Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Mezősi József dr.–Donáth Éva: A Tisza és Maros oldott és lebegtetett anyagának vizsgálata

lJfO Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. VÍZKÉMIA A Tisza völgyében a vízgazdálkodás súlypontját az öntözés alkotja. Az öntözővíz biztosításával kapcsolatban sokáig csak a mennyiségi kérdéseket vizsgáltuk. A bevezetett ipari szennyvizek mennyiségének növekedésével azonban előtérbe lép a minőség kérdése is. Az ismertetett vizsgálatok azt igazolják, hogy egyelőre sem a Tisza, sem a Maros vize nem tartalmaz Szeged környezetében az öntözésre káros anyagokat. Feladatunk azonban az, hogy természetes vizeinknek ezt az állapotát meg is őrizzük. A Tisza és Maros oldott és lebegtetett anyagának vizsgálata* MEZŐSI JÓZSEF dr. és DONÁTH ÉVA A Tisza és Maros vizének oldott és lebegtetett anyagára vonatkozó, 1951-iben megkezdett kutatásainkat 1952-ben folytattuk. Meghatároztuk az oldott sók mennyiségét és minőségét, a lebegtetett anyag menynyiségét, ennek szemcsenagysá]gszeriiniti eloszlását. Vízmintavétel minden héten három helyről törtéint (1. ábra). A Tiszából a tápéi kompnál, a Maros beömlése felett és Szegednél a Boiszorkánysziget mellett, a Maros beöm'lése alatt, a torkolattól

1 kb. 5 km-re, ahol a két folyó teljes keveredése valószínű, s végül a Marosból, a torkolattól mintegy 3V2 km-nyire Deszknél. eredményei csaknem teljesen megegyeztek a Tisza szegedi szakaszán ugyanekkor meghatározó ttakkal. Maros (Deszk) ápr. 24. Tisza (Szeged) ápr. 21. Kalciumion Nátriumion Káliumion Vasion Hidrokarbonátion Összes oxid Lúgosság 32,95 mg/l 10,32 mg/l 3,02 mg/l 0,26 mg/l 100,22 mg/l 6,40 mg/l 1.64 ml 0,ln HCl/lOOml 32,07 mg/l 9,79 mg/l 3,10 mg/l 0,26 mg/l 99,45 mg/l 6,10 mg/l 1,63 ml 0,ln. HCl/lOOml * Készült a Szegedi Tudományegyetem ÁsványKőzettani Intézetében. Igazgató: dr. Koch Sándor egyetemi tanár. A vízimintavételt számunkra a Vízrajzi Intézet szegedi kirendeltsége végezte. Minden alkalommal a sodorvonal 10 különböző mélységéből 1—1 liter vizet vettek ki, a kapott 10 liter vizet ülepítettük. A leülepített anyagot, 1951. évi vizsgálatainkhoz hasonlóan, szétválasztottuk agyagos, iszapos és homokos frakcióra. A kémiai analízishez felhasznált vizet qualitatív szűrőpapíron szűrtük. Havonta egy alkalommal minden vízmintavételi helyen a helyszínen határoztuk meg a vízben elnyelt szabad oxigént és a szabad széndioxid mennyiségét. Mivel geokémiai szempontból csak a rendszeres vizsgálatból nyert értékek hasznosíthatók, már a munka megindításánál tekintettel voltunk: a. következőkre: 1. A nátrium- és káliumiont, kalcium- és magnéziumiont, karbonát- és hidirokarbonátiont külön határoztuk meg. Ezenkívül meghatároztuk még a víz szulfát- és ifoszfátion, vas- és kloridion, az összes oldott só, összes oxid, sziliciumoxid, oldhatatlan maradék, összes szerves anyag-, szabad oxigénés szabad széndioxid tartalmát, valamint lúgosságát és keménységi fokát. A minimális mennyiségre való tekintettel a mangániont minőségileg havonta egyszer határoztuk meg. Nyomelemeket színképanalitikailag nézte meg részünkre Földváry Aladárné, akinek eziúton mondunk érte köszönetet. 2. A vízmintavételt minden egyes esetben a Tisza, illetve a Maros sodorvonalából vettük, ahol a víz keveredése a legjobb, így 1. ábra Ettől a rendszertől csak április hónapban tértünk el, amikor mintavételt s ennek következtében rendszeres vizsgálatot csak Szegednél végeztünk. Ekkor ugyanis a Tisza magas vízállása miatt kilépett medréből és a Maros torkolata előtt összefolyt ennek víziével. Április második felében a Maros viszonylag alacsony vízállású volt, ennek eredményeként a Tisza víztömege (felduzzasztottá a Marost, ós a víz oldott sóinak összetételét annyira befolyásolta, hogy a Deszknél' április 24én vett vízminta elemzési SZEGED vizmintovételi hely