Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

3-4. szám - Csang Han-jing: Az új Kína vízimunkálatai az elmúlt három évben

100 Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3—4. sz. Csang Han-jing: Az új Kína vízimunkálataí hajózását is meg lehet javítani vízlépcsőik építésével és a folyó

1 medrének kotrásával. Az elmúlt három év alatt három völgyzáróját és 15 víztárolómedenee épült összesen 10 milliárd' köbméter befogadóképességgel. Több mint 2190 kilométer gátat állítottak helyre a folyó és mellékfolyói mentén. 2880 kilométer folyócsatomázást végeztek, ami azt jelenti, hogy több mint 20 mellékfolyót részben vagy egészben kikotortak. Befejeződött a 170 kilométer hosszú északkiangszui főcsatorna megépítése is, a legfontosabb zs i 1 iipekkel együtt. Az árvédelmi, öntözési, gátjavítási és kotrási munkák kiegészítéseképpen 138 kiilönfé'le csatorna és zsilip készült el. Ezek közé tartozik a Huaj folyón lévő Jenhocsi-i zsilip, a Kaoliangcsin-i zsilip, a Nagy Csatornán lévő elosztózsilipek és a Hungee tavon lévő Szanho zsilip. Ezek az építkezések csökkentették az árvízveszélyt. Ha a vízállás az idén túlszárnyalná az eddig feljegyzett legnagyobb magasságot, az eddig rendszeresen elöntött területek legnagyobb része idén már akkor som lesz veszélyeztetve. Ezek az építkezések megteremtették a lehetőséget a Huaj folyó vízierejének teljes kihasználására. A Sárga folyó szélsőségessége közmondásos az egész világon. A 2500 éve meglévő feljegyzések azt mutatják, hogy 10 évenként átlag négyszer törte át a gátakat. 1948-ban a folyó alsó folyása mentén nagy területek szabadultak fel és azóta a nép együttes erővel sikeresen elhárított több nagy árvizet. Ezen erőfeszítések során összesen több mint 82 millió köbméter kőművesmunkát végeiztek. Ennek eredményeként Honan és Santung tartományban, melyek a Sárga folyó alsószakaszánál feküsznek, a fő gátak összesem 1300 kilométer hosszúságban ma 1,5—2,5 méterrel magasabbak, mint az eddig feljegyzett legmagasabb vízállás. A Santung tartománybeli Licsin szakaszánál pedig a- folyópart összes ideiglenes védelmi berendezéseit állandó jellegű gátakkal cserélték fel. A Sárga,-folyó mentén épült gátaknál széleskörben alkalmazták aizt a módszert, hogy acéldrótot fúrtak a gátakba annak megállapítására, hogy vannak-e bennük áresés részek. Ezzel a módszerrel több mint 30 000, patkányok és más rágcsálók által .okozott lyukat fedeztek fel, töltöttek ki és javítottak meg, ezzel erősebbé téve a védőberendezéseket. A nagy árvizek megfékezése és az olvadás idején a jégtáblák által okozott károk megelőzése érdekében 1951-ben egy gyűjtőmedencét építettünk a Pejcsinti és a Sárgafolyó gátrendszere között és egy árapasztót Licsin járásban (Saintung tartomány). A Sárga-folyó eddig feljegyzett legnagyo'b áradása 1933-ban volt. A Pejcsinti-i árvízvédelmi építkezés befejezésével most máibizonyos, hogy nem történhet komoly katasztrófa, még akkor sem, iha visszatér az 1933éviihez hasonló árvíz. A Sárga-folyó gátjai,. Csinan és a tenger között tavasszal könnyen átszakadtak, mert a felső szakaszról érkező víz jégtáblákat sodort magával az olvadás beálltával, amelyek eltorlaszolták az alsó szakaszt. A Licsin-i árapasztó' építkezése megoldotta ezt a problémát. További vizsgálatok folynak a Sárga-folyó teljes szabályozására. A Jangce-folyó nem' olyan szeszélyes, mint a. Sárga-folyó. A történelem azonban azt mutatja, hogy átlagban 10 évenként aránylag nagy árvize volt. Ezt a folyót nehéz szabályozni, mert rendkívül nagymennyiségű vizet szállít, különösen azon szakaszon, amelyet Csinkiang-nak neveznek és amely Hupej tartományban van. Ez a folyó hevesebb szakasza. \A Jangce középső és alsó szakaszán az elmúlt három év alatt a gát javító munka során több mint 492 millió köbméter földet mozgattak meg. A Jangce-menti gátak most már alkalmasak arra, hogy minden áradást meggátoljanak még akkor is, ha a vízszint, magassága eléri az eddigi legnagyobb magasságot, amelyét egyes szakaszokon 1931-ben, más .szakaszokon 1949-ben észleltek. A Csinkiang-szakaszokon a gátszakadások elkerülése végett megkezdték és tavaly be is fejezték a Csinkiang-i árvízvédelmi terv végrehajtását. E terv értelmében megerősítették a 114 kilométer hosszú Csinkiang-,gátat, amely a Jangce északi partja mentén húzódik és megépítettek egy tározómedencét, amely 921 négyzetkilométernyi lapályt foglal magába a Jangcetói délre, a Hutu folyótól keletre, az Ansziang folyótól északra és a Csinkiang-gáttól nyugatra. Megépítettek • ezenkívül két duzzasztóművet. Az egyik 1054 méter hosszú. Ez ereszti a Jangce vizét a tározó medencébe. A másik 337 m hosszú és a szabályozó szerepét tölti be. Ha az 1931. évihez hasonló nagy árvíz következnék be, akkor a tározó medence magába fogadja n Jangce vizének egy részét és a vízállást ezáltal elviselhetővé csökkenti és biztosítja a mindkét part mentén lakó népesség életét. A Ji ,és a Su keletkínai folyók völgye hagyományos árvízsújtotta terület. Ezek a folyók, éppenúgy, mint a Ven és a Si folyók, régebben gyakran összefolytak a Huajjal és közösen öntötték vizüket a tengerbe. De minthogy a Sárga-folyó is gyakran öntötte vizét áradáskor a Huaj-völgybe és így feltöltötte annak víziútjait, ezeknek a folyóknak nem volt többé megfelelő kijáratuk a tengerhez. Ezek a folyók tethát alsó szakaszukon egymásba folytaik. Ha az egyiknek vízszintje emelkedett, ugyanaz történt a másikéval is. Több mint 16 millió moura rúgott