Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
3-4. szám - Dr. Bolberitz Károly: A fürdővizek szennyezettségének mértéke és a medencék vízellátása
Bolberitz K.: Fürdővizek szennyezettsége Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. 151 szennyeződési maximum között, A fenti exponenciális függvény grafikusan ábrázolva görbét ad, mely egy, a vízcserélődési hányadostól függő ^magasságban fekvő, a t tengellyel párhuzamos maximumhoz közeledik. Ha ezt a maximumot kívánjuk kiszámítani, úgy a függvényt t —> 0 0-re kell megoldanunk. Ha , n t oo, ugy e Q -> 0, tehát x=S—(l — 0)=S^-. '4) q q A függvényt grafikusan is ábrázolhatjuk : 1. ábra A (4) egyenlettel tehát meg tudjuk állapítani állandónak feltételezett átlagos látogatószám mellett a medence vizének azt a legnagyobb szennyezettségét, mely az adott vízcserélődés esetén a maximumot jelenti és amelyet csak a cserélődés növelésével lehet fokozni; a (3) egyenlet pedig lehetővé teszi az előbbi feltételek mellett a szennyeződés időbeli előhaladásának figyelemmel kísérését. Ha azonban változó látogató-szám függvényeképpen kívánunk képet a szennyeződés alakulásáról, gyakorlatiasabb matematikai sor formájában követni ezt. Ha megelégszünk azzal, hogy nem folyamatos görbe formájában kívánjuk ezt megállapítani, hanem bizonyos időközökre vonatkozóan, pl. óránként állapítva meg a fürdőben tartózkodók számát és az általuk létrehozott szenynyeződést, akkor, bár nem pontos, de a valóságot a tapasztalatok szerint igen jól megközelítő eredményeket nyerhetünk az alábbi számítás szerint. Gyakorlati adatokból megállapítva az egy személy által egy órai tartózkodás alatt átlagosan a fürdőbe vitt szennyet szennyeződési számban* kifejezve — melyet az alábbi számításoknál későbbi elgondolások alapján 2,5—3,0-nak veszünk fel — ezt megszorozva a számítási időpontban a fürdőben tartózkodók számával (l) és elosztva a medence térfogatával (Q), megkapjuk a szennyeződés növekedését a víz 1 m 3-ében egy óra alatt. Ez tehát az egy óra alatt bevitt szennyezés. Ha ezt hozzáadjuk a vízben már előzetesen benne lévő és azonos módon megállapított szennyezéshez és levonjuk belőle az egy óra alatt a kifolyónál el* Bolberitz: Szennyeződési szám a fürdővizek szennyezettségének megállapítására. (Hidrológiai Közlöny,'1953, 5—6.). távozott szennyezést, szintén m 3-re számítva, megkapjuk a m 3-enkénti szennyezést az óra végén. A medence túlfolyása révén a m 3-enkénti szennyezettség oly hányaddal csökken, ahogyan az 1 óra alatt a medencébe befolyó (vagy abból kifolyó) víz mennyisége (q) aránylik a medence térfogatához (vízcserélődési hányados). A fenti gondolatmenet alapján tájékoztató számítás céljára a következő képlet állítható fél : Sn — Sn—l Sn— 1 Q "I , (5) ahol S n = a m 3-enként,i szennyezettség n időpontban, szennyeződési számban kifejezve ; Q = a medence térfogata m 3-ben ; q = az 1 óra alatt befolyó (kifolyó) vízmennyiség m 3-ben ; s = az egy látogató által 1 óra alatt bevitt szennyezés, szennyeződési számban kifejezve ; l n — a látogatók száma n időpontban. A fenti képlet természetesen megalkuvást jelent. Feltételezi, hogy egy-egy óra elteltével a vízben lévő szenny megfelelő hányada egyszerre ömlik ki, és hogy a látogatók által bevitt .szenny ezt követően egyszerre kerül bele a medencébe ; grafikusan szemléltetve a különbséget: e képlet alkalmazásával lépcsős grafikont kapunk a valóságot kifejező görbe helyett. Ez kétségkívül engedményt jelent, ennek árán azonban lehetővé válik, hogy viszonylag egyszerű számítással eredményhez jussunk. A képletet magától értetődően nemcsak óránkénti időközökben alkalmazhatjuk, hanem többórás szakaszokra, avagy napokra is, ha hosszabb időszakonként leengedett medencékről van szó ; ilyenkor természetesen q pl. a naponként beömlő vízmennyiséget, s pedig az egy látogató által egy nap alatt bevitt szennyezést jelenti. A képlettel számos ellenőrző számítást végeztem, melyek azt mutatják, hogy elég jól használható a vizsgálati adatok ellenőrzésére, de mindenekelőtt arra, hogy segítségével megállapíthassuk egy fürdő vizének várható szennyeződését, ill. ennek menetét különböző medencenagyságnál és változó • vízcserélődés esetén, a látogatók számának legkülönbözőbb eseteiben. A már elvégzett számításokat nehezítette, hogy a rendelkezésre álló adatok nem voltak eléggé részletesek, sok esetben elég pontosak sem. Gyakran nem ismertük az előző napi látogatók számát a már előzetesen használt vizeknél, több medence esetén a vízutánpótlásnak és a látogatóknak megoszlását a medencék között, a látogatók óránkénti megoszlását stb.-t. Az egy személy által bevitt szenny mértékét is csak becslés útján lehetett megállapítani. Ennek ellenére a számítások jó tájékoztató értékeket, nem egy esetben pedig meglepő párhuzamosságot mutattak a vizsgálatokból meghatározott szenynyeződési számmal. Illusztrálás céljából két ilyen számítást mutatok be, két egészen eltérő esetre vonatkozóan (a fürdőben tartózkodók számának megállapítása az egyes órákban becsléssel történt.) (1. és 2. táblázat).'
