Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

9-10. szám - Jelentés az Országos Balenológiai Kutató Intézet Hidrológiai Osztályának 1951. évi vidéki ásvány- és gyógyvíz vizsgálatairól

372 Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 9—10. sz. Az Országos Balneológia! Kutató Intézet évi jelentése? egy szivattyús közkutat lát el. A forrás vízhozama 2160 l/perc volt december 2-án a vasbetoncső túlfolyóban sebességméréssel mérve. A víz. hőmérséklete ugyanakkor 23,1° C (levegő: + 4° 0). Közelében fakad a Várárki forrás, melynek vize egy mélyfúrás béléscsöve körül tör fel a. várfal tövében. A forrás vízhozama, a fenti napon 240 1/ perc, a víz hőmérséklete .18° 0. Közelben fakad a Boldogasszony forrás is, mely a vizsgálatkor nem adott vizet. Dunaalmás (Komárom m.) községben, a Tatai patak árterén tör fel a strandfürdőt langyos vízzel ellátó Csokonai- (Szigeti-) forrás. A forrás vízhozamát 22 m mély fúrással növelték. A forrásvizet 4 m átmérőjű, 5 ni méjy aknában gyűjtik össze. A forrás vízhozama sebességméréssel az elvezető csatornában mérve átlagosan (3 mérés) 1280 l/perc, a víz hőmérséklete 23,1° ('. A Duna partján, a vasúti töltés oldalában fakad a Lilla forrás, melynek vízhozama a csapadéktól függően nagy mértékben változik. Szeptember 6-án a vízhozam oly kicsi volt, hogy sebességméréssel nem lehetett mérni, október 28-án pedig 332 l/perc volt. A forrásvíz hőmérséklete 23,4— 23,2° C volt a fenti napokon. Egerben számos helyen fakad langyosvizű gyógyforrás. A Gyógyfürdő medencéiben (belső sokszögalakú nagymedence, 2 db fedett tükörmedence, nyitott gyermekmedence, nyitott felnőtt gyógymedence, strand medence) farács alól, gázosán bugyog fel a rádiumemanáeiót is tartalmazó gyógyvíz. A gyógyfürdőben fakadó források összes vízhozamának átlaga (4 mérés) ">465 l/perc, a vízhőmérséklet 29—32° C. A Népfürdő nyitott medencéjének fenekén feltörő források vízhozam-átlaga (4 mérés) költözéssel mérve 456 l/perc, a vízhőmérséklet 28° C. Az Erzsébet fürdőbeij egy 2,50 in átmérőjű, 3,0 m mély aknában fakadó források vízhozama átlagosan (5 mérés) 67 l/perc, hőmérséklete 27,5° 0. Források fakadnak a Versenyuszoda medencéjében is, ahol a vízhozam (5 mérés átlaga) 1840 l/perc, a vízhőmérséklet 27° C. A langyos forrásoktól távolabb a Makiári úton 1917-ben létesült a 312 méter mély Dobó forrás. A kút jódos ásványvíz, hozama csekély, 0,2 l/perc, a túlfolyónál mérve (2 mérés átlaga) 0,5 m-rel a térszín felett. A víz hőmérséklete 10,6—11,5° C. A fenti mérések alapján Eger langyosvizű fonásainak 1951. évi átlagos vízhozama 8828 l/perc. Erdőbénye fürdő (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) a vasútállomástól 7 km-re fenyves erdő közepén fAszik. A fürdő helyreállítása folyamatban van. A fürdőt ásványvízzel ellátó Bánya akna forrás a gépház melletti pinceaknában tárolja a vizét. A teleptől Ny-ra 500 m-re fakad a Rerílény forrást. A forrásaknában a víz december 9-én 0,50 m-el volt a térszín alatt, A víz hőmérséklete ugyanekkor 10° C volt. Vízhozamot mérni nem lehetett. Esztergomban n Kisduna partján fekszik a- Szent István fürdőtelep. Főleg a Barlangi források látják el vízzel. Ezt a téglaboltozatú forrás-folyosó rendszert az Osztály tagjaiból alakult csoport Horváth Lajos vezetésével 1951-ben feltérképezte. A források vízhozamátlaga (6 mérés) 1925 l/perc, hőfok 27° C. A Szent István artézi kutat 1909-ben fúrták, mélysége 323,3 m. Vízhozama (4 mérés) 1508 l/perc, a víz hőmérséklete 26,7° C. Az összkozam tehát 3433 l/perc. Gyepükaján (Veszprém m.) községtől DK-re a keszi erdőben langyos vizű fonás fakad, melynek vizét két medencében fogják fel, és nyáron fürdőzésre használják. A forrás hozama december 9-én 200 l/perc, a víz hőmérséklete 24° C. E forrástól DNy-ra a Réti forrás 5 ágból fakad fel a mészkőből. Vízhozama 350—400 l/perc, a víz hőmérséklete 17—20° ('. Füzesgyarmat (Békés m.) községben több melegvizű artézi kút található. Az I. $&. artézi kút a tanácsháza udvarán 1930-ban létesült. Vízhozama július 22-én 64 l/perc, hőmérséklete 37° ('. A kút vizét a község ivóvízellátásra, valamint a Tanácsház udvarán lévő zuhanyozókban használják fel. Gyöngyösön (Heves m.), a Csathó-féle kertben 1926-ig működött egy fürdő. A fürdő kútjának Molnár János 1867. évi vegyelemzése szerint vasas vize volt. A kutat 1929-ben betemették. A Hidrogeológiai Osztály kezdeményezésére tervbe vették az illetékesek a kút kiásását, hogy a vizet balneológiai célokra felhasználják. . Gyöngyösoroszi (Heves m.) mellett lévő ércbánya vizét október 7-én megvizsgáltuk esetleges balneológiai felhasználás céljából. A bánya a községtől ÉNy-ra 7 km-re fekszik. Az Altáró vízhozama 600 l/perc, hőmérséklete 15,5° C. A Károly táró vízmennyisége jelentéktelen. A bányavizet az ásványi sótartalma miatt csak szükség esetén isszák. Hajdub'össörmény (Hajdú-Bihar m.) községben két melegvizű artézi kút létesült egymástól kb. 80 m távolságban. Az I. sz. kutat helyesen foglalták kőből készült kútházzal. A kút hetenként csak 2 -3 napig ad túlfolyó vizet;. Ha nincs túlfolyás, szivattyúval emelik ki a vizet, melynek hőmérséklete 25° C. A II. sz. kút állandóan túlfolvó vizet ad, vízhozama 42 l/perc, hőmérséklete 33° C. Az 1942-ben fúrt kút vízhozama állítólag erősen ingadozik. A kutak vizét nyáron a közelben épült strandmedencében használják fel. A kutakból a vízzel együtt nagymennyiségű gáz (metán) \a tör fel, mely meggyújtva ég. Hajdúszoboszló (Hajdú-Bihar m.)' gyógyfürdőjét két artézi kút termálvize látja el. Mindkét kútnál erős mészkiválás észlelhető a kútfej közelében, amely a vízhozamot erősen befolyásolja, ezért a kutakat 2—3 havonként tisztítani kell. Mindkét kút gázos vizű. A termálvízből leválasztott gázt iparilag hasznosítják. Az /. sz. kút 1090,89 m mély, 1924—25. év-