Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Pásztor Géza: A hévizi hidrológiai ankét eredményei

Dezső—Kovács—Sailay—Straub: Hajdúszoboszlói forrásvíz Hidrológiai Közlöny. 34. évi. 1954. 3—4. sz. 159 rázni kívánjuk, akikor elsősorban el kell végezni az illető gyógyvizek pontos, lehetőleg minden oldott anyagra kiterjedő elemzését. Ismerni kell a jelenlévő összes nyomanyagokat, mert ez az út vezet el oda, hogy a balneológiában is, mint mindenütt, az empíriát a tudományosan megalapozott összefüggésekkel tudjuk pótolni, s ezzel a tudományos fürdőitant tovább tudjuk építeni. IRODALOM 1. Ascheirri—Hohlweg: Deutsch. Med. Wschr. 59, 12— 14, 6/1, 1933. 2. H. Jacobi—A. Butenandt: Z. physiol. Chem. 1933. 218. 3. E. Gierhake—E. Wehefritz: Deutsch. Med. Wsfhr. I. 423, 1936. 4. N. Munteanu: Deutsch. Med. Wschr. I. 96. 1937, 5. Straub J.: Magy. Állami Földtani Intézet 1950. évi Évkönyve. A hévízi hidrológiai ankét eredményei F.ÍSZTOB, GÉZA Kormányzatunknak az a célkitűzése, hogy a Balaton környékét az ország legnagyobb népüdültetési tájegységévé fejlessze ki, a megoldásra váró problémáknak egész sorozatát jelenti a népgazdaság csaknem valamennyi szektora, így, a vízgazdálkodás számára is. A vízgazdálkodás területén jelentkező feladaxok két nagy kérdéskomplexum köré csoportosulnak. Az egyik: azoknak a feltételeknek a biztosítása, amelyek megteremtik a Balaton vízháztartásának egyensúlyát, illetve lehetővé teszik az egyensúlyi állapot állandósítását; a másik: a partvidék lakóhelyeinek és üdülőtelepeinek kellő mennyiségű és a lehető legjobb minőségű ivóvízzel a legkorszerűbb követelményeknek megfelelően való ellátása. A Magyar Hidrólógiai Társaság társadalmi úton, ankétek rendezésével igyekszik előmozdítani a Balatonkörnyék fejlesztésével kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok megvalósítását. Az 1953. szeptember 26-án és 27-én lezajlott hévízi ankét az utóbb említett feladatkörnek, azaz az ivóvízellátásnak és a vele szorosan összefüggő szenny vízkérdésnek tárgyalását tűzte napirendjére. Az ankét által felvetett problémák fontosságának helyes megítélése végett vessünk egy rövid pillantást a Balatonvidék jelenlegi ivóvízellátási helyzetére és vizsgáljuk meg, miként történik ma a partmenti települések szennyvizeinek eltávolítása. A Balaton környékén üdültetésre alkalmas 44 helység közül mindössze 10 olyat találunk, ahol a vízellátás többé-kevésbbé megoldottnak tekinthető. A meglévő vízművek azonban még itt is nagyrészt erősen kifogásolható minőségű, vagy elégtelen mennyiségű vizet termelnek. Ennek az elmaradottságnak legfőbb okát abban kell keresnünk, hogy az üdülőforgalom kiépítése a múltban nem nagyvonalú átfogó terv szerint, hanem teljesen rendszertelenül, a helyi érdekeknek megfe'elően történt. Természetes tehát, hogy ilyen körülmények között csak helyi jelentőségű, a pillanatnyi szükségletre méretezett kisebb vízművek keletkezhettek. Egységes fejlesztési terv hiányában nem vették figyelembe a Balaton-vidék különleges, nem egyenletes eloszlású vízbeszerzési lehetőségeit. így állott elő az a helyzet, hogy ma egyes területeken a legnagyobb vízhiánnyal küzdenek, ugyanakkor másutt nagymenvnyiségű és kiváló minőségű ivóvíz felhasználatlanul folyik el. A