 70—70 m-t. Sajnos, hosszabb csatornaszakaszt beépíteni nem állt módunkban. Ennek hosszát a laboratóriumban rendelkezésre álló hely mérete szabta meg. Az 1. és 2. kérdés — a töltés és ürítés — kivizsgálásához felhasználjuk a laboratóriumban rendelkezésre álló 1000 tonnás dunai uszály modelljét, mely fel van szerelve erőmérő és regisztráló berendezéssel, hogy a töltés és ürítés során a hajóra ható erőket, mérni és regisztrálni lehessen. Ugyanezekhez a vizsgálatokhoz rendelkezésünkre áll még egy vízszintregisztráló és egy mozgást regisztráló műszer. Ez utóbbival a kapu, illetőleg a tiltok időbeni mozgását lehet rögzíteni. A kísérlet feladata a műszakilag legkifogástalanabb kialakítás megadása. Ebben az esetben azonban, minthogy egyrészt a kísérlet a tervezéshez képest későn indult, másrészt időközben döntő tervváltoztatás is bekövetkezett, a laboratóriumra különleges feladat hárul, ezért állandó szoros kapcsolatot tartunk fenn a tervezőkkel, hogy egyrészt olyan kialakítást javasoljunk, amely még az építés pillanatnyi állapota mellett megoldható, másrészt, hogy rögtön tájékoztassuk őket az elért eredményekről és még idejében óvást emeljünk az olyan tervezet kialakítása ellen, mely a kísérlet alapján kifogásolható. Kísérleteinket rövidesen befejezzük s majd a szakvélemény elkészítése után vizsgálatainkat részletesebb beszámolóban fogjuk ismertetni. Hankó Zoltán adjunktus \
