Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Erdey László–Szabadváry Ferenc: Vízben oldott oxigén meghatározása aszkorbinsavval

Erdey—Szabadváry: Oldott oxigén meghatározása vas(II)-oldatot még a lúgos oldathoz, vagy már savanyítás után adjuk hozzá, nem befolyásolta az eredményeket. Másik elgondolásunknál a mangános oldathoz ismert mennyiségű aszkorbinsavat adtunk és ennek feleslegét titráltuk vissza vas(Il [)-klorid mérőoldattal. Ez a módszer nem járt sikerrel. A helyesnél 5%-kal kisebb értéket kaptunk. Ezen sem melegítés, sem hosszú, többórás várakozás nem segített. Valószínű, hogy a reakció nem egy­értelmű. Összefoglalás Vízben oldott oxigént úgy határoztuk meg, hogy .a meghatározandó ismert térfogatú palack aljára nátriumhidroxid és vas(III)-mentes vas(II)­ammóniumszulfát oldatot rétegeztünk. A vas(II)­oldat redukálása kadmiumreduktorral, vagy vas­porral történt. Osszerázás és oldás után az oxigén-" nel egyenértékű vas(IIl)-ion aszkorbinsavval 4-amino-4'-metoxidifenilamin indikátor jelenlété­ben megtitrálható. A meghatározás helyszínen is elvégezhető, a szilárd formában szállított vegysze­reket a vizsgálandó vízben oldjuk. Winkler szerinti oxigénmeghatározás úgy is befejezhető, hogy az oxidált mangános oldathoz vas(Il)-szulfát oldatot adunk káliumjodid helyett és az egyenértékű vas(III)-at aszkorbinsavval titráljuk. IRODALOM [1.] R. Bunsen: Gasometrische Methoden II. Aufl. S. 18. [2.] L. W. Winkler : Berichte 21, 2843 (1888). [3.] F. Mohr: Titriermethode V. Aufl. (1854.) S. 220. Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. 15 [4.] F. Tiemann és C. Preusse : Berichte 12, 1768 (1879). [5.] P. Schützenberger ós M. Gerardin : Bul. 19, 152 (1873.) ; 20, 145 (1874). [6.] J. König és L. Mutschler : Berichte 10, 2017 (1877). J. König és Kranch : Z. f. anal. Chcm. 20, 259. [7.] Lehmann és Fitzau : Methoden der praktischen Hygienie. S. 228. [8.] E. W. Rideal és S. Stewart: Analyst 26, 144. [9.] T. Tresh : Chem. News. 61, 57 (1890). [10.] L. W. Winkler: Z. f. Unters. d. Nahrungs- und Genussmittel 29, 121 (1915). [11.] Schulek E. : Z. f. anal. Chem. 68, 22 (1926). [12.] Szabó Z. : Magyar Kémiai Folyóirat 57, 140 (1951). [13.] E. W. Rideal és G. Burgers : Analyst 34. 193 (1909). [14.] H. A. J. Pieters és W. J. Hansen : Anal. Chim. Acta 2, 712 (1948). [15.] S. Bairstow, J. Francis és G. H. Wyatt: Analyst 72, 340 (1947). [16.] L. W. Winkler: Z. f. angew. Chem. 24, 341 (1911). 24, 831 (1911). 26, 134 (1911). [17.] A. M. Zanko, F. A. Manusova és A. D. Nikitin : Zav. Lab. 8. 937 (1940). [18.] F. R. Crumb és W. R. Kenny: J. Am. Water Works Assoc. 21, 400 (1929). [19.] L. M. Kul'berg ós R. J. Lirtzmann : J. Gen. U. S. S. R. 6, 1251 (1936). [20.] K. Wickert: Werkst. und Korrosion 2, 209 (1951). [21.] W. Leithe : Chemie 56, 235 (1943), 56, 1118 (1943). [22.] 11. W. Stone 6B R. L. Eichelberger : Anal. Chemistry 23, 868 (1951). [23.] Chimie analytique 34, 148 (1952). [24.] E. S. Guthrie, D. B. Hand ós P. F. Sharp : Div. of Biological Chem. Meeting Cincinnati. D. B. Hand, E. S. Guthrie, 1'. F. Sharp : Science 87,. 439 (1938). P. F. Sharp, D. B. Hand, E. S. Guthrie : Ind. Eng. Chem. Anal. Ed. 13, 593 (1941). [25.] Erdey L. és Bodor E. : Magy. Kém. Folyóirat 56? 277 (1950). [26.] Erdey L. és Bodor E. : M. Tud. Akad. Kém. Tud. Osztályközi. 