Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Biczók Imre: Geoelektromos mérés a vízkutatás vizsgálatában

122 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. Biczók I.: Geoelektromos mérés a vízkutatásban jét ÉNy-ról körülvevő dolomitkőzetek tömegéből a karsztvizek harántvetőkön keresztül áramlanak a Sárrét altalajába. A dombsor előtt húzódó literi hossztörés merőlegesen 2. ábra. Inotai mérések helyszínrajza. fekszik az áramlás irányára. Mivel a hosszvetők rendszerint zártak, a litéri törésen keresztül nagyobb vízfeltörés nem várható. A nyalábosan jelentkező harántvetők (a Föld 42. múszeróllós 204060 100 Sm 37. múszeróllós 200 400 10 20 30 40 m 50 •Sm m 60 3. ábra. Ellenállás-görbék Inotán. felszínién lévő Mohr-vonalak) széles hasadékokat képeznek és rendszerint durva törmelékkel feltöltöttek, tehát jó vízvezetők, ezek helyéit kellett ia terepen kikeresni. A harántvetők a terepen nem voltak felismerhetők, így azokat geoelektromos mérésekkel kellett felkutatni. Inotán három egymás fölött elhelyezikedő félköröm elektromos szondázást, egyes helyeken pedig forgatásos mérést végeztünk. A szondázások ellenállásgörbéi általában a nagy ellenállású dolomitot mutatták, kivéve a V.-vél jelzett egyenesbe esők, melyek feltűnő kis ellenállást jeleztek. Mindhárom mérési körön talált kis ellenállású pontok egy egyenesbe esnek és a 'keresett harántvetőt jelzik. A két ellenállástípust, a tömör dolomit (b) és a törmelékes, vízzel telt hasadék (a) ellenállását a 3. ábra görbéi mutatják. 4. ábra. Vetőből felszökő víz Inotán (1 fénykép). A mérésekkel a vető szélességét is ki lehetett mutatni. A geoelektromos felvétel helyességét a vetőbe mélyített kút felszökő vize és a négy hónapon át tartó próbaszivatytyúzás jó erdménye igazolta. Sajóbalparti vízkutatás Ózd megnövekedett vízszükségletének kielégítésére a Sajó balpartján végeztünk vízkutatást. A feladat azért /volt különösen nehéz, mert a Sajóvölgy vize erősen szennyezett, vasas •és helyenként oly kemény, hogy a víz sem ipari, sem ivóvíz céljára nem alkalmas. Ezen adatok ismeretiében a kutatás a távolabbi terraszokon folyt. A vizsgálandó terület felvétele oly sűrű fúráshálózattal — mely a tervezés részére biztos adatokat szolgáltathatott volna — a szükségelt idő és költség miatt nem volt lehetséges. A geológiai kutatások és tájékoz-