Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Papp Szilárd–Tóth István–Simonyi Anna: A Tisza vizének szennyeződései

Papp—Tóth.—Simonyi: A Tisza szennyeződése fogadójául kell szolgálniok. Természetesen ezen különböző alkalmazási módok között az ellentét igen nagy, de mivel mindegyik feladat életfontosságú szükségletet szolgál, ezért egymásra kölcsönösen tekintettel kell lenniök. Mivel az ivó-és sokszor az élelmiszeripari vízellátás esetében arra kell törekednünk, hogy a felhasználásra kerülő folyóvizek anorganikus és organikus szennyeződéseket minél kisebb mértékben, kórokozó baktériumokat pedig egyáltalában ne tartalmazzanak, ezért ilyen esetekben a szennyvizek elhelyezésének ós a szennyvíztisztítás mértékének az ivóvízellátás követelményeihez kell alkalmazkodnia. Tehát, hogy a szennyvíztisztítást mily mértékben kell elvégezni, azt nagyrészt a l>efogadóul szolgáló^ patak, vagy folyóvíz további felhasználásahatározza meg. Az elmondottak szerint a vízgazdálkodásunk részére felhasználni kívánt folyókban csak oly mennyiségű szennyeződés kerülhet, amennyi a folyókban lejátszódó biológiai öntisztulási folyamatok alatt elbomlik és így a víz mind kémiai, mind higiénés szempontból inmét használhatóvá válik. Természetesen a víz felhasználhatóságában az oldott vízalkatrészek mellett az oldhatatlan lebegő és ülepedő anyagok mennyiségé és minősége is nagy szerepet játszik. Külön kell foglalkoznunk víztisztítás szempontjából a vízben hosszabb ideig lebegve maradó, sokszor kolloid eloszlású részecskékkel és a durva, nagy fajsúlyú anyagokkal (görgeteg, kavics, durva homok), melyek sokkal hamarább rakódnak le, mint a finom homok és ;iz iszap. Ezért, a folyók és a patakok felső folyásán, ahol a víz sebessége nagyobb, inkább görgetett hordalékkal kell számolnunk, mely a víztisztítás esetében nem jelent olyan feladatot, mint, a patakok, folyók kisebb sebességű alsó szakaszán főleg finom homokból és iszapból álló lebegő hordalék. A patakok és folyók vizének a vízellátás szolgálatába való állítása esetében a lebegő és •oldott anyagok mennyiségére mindig tekintettel kell lennünk. Mind ivó-, mind ipari vízként csak abban az esetben használjuk fel, ha kellő tisztaságban áll rendelkezésre. Általában a felszíni vizek vízellátás céljára közvetlenül nem használhatók fel, ha azonban vizüket megfelelő módon kezelik, azaz ülepítik, alumínium-vagy vasszulfáttal derítik, majd szűrik és fertőtlenítik, az ivóvízellátás céljára aggodalom nélkül-alkalmassá válhatnak. A folyóknak ipari vagy ivóvízellátás céljára való felhasználását sok esetben előnytelenül befolyásolja vizük változó hőmérséklete Főleg hűtővízként nyáron sokszor túl melegek és emiatt nem mindig használhatók. Ivóvízellátás esetében is igen nagy hátrányuk a külső hőmérséklettel szinte párhuzamosan változó hőfokuk, mely nyáron túl meleg, 4élen pedig túl hideg. A folyóvizeknek azonban mindezen Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 9—10. sz. 3S5 hátrányai mellett nagy előnyük, hogy szinte korlátlan mennyiségben állhatnak- rendelkezésre. Ez már eddig is azt eredményezte, hogy hazánk néhány városában és ipartelepén nemcsak az ipari vízellátást., Inftiem az ivóvízellátást is felszíni vízre alapították. .Ezek közül említésre méltónak tartjuk a Tisza vizét, mely Szolnok városának ivóvízellátását biztosítja. A városi vízmű teljes mértékben Tisza-vizet dolgoz fel megfelelő vegyi kezelés útján s ezáltal Szolnok lakossága a sokszor katasztrofális méreteket • öltő vízhiányt nem ismeri. A Tisza, még középső szakaszában is, amint a későbbiekben látni fogjuk, nagy víztömegénél fogva legtöbb szempontból alkalmas ivóvíz beszerzésére. Felszíni vizeink közül a Sajó után a Tiszával kezdtünk foglalkozni. A Tiszán tervezett. csatornázás, továbbá a felső folyásának vidékén telepíteni tervezett ipartelepek szükségessé teszik, hogy vizének minőségét, tisztaságát, öntisztító erejét megismerjük, mert számos helyen nemcsak az ipari vízellátást kell biztosítania, hanem az ipari és házi szenyvizek befogadójául is kell szolgálnia. A Tisza sodorvonalában 590 km. légvonalban pedig kb. 400 km hosszú, országhatártól országhatárig. A következő nagyobb szennyeződéseket. ós szennyezödési lehetőségeket figyelhetjük meg. (1. ábra.) Északon Szabolcs és Szatmár megyében a Tur vize a nyár derekától kezdve késő őszig erősen szennyezi, mivel a környékbeli lakosság főleg a kishodosi és a tiszabereki gát őrház között kenderáztatásra használja. A Cégény, Dányád és Matoles közötti holt Szamosban történő kenderáztatás szennyvize a Szamoson keresztül szintén a Tiszába jut. A Kraszna vize már a romániai kendergyár szennyvizétől szennyeződik és sokszor tinta-sötétté változva ' jut _a Tiszába. Észak felé a záhonyi Gerő-telep szennyvizei ömlenek a közúti ós vasúti híd között egy szivattyútelepen átemelve a Tiszába, majd a Győröcske község határában épülő egyik i ntézmény szennyvize is. Vencsellő község határában beömlő Lónyai-csatorna a demecseri keményítő gyár és a nyírbogdányi ásványol^jfinoinító gyár szennyvizeit szállítja a Tiszába. A Lónyaicsatornába kerül még a gávai malom kátrányos szennyvize, a Nyíregyháza város határában beömlő Ér patakon keresztül a villanytelep, vasútállomás, állati fehérje feldolgozó vállalat, olaj fel dogozó üzem és dohányfermentáló, valamint a kótaji szeszgyár szennyvize. A Bodrog folyó Sárospatak szennyvizeinek egy részét és a tokaji tiidőbetesrotthon tisztított szennyvizét szállítja a Tiszába. Szerencs községből a községi fürdő, a cukorgyár és a vágóhíd szennyvize folyik a Szerencs patakba, innen a, "Taktába. majd tovább a Tiszába. A Takta patak még a Tiszaluc köz-