Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

11-12. szám - Mosonyi Emil: Eljárás a hidraulika felületi érdesség meghatározására a vízugrás-távolság mérése alapján

Mosonyi E.: Vízugrástávolság Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 11—12. sz. JfQ3 0 1 2 3 " f 5 6 7 8 méter 7. ábra. Az érdessógi tényezők meghatározására szolgáló kísérleti eredmények (simított beton) összefüggés — ahol M a zsiliptábla előtti vízmélység, d pedig a táblanyitás, akkor a beszűkített vízmélység m

0 = e d, A beszűkülés távolsága pedig Agroszkin szerint közelítőleg ugyancsak d-nek vehető. m

0-ea M-ti Ha megtesszük azt a. gyakorlatilag igazolt elhanyagolást, hogy ck^ácí, akkor a két egyenletből m

x kiküszöbölhető : %o — ÁX

0 — Ck 5. ábra. A függőleges kontrakció meghatározása Zsukovszkij és Vedernyikov szerint /®r -m

n mo—

mó

4\ innen m'

0 — m'

0 nio — m'

0

4 Az m

x vízmélység mérése a következő meggondolással küszöbölhető ki: Előállítunk vízugrást q = konst. és m

2 — konst. feltételek mellett a zsüip kétféle nyitásával. Nyilvánvaló, hogy mindkét jelenségre m

x is állandó., Felírható tehát a d zsüipnyitáshoz, azaz az m

0 = sd kezdetű felszíngörbéhez tartozó víz ugrástávolságra j *x

n = c

k 2 /ffli- ra

n d' zsüipnyitáshoz, azaz az m\ — e'd' kezdetű felszíngörbéhez pedig x

0 = c

k ,2 Í™>1~ " l TOj — m o 0 12 3 4 5 méter 6. ábra. Az érdessógi tényezők meghatározására szolgáló kísérleti eredmények (homokozott bádog) A Áx

0 tehát a két vízugrástávolság különbsége, m

0 és m'

0 pedig a Zsukovszkij és Vedernyikov összefüggéséből számítható beszűkült (kontrahált) vízmélységek. A 6^-11. ábra a felületi érdesség meghatározására szolgáló kísérleti eredményeket mutatja be.