Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
1-2. szám - Hankó Zoltán: Vízerőművek gazdaságossági számításának alapelvei a Szovjetunióban
Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1—2. sz. Hankó Z.: Vízerőművek gazdaságossági számítása Aj[ előállított E 0—E energia évi költsége pedig J„. A feladat az, hogy az E 0 energia termeléséhez szükséges J = = JV "l- Jp költség minimum legyen. Mivel az J v =f (N v), mivel továbbá az N p értéke iV„-től függ, felírható az is, hogy J p = f v (N v) Az összköltség akkor lesz minimum, ha dJ dJ v dJp ~dN7 = ~%N7 + dN7 dJv dJv dE dJv ~dT v = ~dT"dN7' ~dE~ = tehát dJv dE ~dN7 = S k HN7' Viszont J p = s p (E 0 — E), tehát dJp m . d E Ezen értékeket beírva az első egyenlőségbe : dJ dE d E A dN v ~ S k dE v S p dN v ~ • Ez az egyenlet csak akkor lehet zérus, ha Sk = Sp. Ezek alapján az erőműrendszerben akkor kapjuk a költségek legkisebb értékét, ha a tervezett vízerőmű részére olyan kiépítési teljesítményt választunk, amely teljesítmény mellett a vízerőműben fejlesztett többletenergia egy kWójára eső önköltség megegyezzék a kooperáló hőerőműből átvett energia egy kWó-jának önköltségével. Az előbbi fejtegetés azonban nem veszi figyelembe azt, hogy a vízerőmű az energiaszolgáltató rendszerben összesen mennyi ideig volt üzemben, ezért szemügyre kell venni az energiaszolgáltatórendszer költségének a vízerőmű összes üzemben töltött idejére, vagyis évek hosszú sorára vonatkozóan is. A 3. sz. ábra mutatja azonos teljesítképességű víz- és hőerőmű esetén a szükséges tőkebefektetésnek és az évi kiadásoknak összegét. K v a vízerőmű létesítéséhez szükséges tőkebefektetés, Kh a hőerőmű létesítéséhez szükséges tőkebefektetés, tl a vízerőmű építési ideje, te a hőerőmű építési ideje. Mint látjuk, a hőerőmű építéséhez szükséges tőkebefektetés és építési idő kisebb, mint a vízerőműnél. Ezzel szemben az évi kiadások a vízerőműnél kisebbek, mint a hőerőműnél. így tehát a vízerőmű csak egy bizonyos t idő eltelte után lesz gazdaságosabb az azonos teljesítőképességű hőerőműnél. Természetesen annál jobb, minél kisebb a ti időszak. A Szovjet népgazdaság ti időre 15—25 évet szokott felvenni. 3. ábra. Ezt a most ismertetett elvet lehet alkalmazni annak elbírálására, hogy vájjon vízerőmű, vagy hőerőmű létesítése célszerűbb-e, gazdaságosabb-e. A valóságban ilyen műszaki és gazdaságossági számítás elvégzését igen sok körülmény teszi bonyolulttá, amelyeknek megvitatása nem képezheti ezen ismertetés tárgyát. Ennek a feladatnak a megoldásához szükséges a hőerőművek gazdaságosságának és az energiaszolgáltató rendszernek az ismerete, valamint e rendszerek műszaki és gazdaságossági értékmérőinek kiszámítása is. Végül rá kell mutatnom arra, hogy a tervezés alatt álló vízerőmű kiépítési teljesítményének végleges elfogadását befolyásolják az illető vidék gazdasági, politikai kívánalmai, a honvédelem érdekei stb. Ezek figyelembevétele nélkül, pusztán a műszaki és gazdaságossági számítások alapján határozni, igen célt tévesztett döntés lenne. IRODALOM Zolotarev, T. L.: Vízerőművek. (Állami Energetikai Kiadó. Moszkva—Leningrád. 1944.)
