Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
1-2. szám - Horváth József: Hidrogeológiai megfigyelések az Erzsébet-híd alapozásával kapcsolatos talajfeltárás alkalmával
58 Horváth J.: Hidrogeológiai megfigyelések az Erzsébet-hídnál Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1—2. sz. A VI. sz. fúrás (7. ábra) fent a lánckamra mellett, átellenben a II. sz. fúrással, lett telepítve. A fúrás telepítési magassága 104,68 m A. t. f.. Előirányzott mélység 45 m volt. A réteg ződés az alábbi: 0 — 3,00 m feltöltés, 3,00—• 6,10 m szürke kavicsos iszap, 6,10— 8,95 m homokos kavics, 8,95— 10,80 m szürke iszap, agyag (felázott márga), 10,80 m-től budai márga A budai márga 11,15 m-től 22,26 m-ig erősen összetöredezett és elválási lapokkal átjárt. E lapoknak a vízszintessel bezárt szöge 31°—62° között változott. Az elválási lapok mentén barna , Vsz. fúrás 102,57m A. f. 20• 30' 40' // sz fúrás 104.68 tnA. f 20• 30* UT Feltöltés Ouno horda/éh 10,30 Feltöltés 2,50 Duna-, hordalék 9,50 Buőoi morgo 20 25Budoi mórgo 30 tas 6. ábra. V. sz. fúrás geológiai szelvénye és a furólyukban mért hőmérsékleti értékek 7. ábra. VI. sz. fúrás geológiai szelvénye és a furólyukban mért hőmérsékleti értékek A fúrást 104,90 m A. t. f. magasságában telepítették. Rétegsora a következő: 0 — 2,10 m törmelék feltöltés, 2,10 — 4,15 m szürke agyag, 4,15 — 5,20 m iszapos homok pirit tartalommal, 5,20 -— 6,50 m dolomit törmelék, 6,50 m-től budai márga. Ebben a fúrásban mórt hőmérsékleti értékek voltak a legváltozatosabbak. A felszínhez közel 4,1 m-nél már 29 C°-ot mértünk. E hőmérsékletit// sz. fúrás 109,53mAf. 20' 30' 4o' VII sz. fúrás 104,90 mAf 20' 30' 40* Feltöltés „ 8.20 Ouno horda/éh 10,17 Budo/ márga 20 31.93 tv: 3C1 8. ábra. VII. sz. fúrás .geológiai szelvénye és a furólyukban mért hőmérsékleti értékek 9. ábra. VIII. sz. fúrás geológiai szelvénye és a furólyukban mért hőmérsékleti értékek limonitos kiválás volt észlelhető. A lejjebb fekvő fúrómagokon csak 35,00—37,54 m-es részen észleltünk ilyen elválásokat, repedéseket. 26,00 métertől lefelé a fúró megszaladt, vagyis könnyen fúrható réteget értek el. Ez is budai-márga volt, azonban teljesen átázott és lényegesen kisebb szilárdságú, mint általában a budai-márga rétegek. 40,87 m-ben a fúrást leállítottuk, mert a hőmérséklet elérte a 40 C°-ot és tartani lehetett attól, hogy esetleges további mélyítésnél termálvizet adó réteget tár fel a fúrás. A többi fúráshoz hasonlóan ezt a fúrást is elcementezték. A VII. sz. fúrás (8. ábra) volt számunkra a legérdekesebb. A tervezett mélység 25 m volt, az aluljáró déli oldalán az aluljáró tengelyében telepítve. Ez a fúrás volt a legközelebb a meglévő fúrásokhoz, éspedig az Attila-forráshoz. kiugrás annak a következménye véleményünk szerint, hogy a felső talajréteg át van itatva a környező természetes és rosszul foglalt források szétáramló vízével. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy a vízzáró budai márga rétegbe bejutva a "hőmérsékleti érték lecsökken, majd fokozatosan és egyenletesen a többi fúrásokban észlelt értékekhez hasonlóan emelkedik. Ez a fúrás anyaga volt a legtöredezettebb, repedésekkel átjárt. A repedéseket szép kalcitkristályok töltötték ki. A fúrást 23,11 m-ben leállítottuk, mert a hőmérséklet értéke felugrott 36 C°-ról 41,5 C°-ra. Felszín fölé emelkedő vízbetörést itt sem észleltünk, de mivel további fúrás a valószínűség szerint termálvíz előtörést okozott volna, a fúrást leállítottuk és a fúrólyukat azonnal elcementáltattuk. A VIII. sz. fúrást (9. ábra) a híd tengelyében az aluljáró Gellért-hegy felöli oldalán mélyítették 109,53 m A. t. f. magasságban. Tervezett mélység 45 m volt. A fúrást 31,67 m-en le kellett állítani és azonnal eltömetni, mert a hőmérsékleti érték hirtelen 39 C°-ról 43 C°-ra ugrott. E mélység tengerszínt feletti magassága közel egyezik az előző fúrás kritikus mélység tengerszínt feletti magasságával. Ez arra enged következtetni, hogy