3, 15 (1953). Szennyvíztisztító kisberendezések. Oldómedencék. Szerkesztette: Jakab Árpád, Haib József és Rózsa Mihály. Építésügyi Kiadó, 1953. 218 oldal és 61 darab tervmelléklet. Az új magyar műszaki irodalomban — amely oly sok jó hézagpótló művet adott a műszaki társadalom­nak — különleges helyet foglal el a „Szennyvíztisztító kisberendezések. Oldómedencék" c. tervgyüjtemény. A kiadvány tulajdonképen egy szövegkönyvből és egy tervgyüjteményből áll, mely közös mappába van fog­lalva. A mű a szennyvíztisztítók legegyszerűbb, de éppen ezért legtöbb helyütt alkalmazható fajtájának, az oldó­medencéknek három válfaját ismerteti és közli az épí­tési és vasbeton terveit. Az egyszerű (két kamrás) és bővített (három kamrás) oldómedencén kívül egy javí­tott, bővített oldpmedence típust is kialakít, amely a nagy felületűra kiképzett harmadik kamrán kívül egy kavicsszűrőt is tartalmaz, a még lebegő kolloid szeny­nyeződések visszatartására. Mindegyik medence típus az ülepítés hidraulikai szempontjainak szemelőttartá­sával a leggazdaságosabb kivitelnek megfelelően van kialakítva. A sík felületekből kialakított négyszög alaprajzú medence a helyszíni előállítást kevéssé kép­zett szakmunkásokkal is lehetővé teszi, minthogy az ehhez szükséges fontosabb utasításokat a rajzok tar­talmazzák. A tervek tiszták, jól olvashatók és műszaki szem­pontból szabatosak! A terveket csak szaktervező alkalmazhatja, mert csak szakértő tervezheti meg elhelyezését és a szenny­vízvezetékbe való beillesztését. A tervek talajvíz men­tes talaj feltételezésével készültek, ami a kidolgozás egyedüli hiányossága, mert a feltételezett mélységű talajvíz előfordulás elég ritka. A szaktervező bevonása azonban amúgy sem volna elkerülhető. A műszaki leírás ismerteti a berendezések műkö­dési elvét és méretezésének módját úgy, hogy szükség esetén a tervező a közölt leírás alapján a típusnagysá­goktól vagy alaktól eltérő medencéket is tervezhet. A hatóság engedély-kérésére tartalmaz a könyv beadványi mintaszöveget és építési vázlatrajzot, a nagy­ság választása megkönnyítésére pedig a főméretek táb« lázatos összefoglalását. A kivitel megkönnyítését célozza, hogy a könyv minden típus és minden nagyság költségvetési kiírási szövegét tartalmazza, amelyben az összes előre kivet­hető mennyiségek is megvannak. Igen fontos része a szennyvíztisztítási feladat meg­oldásának a berendezés gondozásának kérdése, ezért üzemeltetési és karbantartási utasítás egészíti ki a tervgyüjteményt. Az utasítások részletesek és határo­zottan irányítják a figyelmet azokba a körülményekre, amelyek betartása biztosíthatja a • kielégítő működést. Az oldómedencék mindenütt alkalmazhatók, ahol a szennyvíztisztítás főképen ülepítésből áll. Jó ered­ménnyel lehet alkalmazni, amidőn lökésszerű a terhe­lés, sok az ülepíthető szennyeződés, vagy időszakos az igénybevétel és az egyszerű kezelés előnyös. Így fő­ként kistelepülések, lakóházak, táborok, termelő szö­vetkezetek, felvonulási épületek, állategészségügyi tele­pek, sertéshizlaldák, valamint kisebb ipartelepek cél­jára jöhet számításba. Ez a piű egy lépés a szennyvíztisztítás nyomasztó kérdésének megoldása útján és az Építéstudományi Intézet jó szolgálatot tett a kérdés részletes kidolgoz­tatásával. Elismerés illeti még a szerzőket a gondos kidolgozásért, amellyel a tervezőket és kivitelezőket sok munkától mentesítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom