Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

9-10. szám - Halász Lajos–dr. Sebestyén Károly–Szikora József: A geofizikai eszközök és módszerek a karsztkutatásnál

Halász—Sebestyén—Szikora: Geofizikai eszközök ség indukálódjék a vetőtekercsben. Ez érzékeny műszerrel kimutatható. A vevőtekercsben az indukció törvénye élteimében a váltakozó mágneses tér feszültséget indukál. Ennek kimutatására egy érzékeny csővoltmérőt alkalmazunk. A csővoltmérő a bejövő jelet (ami a vevőtekercsben indukálódik) felerősíti, egyeniránvítja, majd érzékeny műszerrel méri. A vevőtekercsben akkor keletkezik maximális feszültség, ha az adó és a vevőtekercs tengelye egybeesik, azaz síkjaik párhuzamosak és egymás fölött vannak. A hely behatárolása úgy történik, hogy a vevőtekercset horizontális síkban tartva keressük azt a helyet, ahol a műszer a niaximális kitérést mutatja. Ekkor éppen a kérdéses pont fölött vagyunk. i Áramforrás 2, Kábelek , 3

t Elektromágnes 4, Telefon • 5, Telefonkábel 6., Mérőműszerek 4.. ábra. 4. Az elektromos ellenállás mérési módszernél a felszínen mért elektromos adatokból az ellenállás mélységbeli változására lehet következtetni. Általában a Wenner-féle mérési elrendezést használjuk. Ennél 4 elektróddal dolgozunk, melyek egymástól egyenlő távolságban egyvonalban helyezkednek cl. A két szélsőn bevezetjük az áramot. A két belsőn pedig mérjük a potenciálesést. A mért feszültség és a bevezetett áram hányadosa a két belső elektród közti terület ellenállását jelenti. A mért ellenállásból és az elektródok távolságából ki lehet számítani a szóbanforgő földréteg átlagos fajlagos ellenállását. A kiszámított adatokkal az elektródtávolság függvényében görbét rajzolva, a görbe töréspontjaiból réteghatárokra következtethetünk. Az elektródákat egy centrumhoz képest szimmetrikusan távolítjuk. Ez a vertikális szondázás módszere. A megmért területrész mélysége kb. a két belső elektród távolsága, vagy annak 80%-a, a felsőbb rétegek ellenállástól függően. Ha az egyenlő elektródtávolságú mérési elrendezést egy vonal mentén lépésről-lépésre telepítjük, akkor vízszintes irányú ellenállásszelvényt kapunk. A mérésre akár egyen-, akár váltakozó 1, H ram forr os 5., Potenciál mérő elektród 2, A rom merő fi, Potenció méter J, Kobel t 7, Ppfenció mérő kábele 4, Bevezető elektród ö, AramvonaloK 5. ábra. áramot használhatunk. A legcélszerűbb azonban mp-ként kb. 15—17 X kummutált egyenáramot használni, hogy az elektródáknál fellépő elektrokémiai hatásokat kiküszöböljük. Ez az előnye a váltakozóáramnak is megvan, azonban ennek behatolási mélysége a frekvencia függvénye. 6. ábra. A felvételi terület felszíne alatt a kőzetek látszólagos ellenállástérképét 'is meghatározhatjuk. Az ilyen elektromos méréseket külföldön a gyakorlat már automatizálta. A mérőelektródokat mozgó járművek (traktorok) képezik, ezek a mérendő területen egyenletes sebességgel haladnak, ugyanakkor össze vannak kapcsolva a műszerkocsiban önműködő regisztráló műszerekkel. A regisztrálóberendezésben az oszcillográfok fényét fény-érzékeny papírra vetítik.