Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

11-12. szám - Mosonyi Emil: Eljárás a hidraulika felületi érdesség meghatározására a vízugrás-távolság mérése alapján

J^Olf. Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 11—12. sz. Mosonyi E.: Vízugrástávolság 3. ábra táblázatai I. c = 17,72/7? + log m Durva kőburkolat : K = 2,24 Szakaszonként számítva Közvetlenül számítva m

0—m

1 Xm&x Eltérés xi X2 X4 x

5 í^max Közvetlenül számítva m

0—m

1 Xm&x * Ax

m

a,

x = x

0 — x

0 méterben o/ /O Agroszkin képletével . 35,65 33,80 27,40 17,30 4,32 118,47 107,50 10,97 9,3 Mosonyi képletével 36,05 33,40 27,70 17,66 4,52 119,33 121,95 —2,62 —2,2 Eltérés m + 0,40 —0,40 + 0,30 + 0,36 + 0,20 + 0,86 14,45 Eltérés 0/ /o + 1,10 II. c — 1,20 1 — m

1/. n '» + 1,10 + 2,20 + 4,60 Durva kő + 0,70 >urkolat : 13,05 n - 0,02 5 Szakaszonként számítva Közvetlenül számítva m

0—m

1 . Eltérés xi x

2 j x

3 x

4 . Xm&x ®max * Acmax = X

ö — x

a méterben V /o Agroszkin képletével . . 35,40 33,10 26,15 18,30 3,98 116,93 106,80 10,13 9,5 Mosonyi képletével . . . 35,98 33,15 27,32 17,36 4,45 118,26 120,90 —2,64 —2,2 Eltérés m + 0,58 + 0,05 + 1,17 —0,94 + 0.47 + 1,33 14,10 Eltérés o/ /o + 1,7 + 0,2 + 4,5 • —5,1 + 1,1 + 1,1 13,3 Az 1. ábrán feltüntetett felszíngörbét az (5) képlettel, 10 m

2/sec fajlagos vízhozam feltételezésével számítottuk ; a c* = 39 sebességi tényezőt pedig Mises képletével, k' = 0,0002 érdesség (faragott kő) feltételezésével állapítottuk meg. Felmerül még az a kérdés, hogy c* érték miképpen számítandó ? Kétféle eljárás lehetséges: a) meghatározzuk m

n

:hoz és w^hez a c

0, illetve Ci értéket, s képezzük a co + Ci e* = —g— számtani közepet ; b) a másik lehetséges mód az volna, hogy az _ mo + m

i középmélységhez határozzuk A meg a c*-1. A végzett számítások az a) eljárás helyességét igazolták. A felszíngörbe hosszát, illetve a görbe egyes pontjainak távolságát a Manning-Strickler-féle sebességi tényezővel is meghatároztuk : n n ahol kőburkolatra n = 0,025 érdességi tényezőt vettünk figyelembe (3. ábra, II. táblázata). Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy Manning és Strickler eredetileg a középsebesség képletét adták meg a V = ± b'*!

1!* n alakban, ahol a sebességi tényező ljn. illetve az érdességi tényező n. A fenti összefüggés azonban a 1 „V. v = — R 1

6 V RÍ n módon is felírható, ami úgy is fogalmazható, hogy a Chezy-féle középsebességi képletben ManningStrickler szerint n tekintendő sebességi tényezőnek. A Manning-Strickler vagy más hasonló felépítésű képlet használata esetében nem kell megelégedni a sebességi tényező közelítő értékének felvételével, mert az integrálás elvégezhető a c változásának figyelembevételével is. Ilymódon a rohanó vízsugár felszíngörbéjének, illetve a vízugrástávolságnak a számítására szabatos kép-