jelenleg működő vízművek kb. 41 000 személyi, vagyis a nyári lakosságnak mindössze 35%-át látják el. A lakosság többi része főként ásott kutakból kénytelen fedezni vízszükségletét. Néhány nagyobb üzemi üdülőnek van ugyan saját házi vízellátása, a végrehajtott vizsgálatok szerint azonban ezeknek a berendezéseknek több mint a fele egyáltalában nem felel meg az egészségügyi követelményeknek. A szennyvízkezelés szempontjából még súlyosabbak a viszonyok. A 44 község közül mindössze négy: Baiatonaliga, Siófok, Balatonfüred és Balatonföldvár csatornázott. A csatornázás hiányának természetes következménye, hogy a szennyvíz tisztításának kérdése is vagy csak nagyon kezdetlegesen, vagy pedig — és legtöbbször ez az eset forog fenn — egyáltalában nincs megoldva. A nagyobb üdülők és szállodák tisztítóberendezései nagyrészt elavultak és kezelésük sem szakszerű. Működésük általában igen sok kívánnivalót hagy maga után, sőt sokszor ahelyett, hogy javítanák, inkább súlyosbítják a helyzetet. Minthogy a környék szennyvizeinek egyetlen befogadója a Balaton, a jelenlegi állapot szükségszerűen a tó vizének fokozatos elszennyeződését vonja maga után. Különösen kedvezőtlen a helyzet Keszthelyen, ahol a város tisztítatlan szennyvizei a strandfürdő közelében ömlenek a Balatonba. Az áramlási viszonyok viszont éppen a keszthelyi öbölben a legkedvezőtlenebbek, tehát a szennyvíz elkeveredésének, illetve az öntisztulásnak lehetősége itt a legkisebb. Az elmondottak alapján nem lehet kétséges, hogy a Balatonvidék népüdültetési súlyponttá való kifejlesztésének egyik leglényegesebb előfeltételeként a vízellátás és a szennyvízkezelés terén mutatkozó hiányosságok gyökeres orvoslását kell tekintenünk. Az üdülők létszámának tervbevett nagymértékű emelése el sem képzelhető anélkül, hogy a szinte legelemibb követelménynek, a használati és ivóvízszükségletnek kielégítéséről gondoskodás történjék. Ezzel együttjár természetesen a megnövekedett mennyiségű szennyvizeknek megnyugtató módón való eltávolítása is. A hévízi ankét tárgysorozati pontjai alkalmat adtak arra, hogy a megjelent szakemberek mindkét kérdéssel kapcsolatban az összes szóbajöhető szempontok, a fennálló lehetőségek és a különböző érdekek együttes mérlegelésével fejthessék ki véleményüket. Az elhangzott előadásokat élénk viták követték és értékes hozzászólások egészítették ki. Az ennek eredményeként létrejött megállapodások főként a műszaki megoldás alapelveit rögzítik le, ugyanakkor azonban* a megindítandó kutatások és tervezések szervezeti kérdéseire is kiterjednek. Műszaki szempontból az ankét a következő fontosabb határozatokat hozta: Szükségesnek tartja, hogy a balatoni vízellátás egységes megoldását célzó, többféle változatra kiterjedő műszaki tanulmány elkészítésére az illetékes tervező vállalat mielőbb megbízást kapjon. A tanulmány kidolgozásánál figyelembe kell venni azokat az alapvető szempontokat, amelyeket a Magyar Hidrológiai Társaság elnöksége az ankét határozatai alapján állít össze. Egyidejűleg elkészítendő az ivóvízellátásba beyont területek csatornázására és szennyvíztisztító központjaira vonatkozó műszaki tanulmány is. Az ivóvízellátás és a szennyvízkezelés tervezési, valamint a tervezéssel összefüggő előmunkálatainak