Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Cziráky József: Adatok három budapesti artézi kút termálvizének hozam- és hőmérsékletméréséhez, valamint felhasználásához

Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1- 2. sz. Kivonatok 77 BALNEOLÓGIA A gyógyhatású termálvizeket elsősorban balneológiai célokra kell felhasználni. Az ezután fennmaradó termálvíz kalóriaértékét azonban szintén nem szabad felhasználatlanul elfolyatni. A felhasználással kapcsolatban az első lépések már megtörténtek. Erről számol be cikkében a szerző. Azok az adatok, melyeket Budapest három 60 C°-nál magasabb hőmérsékletű artézi vizéről rendszeresen összefoglalva közöl, jó alapjai lehetnek a további hasznosítási munkálatoknak. Adatok három budapesti artézi kút termálvizének hozam- és hőmérsékletméréséhez, valamint felhasználásához* CZIK.ÍSY JÓZSEF Az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának tagjaként a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalat, valamint a Fővárosi Fűtéstechnikai Gazdasági Iroda megbízásából 1951. és 1952. év folyamán megfigyeléseket, méréseket végzett a szerző a margitszigeti II. sz., továbbá a városligeti I. sz. és II. sz. artézi kutaknál. Gyógyhatású termálvizek hasznosításánál általános alapelv az, hogy a gyógyvizeket elsősorban balneológiai célokra kell felhasználni és csak a felesleges vízmennyiséget szabad egyéb célokra hasznosítani. Ezen alapelv megvalósítása céljából történtek az alább ismertetett mérések. Budapest gyógyvizeinek kihasználását sürgette már több mint tíz évvel ezelőtt Papp Ferenc (1) és megállapította ezen források kihasználásának mértékét (2). A balneológiai célon kívül a termálvizek hőenergiájának hasznosítását kívánja Pávai Vajna Ferenc (3, 4, 5) és ennek érdekében újabb fúrásokat javasol (6). Varga I. György Budapestnek hőforrásokkal való fűtését (8) is lehetségesnek tartja. Papp Ferenc (7) először a meglévő gyógyforrások hasznosítását tartja szükségesnek. Budapesten három olyan túlfolyó artézi kút van, amelynek vize 60 C°-nál melegebb: a margitszigeti II. sz., valamint a városligeti I. sz. és II. sz. artézi kút. E három artézi kút egy olyan háromszög három csúcspontja, melynek oldala 3130 m, 2630 m és 600 m (1. ábra). A két városligeti artézi kút aránylag közel létesült egymáshoz. A három csőkút közül legmélyebb a városligeti II. sz. artézi kút (1256,10 m), majd a városligeti I. sz. artézi kút következik (970,48 m) és végül a margitszigeti II. sz. artézi kút (310,75 m). . Budapest hidrogeológiáját számos kiváló könyv és dolgozat (2, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19) ismerteti. Horusitzky Henrik (20) az új városházának hévvízzel való fűtéséről szóló javaslatában kifejti, hogy „bármi legyen is a héwizek eredetének helyes magyarázata, mindenesetre óriási mennyiségű hévvíztömegekkel lehet * A Magyar Hidrológiai Társaság Balneológiai Szakosztályának és a Magyar Meteorológiai Társaság Orvosmeteorológiai Szakosztályának 1952. évi november hó 20-án tartott együttes ülésén elhangzott előadás. Az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának közleménye. Az Intézet vezetője : Schulhof Ödön, az Osztály vezetője : Papp Ferenc. számolnunk, mert a karsztvíznek és az Alföld alatti héwizeknek a tömegei is úgyszólván kimeríthetetlenek." Továbbá kifejti, hogy ,,a föld belsejében raktározandó, illetve folyton utána pótlódó hévvízmennyiségre jellemző, hogy a régi artézi kút a Városligetben nem érezte meg a közvetlen közelében mélyesztett új fúrás hatalmas vízelvonását". A fenti termálvízű artézi kutakon keresztül készült vázlatos geológiai szelvény (2. ábra) a Budapest alatt fekvő kőzet-rétegeket tünteti fel. Legalul dolomit és mészkőrétegek helyezkednek el, melyek számos törésvonal mellett a pesti oldalon mélyebb szintbe kerültek. Zsigmondy Vilmos (33) még csak feltételezte ezen rétegek jelenlétét a pesti oldalon, majd fúrásával be is bizonyította. Ezen karsztosodé rétegekre véko-' nyabb márga, majd vastag agyagrétegek települtek. A vízzáró agyagrétegek felett félig áteresztő homokos agyagrétegek rakódtak le, s végül az agyagos kavics és konglomerátum rétegek sorát a jelenkori üledékek zárják le. A szelvényből látható, hogy mindhárom artézi kút vize karsztosodó kőzetből fakad. A margitszigeti II. sz. kút és a városligeti II. sz. kút mészkőből, a városligeti I. sz. kút pedig dolomitból nyeri a termálvizet. Mindhárom artézi kút rétegsorrendje az irodalomban (2, 33, 41) megtalálható. Mivel mindhárom