Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Finály Lajos: A pécsi szennyvízkérdés

Finály L.: A pécsi szennyvízkérdés 3—4. sz. 171 pellérdi halastavakat, hogy minden időben ártalom nélküli tápvíz legyen belőle kivehető. Sajnos a Fekete-víz nemcsak erősen szennyezett, hanem vízhozama is túlkicsiny ennek a feladatnak a tel­jesítésére. Legkisebb vízhozama 2—300 1/mp, át­lagos hozama 1 m 3/mp és legnagyobb hozama is csak 12 m 3/mp. Átlagos vízjáráskor tehát 60 lakó jut 11/mp bozamra, vagyis biológiai tisztítás volna szükséges még állandó 1 m 3-es hozam és tiszta állapot esetén is. Kétségtelen tehát, hogy a városi szennyvizek biológiai tisztítására a Fekete-víz szempontjából is szükség van. A mai berendezés­sel azonban ilyen tisztítóhatást nem lehet elérni. A mai szennyvíztisztító berendezés — Gál­liidy László tervezése — elrendezése a mellékelt ábrán látható (4. ábra). A városi és a bőrgyári szennyvíz együttesen, egymással keveredve, elő­ször 50 mm pálcaközű, gépi tisztítású szennyvíz­rácson halad át, majd az ülepítőmedencékbe jut. Az ülepített víz ezután a szivattyútelep gyűjtő­aknájába folyik, honnan a szivattyúk kinyomják a szomszédos tisztító-tavakba. E tavakon való áthaladás után folyik ki a szennyvíz a befogadóba. Ezenkívül a tavakból a közeli gazdaság öntöző­vizet is szivattyúz ki magának. A szennyvíz egy részét tehát ezidőszerint mezőgazdasági öntözésre is használják. Mindezekkel kapcsolatban rá kell mutatnunk két tényre. Az egyik az, hogy a telep tisztítóhatá­sának alapos tanulmányozása arra az eredményre vezetett, hogy a tényleges túlterhelés és nem kifo­gástalan üzemeltetés ellenére is a rács és az üle­pítőmedencék együttesen kielégítő mechanikai hatásfokot mutatnak, a szennyvíz igen nagy szeny­nyezettsége miatt azonban az ülepítés után ma­radó szennyezés abszolút mértéke meg nem enged­hetően nagy. így pl. Imhoff-kehelyben 2 óra alatt a nyers szennyvízből 10,7 cm 3, az ülepített szenny­vízből pedig még mindig 1,22 cm 3 ülepedett le. A hatásfok tehát kitűnő, közel 80%-os, a meg­maradt ülepíthető anyagmennyiség mégis túlsá­gosan nagy. A .másik tény pedig az, hogy az üle­pítés után következő tároló medencék — nem tudom, szabad-e azokat oxidáló tavaknak ne­vezni ? — még helyes üzemeltetés mellett sem nyújthatnak biológiai tisztításnak nevezhető ered­ményt. A mostani 3,8 hektár tófelület helyett 60 000 főnyi lakosság számára legalább 25—35 hektár volna szükséges a biológiai oxidáció elérésé­hez, amit azonban a bőrgyári vizekre való tekin­tettel még mintegy 50%-kal kellene növelni. Emellett pedig gondoskodni kellene a medencék, különösen az első medence állandó tisztításáról is, mert bár e medencék 1,50 m vízmélységgel épül­tek, ebből ma mintegy 70 cm-t iszap foglal el. A víz a feliszapolódott tófenékben medret mos ki magának és számottevő tisztulás nélkül folyik át a medencén. Ez a helyzet a csatornázással kiszol­gált lakosszám növekedése miatt folytonosan rosszabbodni fog. Az elvégzett kémiai vizsgála­tokról és azok értékeléséről az alábbi táblázat nyújt érdekes felvilágosításokat: 1950. III. 4. 1951. V. 17. 1951. VIII. 21. befolyó kifolyó befolyó kifolyó befolyó kifolyó Hőfok C° 13,0 17,0 ! 20,0 pH 6,9 — 7,55 • — Átlátszóság .... cm 6 10 2 11 22 22 Összes szárazanyag .... mg/l 99 3467 3036 4527 2547 2577 2274 „ oldott „ mg/l 99 2614 2778 4110 2324 2259 2002 „ lebegő „ 99 . 893 258 417 223 ^18 272 „ szerves „ 99 1291 906 871 656 965 874 Oldott 1107 906 504 616 704 614 Lebegő ,, ,, 9 9 184 0 367 40 261 260 Összes ásványi „ 9 9 2176 2130 3656 1891 1612 1400 Oldott „ 99 1507 1872 3606 1708 1555 1388 Lebegő „ Oxigénfogyasztás 99 669 258 50 183 57 12 Lebegő „ Oxigénfogyasztás 99 11040 6080 600 576 564 485 Ammónia nitrogén 99 142,4 114,8 78,4 75,0 48,2 48,4 Összes „ 99 73,05 34,53 114,8 100,2 85,1 80,1 Aetherextrakt 99 591 408 166 142 60 61 Vezetőképesség 10-6 — — — — 2744 2743 CaO mg/l 99 .— —' — — 222,3 216,8 MgO mg/l mg/l 99 — — — — 77,7 74,6 so 3 99 — — — — 220,2 227,1 CP 781 923 1984 851 584 358 Összes keménység N° — —•' — — 31,5 ,— Változó 99 — 34,7 A pécsi szennyvíz minőségi adatai dr. Lesenyei vizsgálatai szerint. (A nyers és az ülepített szennyvíz 34 órás átlaga) Bár a hazai városok között Pécsett van az egyik legkorszerűbb tisztítótelep, a helyzet — mint láttuk — még itt sem mondható megnyugta­tónak. Ezzel kapcsolatban ne feledkezzünk meg az elől említett különálló csatornahálózatról sem, amelyből minden tisztítás nélkül folyik be a szennyvíz a befogadóba, amelynek szennyvize még kórházi szennyvizet is tartalmaz. Erre szük­séges volt itt hangsúlyozottan rámutatnom ós javasolnom kell mielőbbi szanálását. Az előbb említett szennyvízöntözés kérdése több szempontból is külön figyelmet érdemel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom