Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Bolberitz Károly: A fürdővizek szennyezettségének mértéke és a medencék vízellátása

Bolberitz K.: Fürdővizek szennyezettsége Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. 155 4. táblázat Medence alakja, mintavétel helye Rudas-fürdő I II III Lukács-fürdő I II II I I V V Cinkotai strandfürdő I II II I I V V Széchenyi-fürdő nagy medence I II III tv V kis medencék I II III • IV V VI csekély áramlással bíró, vagy holt-terek a víz­mintát nem is kis mértékben befolyásolták. A Lukács-fürdőben a friss víz befolyatása a négy­zetalakú medence két sarkán, a használt víz el­vezetése a medence másik két sarkán történik. A fő áramlási irány tehát a medence két szélén van és a középen az áramlás feltehetőleg sokkal csekélyebb. A vízminták vizsgálata is mutatja, hogy a középen vett minta szennyezettebb, mint a két kiömlési sarokról származó. A Széchenyi­fürdőnél e helyzet komplikáltabb, mert a friss vizet részben a medence hosszabb oldalának közepén, részben a medence fenekének közepén engedik be, a kifolyás pedig a téglalapalakú medence két rövidebb oldalán megy végbe. A vizsgálatok itt is a medence egyes részeinek különböző szennyezettségét mutatják. A Cin­kotai strandfürdő mesterséges tómedencéje szin­tén téglalap alakú ; a csekély mértékű befolyás az egyik rövidebb oldal közepén történik, a ki­folyás a szemben lévő oldal közepén. A vizs­gálati eredmények itt viszont azt mutatják, hógy a főáramlási vonalba eső, középen vett minta a kevésbbé szennyezett, míg a stagnáló vizű sarkok közelében vett mintákban a szennyezésre mutató alkatrészek magasabbak. Klorid mg/l O-fogy. mg/l Nitrit 89,0 86,0 80,0 1,40 1,05 1,10 eros nyom nyom gyenge nvom Ammó­nia mg/l Prot. amm. mg/l 0,18 0,20 0,35 0,24 0,28 0,34 Ossz. N. mg/l 1,65 1,76 1,86 28,0 28,0 29,0 29,0 29,5 0,20 0,15 0,30 0,30 0,45 0 0 0 0 0 0 0 0.08 0,08 0,09 0,30 0,26 0,32 0,32 0,34 1,90 1,70 2,00 1,80 2.60 30,0 30,0 30,0 30,0 30,0 6,10 5,90 6,10 6,00 5,10 igen sok sok sok sok sok 1,70 2,20 2,10 1,70 1,20 11,4 12,0 10,6 7,5 9.0 105,0 106,0 106,0. 105,5 104,5 133,0 133,5 133,0 138,5 138,0 137,5 1,95 2,05 2,00 1,85 2,10 2,45 2,20 2,10 2,10 2,05 2,15 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,82 0,86 0,88 0,84 0,84 1,26 1,20 1.10 1,40 1,40 1,46 0,94 1,20 1,20 1,36 1,00 13,1 13,6 13,6 13,5 13,1 7,1 7,8 8,3 9.5 8,1 9.6 Mindezekből azt a fontos következtetést kell levonnunk, hogy az utánpótlási víz áramlási útja a medencében fontos és e kérdéssel is fog­lalkozni kell. A folyamatos vízcserét a fentiek figyelembevételével tehát oly módon kell meg­oldani, hogy a víz felszínén áramlási holtterek ne keletkezzenek. A friss víz a sekély víz oldalon a medence teljes szélességében legalább három helyen egyenletesen eloszolva ömöljék be. A túl­folyó nyílások — szintén legalább három — a beömlési oldallal szemben lévő falon helye­zendők el. Fenti vizsgálatok és számítások azt a célt szolgálták, hogy a közfürdők medencevizének szennyeződési folyamatára vonatkozó ismeretein­ket elmélyítsék és hogy ennek alapján a gyakor­latban hasznosítható következtetéseket vonhas­sunk le. Ezek alapján most már törekednünk kell arra, hogy egyrészt meglévő fürdőinknél olyan előírásokat tegyünk, melyek egészségügyi kívánalmainkat kielégítik, másrészt, hogy a jövő­ben létesítendő fürdőknél olyan fokozottabb köve­telményekkel lépjünk fel, melyek teljesítése für­dőinket higiéniai szempontból is példaszerűekké fogják tenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom