Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Tomor János:A déldunántúli mélyfúrások rétegvizeinek jód- és brómtartalma

86 Hidrológiai KözJöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. Tomor J.: Dunántúli vízrétegek jód- és brómtartalma 1906—1955 1955—2100 Szarmata : 2100—2175 2175—2288 2288—2535 Torton : 2535—2537 m szürke, kemény márga, Congeria banatica-val. m váltakozó szürke, homokos márga és homokkőpadok, sárgásfehér, vé­kony tufacsíkokkal. m barnásszürke, kemény márga. Ezen kutatási területen a réteg­összlet Ervilia podolica-t tartal­mazott. m sötétszürke, kemény márga, barnás­sárga, mészmárgacsíkokkal és radio-/ aktív tufacsíkokkal, m szürke és sötétszürke, homokos márga, sűrűn váltakozik homokkő, vékony mészmárga és sárgásfehér tufacsíkokkal. m sárgásfehér, lythothamniumos mészmárga. 2537—2697 m sötétszürke, kemény, homokos márga, kemény homokkő és sárgás­fehér lythothamniumos mészmárga­padokkal és foraminiferás mész­homokkőcsíkokkal . Helvét: 2697—2875 m szürke, homokos márga sűrűn bete­lepült radioaktív tufacsíkokkal. A területen ezen képződményből ki­került kövületek : Corbula sp., J)o­sinia sp., Lucina sp., opálosodott halpikkelyek. Alsó mediterrán: 2875—2918 m szürke, homokos márga és sötét­szürke márga, tömött, színes kvarc, agyag és tufadarabokból álló kong­lomerátumbetelepülésekkel . 2918—2923 m sötétszürke, repedezett márga, re­pedéskitöltő kalcitkristályokkal. 2923—2995 m sötétszürke márga homokkő és zöld, agyagos tufapadokkal. 2995—3025 m sötétszürke, homokos márga, he­lyenként kvarcitos homokkőcsíkok­kal. A fentebb közölt geológiai rétegsor természe­tesen csak igen vázlatos, összevont adatokat tar­talmaz és az egyes szinttájak határainak megvoná­sával e területen más fúrásból előkerült fontosabb szintjelző kövületek is felsorolásra kerültek a kor­beosztás megindokolása céljából. Részletesebb geológiai ismertetés nem lehetséges. Fenti vázlatosan közölt rétegsorból kitűnik, hogy a 2530—3025 m-es béléscsövezetlen, ú. n. nyitott lyukszakasz, amelyből a felszálló vizet kaptuk, a torton képződmények túlnyomó ré­szét, azonkívül az átfúrt helvét és alsó mediterrán rétegsort tartalmazza. A felszálló víz zöme azon­ban a 3025 m-ben megnyitott alsó mediterrán rétegösszletből származik. Ezen mélység eléréséig ugyanis akadálytalanul lehetett fúrni és csak 3025 m elérésekor indult meg hirtelen és nagy nyomással az erupció. Lehetségesnek látszik az, hogy az iszaposzlop kidobása után a feljebb lévő rétegek folyadéktartalma csekély részben meg­indulhatott a kút depressziós zónája felé, de ez a legjobb esetben is csak minimális mértékben növelhette a vízhozamot. Ezen elgondolást bizonyítják a későbbi réteg­vizsgálatok, amelyek az eredeti csövezetlen lyuk­szakasz béléscsövezése után történtek. A szóbanforgó 2530—3025 m-es szakasz felső részét fúrás közben megdugattyúzták. A 2530— 2560 m-ben csövezetlen rétegsor igen gyenge sósvízbeáramlást eredményezett. Konyhasótar­0­500­1000­1500­2000­2500 3000• m S10m­2100 m­2535,v-_ 2595m \ C 2675m­^m.iz 13 3/i"os béléscső '. '.verető rakat'. S^/s-os béléscső • 'biztonsági rákot'­7 7-as béléscső - közbenső rakoJ— •2530.5­-o ífy'es béléscső-«­: ZZ termeli rokotZzZ "Nyitott lyukszqkosz^ :: F eJ so •.pannon —Alsó zpannon \Szormota V V V V V V =Torton felvet ~—A!so , -mediterrán 1. ábra. Az Oltáré—2. számú mólyfurásos vázlatos földtani szelvénye és béléscsövezése a vízkitörós előtt és után. A béléscső melletti vonalkázás a cement he­lyét jelzi. talom 1 g/l volt. Az 1800 m-ig lesüllyesztett folyadékszint 7 óra alatt mindössze 40 m-t emel­kedett. A csövezés után 2885—2886, 5 m-ben meg­nyitott rétegből beáramlás nem volt. A 2885—2886,5 és 2877,5—2883 m-ben vizs­gált rétegek csekély gázos sósvízbeáramlást ered­ményeztek. NaCl = 2,4 g/l. A 2889—2893 m-nél megnyitott réteg 1,8 g/l sótartalmú csekély vízbeáramlást adott. A 2250 m-ig süllyesztett szint 11 óra alatt mindössze 80 m-t emelkedett. A 2691—2694 m-ben lévő réteg 4,4 g/l sótar­talmú csekély vízbeáramlást eredményezett. A 2100 m-ig leszívott vízszint 12 óra alatt csak 140 m-t emelkedett. Az ötödik vizsgálat 2615—2618 m-ben .per­forált béléscsövön át 1,2 g/l gyengén sós vizet eredményezett. Dugattyúzással 1800 m-ig ürítet­ték le a kutat, de a beáramlás 10 óra alatt mind­össze 30 m szintemelkedést okozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom