Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

1-2. szám - Horváth József: Hidrogeológiai megfigyelések az Erzsébet-híd alapozásával kapcsolatos talajfeltárás alkalmával

Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1—2. sz. Horváth J.: Hidrogeológiai megfigyelések az Erzsébet-hídnál 57 veszélyes közelségét. A fúrást befejezése után elcementezték. A II. számú fúrás (3. ábra) tervezett mélysége 45 m volt. A fúrást az 1. sz. ábrán feltüntetett helyen 104,32 m A. t. f. szinten telepítették. I sz fúrás t04£1 mA f 2Ű' 30' 40' // sz fúrás 104J2 mA F 20• 30' 40" Feltöltés J,10 Dunohordolék Fenótrés 120 Dunohordaték 7JS «Budai margó 20 JítO O.o Budoi márga "o• ° 'o'J o'o' 2. ábra. I. sz. fúrás geológiai szelvénye és } a fúrólyukban mért j [hőmérsékleti értékek 3. ábra. II. sz. 4urás geológiai 1 szelvénye és a fúrólyukban mórt hőmérsékleti értékek A hőmérsékleti értékek elég alacsonyak voltak. Ez a dunavíz közelségét, illetve hűtőhatását jelzi. A próbaszivattyúzás itt is eredménytelen volt, habár ennél a fúrásnál a fúrásból kikerült magokon sok elválást, a vízszinteshez különböző szög alatt hajló csúszólapot észleltünk. A fúrást a tervezett mélységig készítették és utána elcementálták . III. sz. fúrás 102.43 m A F. 20' 30' 40" IV sz. fúrás Feltöltés 3,60 YV1 00 f b' O Duna- , hordotek 9,15 Budai márga tí~ o 102,41 m Af. Feltöltés 110 Duna5 hordoie* 9,00 Budai márga 20• 30• 40' 4. ábra. III. sz. fúrás geológiai szelvénye ós a fúrólyukban mórt hőmérsékleti értékelv 25,18 ~ 5. ábra. IV. sz. fúrás geológiai szelvénye és a fúrólyukban mért hőmérsékleti értékek Szelvényeja következő: 3,10 m-ig feltöltés, 3,10— 5,10 m szürke iszap, 5,10— 6,10 m tőzeg, 6,10 — 7,40 m szürke homokos kavics, 7,40 — 9,20 m szürke agyag (felázott budai márga), 9,20 — 45,90 m-ig (fúrás talpáig) budai márga. Ennél a fúrásnál mélyhenger szivattyúval szivattyúzást is végeztünk. 16 m-ről 12 liter/perc mennyiségű vizet kaptunk 21 C° hőfokkal. Valószínű, hogy a felső talajvizet kizáró csőrakat nem zárt tökéletesen és így a víz nagyobb része felülről származhatott. Ennél a fúrásnál is az eredeti tervezett mélységig fúrtak le. A fúrás fenékmélységében mért maximális hőmérséklet 31 C° volt. Ezt a fúrást is, mint a többi fúrást elcementezték. A III. számú fúrást (4. ábra) az alsó rakparton a jelzett helyén 102,43 m A. t. f. magasságban fúrták. Tervezett mélység 25 m volt. A fúrás sem rétegtanilag, sem hőmérsékletileg semmi különöset nem mutatott. A fúrás rétegsora a következő volt: 0—5,80 m feltöltés 5,80—9,15 m kavicsos homok 9,15—25,29 m budai márga A fenékmélysóg 25,29 m volt. A IV. számú fúrást (5. ábra) szintén az alsó rakparton 102,41 m A. t. f. magasságban telepítették. A rétegsor hasonló a III. sz. fúrás rétegsorához. A tervezett fúrás mélysége 25 m. 0 — 3,85 m feltöltés, 3,85 — 9,00 m szürke homokos kavics, 9,00 m-től budai márga, a fúrás talpáig. A mért hőmérsékleti értékeknél is hasonló adatokat kaptunk, mint az előző fúrásnál. Ennek a fúrásnak anyagánál kevesebb rétegelválást és csúszólapot észleltünk, mint a III. fúrásnál. A fúrást az eredetileg tervezett mélységig készig tették. A fúrás talpmélysége 25,18 111. A fenéken mért hőfok 21 C

D volt. Az V. sz. fúrás (6. ábra) szintén a rakparton az előző kettő vonalában, amint a helyszínrajzon is látható, a jelzett helyre lett telepítve 102,57 m A. t. f. magasságban. A tervezett fúrási mélység 25 ni volt. A rétegsor a következő: 0— 2,50 m feltöltés, 2,50— 2,90 m tőzeg, 2,90 —• 9,50 m szürke homokos kavics, 9,50 — 28,09 m budai márga. A rétegsor teljesen hasonló az előző két fúrás felépítéséhez. A hőmérsékletben valamivel magasabb értékeket kaptunk. Itt is elég sok elválást és csúszási lapszöget állapítottunk meg, ami a terület töredezettségére jellemző. A fúrást, hasonlóan az előzőekhez, betömték.