Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

11-12. szám - Venkovits István: Hozzászólás a Cserszegtomaji kútbarlang című cikkhez

]ft2 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 11—12. sz. Dómján—Papfalvy: A balatonfüzföi magaspart ségtöl függően változó vastagságban. E beiszapolt homokokat szintén kovasavas kötőanyag alakította kvarchomokkővé. A pannon utáni földkéregmozgás a tengerszint fölé 'emelte a területet. A fokozatosan viszszamaradó viz a meggyengített dolomátrászeket különösen a két kőzet határzónájában, a sejtesedés területén kilazította és a dolomit még működő vízcsatornáin a mélybe szállította. Ez az elszállítás, tehát a tulajdonképpeni barlangképződés nem régi keletű, hiszen a kút adatai a'apján a barlang fekvő padjaitól ma sem találjuk messze a nyugalmi vízszintet. Minden földalatti víz, mely a csapadékingadozásoknak van kitéve, az ingadozási öv zónájában igen aktív barlangképzö, elsősorban azonban akkor, ha ia felületét vizetrekesztő rétegek zárják le, tehát a szintemelkedés ritmusaitól függően gyakran kerül nyomás a'á. A dolomitban is kialakulnak kisebb üregek. Ilyen üregek elpusztulásával áll kapcsolatban a barlang egyes termei padlózatának tö 'cséralakja. A helyzet ma az, hogy a hajdani forrástölcsérek pozitív kvarchomokkö-kitöltését látjuk a barlangban, mint gyűrűalakban elhelyezkedő falat és mint a mennyezetből lenyú ó pillért, míg az üríeg, melyből szemléljük az egész jelenséget, a legutóbbi földtörténeti időkig a forrástölcsérek közötti dolomitkőzetet képviselik. A barlang járatainak terjedési iránya ÉNy—DK-i. Hosszúsága az újonnan felfedezett részekkel együtt a 100 m-t jelentősen nem haladja túl. Ásványok: Csavarodott és lemezes gipszkristályok a kvarcit felületén az oxigéndús csapadékvizek által megbontott pirit hatására. Pirit, apró gumók a kvarchomokkőben. Szerves maradványok: Növényszár-lenyomatok a kvaroitban, majdnem kizárólag függőleges helyzetben." * A közölt jelentésrészlet után összefoglalásként szükségesnek tartom hangsúlyozni először is, hogy a kérdéses területen, de a magyarországi termális hatások észlelési helyein álta'ában, az aktualizmus elve szerint, nem beszélhetünk a magasabbra, feltörő hévvizek szintjéről, csupán a héwizes hatások szerkezeti mozgások révén történt utólagos felemelkedéséről. Másodszor a Schmidt E. Róbert általi geomechanikailag levezetett vízadó ÉNy—DK-i szerkezeti irányok megszabják a termák elhelyezkedéseinek és hatásuknak irányát, de a cserszegtomaji barlangban ezek az irányok csak statisztikusán adódnak ki, mert az üreg a termák hatására megbontott dolomit és kvarcit települési határán, a két kőzet szilárdságtani különbsége révén keletkezett.. Harmadszor a pannon homokkő kovásodásia nem történhetett a pannon rétegek lerakódása után. mert akkor nem alakulhattak volna ki, a fötével teljesen összefüggő, .azzal kőzettanilag teljesen megegyező kvarchomokkőoszlopok, melyek kétségtelenül tölcséres csatornák alkját őrzik. Ilyen mélyedések Leél-össy sízerint sem lehetnek töbrök, tehát forráscsatornának kell tekintenünk. Negyedszer a pannon rétegek felsőrészének pirittartalma nem bizonyíték arra, hogy a termák a pannon rétegeket keresztültörték, és a felszínre ömlöttek. Ellenkezőleg a tengeralatti kénhidrogénes termálfeltörések bőséges anyagot szolgáltattak a piritképződéshez. A felszabaduló kénhidrogén-gáz könnyen átdiffundál a még el nem kováaított laza homokrétegeken, s a rothadó iszapokban élő szervezetek segítségével piritté alakul. Meg kell említenem továbbá, hogy a barlang ugyanilyen genetikai körülmények között, ugyanilyen kőzettani és térszíni helyzetben vízszintes kiterjedésben, még tovább folytatódik, illetve folytatódhat. A mélység felé azonban jelentősebb folytatást nem várhatunk. Egyrészt azért, mert dolomitban nagyobb üregek kialakulásáról nincs tudomásunk ezideig, másrészt a visszahúzódó karsztvíz szintje ma is megtalálható tíz méterre a barlang talpa a'att és a barlangban látható nagyobb termeket éppen az e szintben kialakult vízjáratok összerogyására kell visszavezetni, mert a főtét képező kvarchomokkö nagyjából egy síkban települ. Megjegyezzük, hogy hidrotermális ásványt az egész barlangban nem találtink. A hidrotermális ásványtársulás fogalomkörét az ásványtani nevezéktan a magmadifferenciációhoz kapcsolja, annak közvetlen termékének tartja. Kiválási hőfokukat a víz kritikus hőfoka alá helyezi. < | | Hévvizes barlangjaink jellemző ásványai, melyek leginkább a mélységhez kötött földmelegség által felmelegített és a kiemelkedés révén lehűlt vizekből váltak ki, a termális ásványok csoportjába tartoznak. A barlang altalaját vastagon fedi a dolomit porlódásából visszamaradt üledék. Ez helyenként agyagos alkotórészekkel keveredve sárgásfehér képlékeny anyagként halmozódott fel. E két anyag differecniáltermikus elemzése, melyet Koblencz Vera vegyész végzett ©1 a Földtani Intézet laboratóriumában, megerősítette a makroszkópos vizsgálatainkat. A porszerü anyag fehéresszürke, rendkívül finomszemcsés plasztikus üledék tehát, mely a kataklázos szerkezetű dolomit hasadékaiba behatolt, és a dolomit szétporlódása után, annak szemcséivel együtt került a barlang talajára. Mikroszkóp alatt sok kvarctöredék, földpát, néhány vörösesbarna, áttetsző, meghatározhatatlan színes elegyrész látható a romboéderes dolomitkristályok között. A termikus elemzés ezenkívül piritet és kaolinitet is mutatott ki kis mennyiségben kevés dolomit mellett. A képlékeny anyag, melyet Leél-Össy mint gneiziritet (kovás agyagot) említ meg dolgozatában, 50—60 százalékban kaolinitböl áll, kevés pirit, kvarc és dolomit mellett. A vizsgált anyagokban a kaolinit ilymérvü feldúsulása genetikailag fontos, mert a kaolinit a pannon homokban levő alumíniumtartalmú szilikátok közönséges hőmérsékleten vagy langyos termák hatására történt átalakulásból keletkezett. A Cserszegtomaji kútbarlangból említett ásványok keletkezése a pannon üledékekhez kötött szingenetikusan felhalmozódott biogén pirit utólagos elbomlására vezethetők vissza. Így a limonit, a csavarodott és lemezes gipsz az oxjigén-dús csapadékvizek és a pirit egymásrahatásából egyszerűen levezethetők. SZAKNYELVÜNK FEJLŐDÉSÉÉRT című rovatunk ebből a számból hely hiányában kimaradt. Kérjük azonban kartársainkat, hogy hozzászólásaikat és javaslataikat küldjék el továbbra is a szerkesztőségbe. 1 > !"*! . a Rovatvezető \