Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
3-4. szám - Rétháti László: Összefüggések a víznívó helyzete és talaj alakváltozásai között
13Jf Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. Rétháti L.: A víznívó és talaj alakváltozás összefüggései igen jelentős a hatása (kaviestalajra a homok törőfeszültségének 2—4-szerese adódik). Ugyanazon talajnemen belül a második tag a döntő, nevezetesen az alapsík feletti minimális talajtakaró önsúlya (p 0), végeredményben az erre a síkra nehezedő geológiai nyomás. Visszatérve a törési elméletekre : mint megállapítottuk, ugyanazon kohéziótlan szemcsés talajban a törőfeszültséget — és ezzel a megengedhető igénybevételt — szinte kizárólag az alapsíkon meglévő önsúlyfeszültség (p 0) határozza meg. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a pt — még homogén talajban is •— csak az alapozási mélység függvénye (nevezetesen lineáris függbizonyítani, hogy a talajvíz ebben az esetben is döntő vénye). Be fogjuk magassági helyzete befolyású. Tegyük fel, hogy a talaj belső erői függetlenek a víztartalomtól, illetve a talajvíz helyzetétől (1. később 3c. fejezet). Adott altalaj és alaptest esetén a törőérték ekkor csak a p 0 összsúlyfeszültség függvénye : p t = / (p 0)- Hogy a víznívó hatását megvizsgáljuk, hasonló feladatot kell megoldanunk, mint az előző fejezetben. Mivel az alapsík fölé emelkedő talajvíz csökkenti a geológiai nyomást, annak mélységi helyzete (z) szabja meg a törőfeszültséget: pt = f [Po (z) ] A következőkben egy számpéldát dolgozunk ki. Tömör homoktalajra — 1,40 m mélységben 26 = 1,0 m széles sáv-alapot helyezünk. A homok talajfizikai jellemzői : súrlódási szög <p — 32° zárt kapilláris tartomány hk = 30 cm víztartalom ugyanitt " wt = 20,3%, 71 = 2,05 t/m 3 a nyilt kapilláriszónában w«t = 12,0%, y& = 1,91 t/m 3 talajvíz alatt w t = 20,3%, y m = 1,05 t/m 3 hézagtényező e 0,55 Törő feszültség p t kg/cm 2 5 Ekvivalens alopozosi mélység 0,5 1,0 1,5 m 1,40 nr • z z 7. ábra. Víznívó és törőfesziiltség. A talajvízszint különböző helyzetére (z) meghatároztuk a törőfeszültség értékét (7. ábra). A pt értékből számítható a határfeszültség (ari), ebből a megengedhető sávterhelés (p e), nevezetesen : » Vt , a h = — 1,3 es p e = <? h-2b, 71 ahol n a biztonsági tényező (itt 3-nak vettük fel), az 1,3-as szorzó a megengedettől a határfeszültségre való áttérést biztosítja. Megállapítottuk ezenkívül minden z értékre az ú. n. ekvivalens alapozási mélységet (t e), melyre pt (t =t» \ z') = p t (t = 1,4 ; z) ahol z' >> 2,3, vagyis a talajvíz a kialakulható csúszólap alsó síkja alatt van és nincs hatása pt értékére. Az ekvivalens alapozási sík fogalmának bevezetésével jól érzékelhetjük a talajvíz káros hatását: az egyes z vízálláshoz azt az alapozási: mélységet adja meg, melyen ugyanazon törőfeszültséget (vagy hasznos terhelést) érhetnénk el, ha nem lenne víz, mint — 1,40 m-es síkon adott vízviszonyok (z) mellett. Az egyes függvényeket a 2. táblázat tünteti fel. 2. táblázat VízTörőHatárMegeng. Ekvivamélység feszültség feszültség terh. lens al. m. z (m) pt kg/cm 2 a-h kg/cm 2 t/fm t e (m) —2,30 8,46 3,66 36,6 1,40 —1,40 8,03 3,48 34,8 1,32 —0,50 5,92 2,56 25,6 0,91 0,00 4,92 2,13 20,1 0,66 > 0 * 4,92 2,13 20,1 0,66 * a víz a térszint fölé emelkedve p 0 értékét nem csökkenti tovább az alapozási síkon, csak a számunkra érdektelen semleges feszültség nő.
