Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

9-10. szám - Finály Lajos: Felszíni vizek tisztasági feltételei a Szovjetunióban követett gyakorlat alapján

Finály L..: Felszíni vizek tisztasága Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 9—10. sz. $23 Az Északamerikai Egyesült Államokban mokból, ugyancsak Bulicsék, a kővetkező felConnecticut, New York és New Jersey álla- tételeket közli: • Tárgy A osztály üdülésre és haltenyésztésre szolgáló vizek B osztály egyéb vizek 1. Úszó anyagok 2. Lebegő anyagok 3. B. coli stb. nyáron 4. Oldott oxigén telítettség a kitorkolás környezetében Teljes eltávolítás 60%-os eltávolítás « 1 ml-es vízminták 50%-ában nem több, mint 1 db/ml Legalább 50%, heti átlagban egész éven át Teljes eltávolítás 10%-os eltávolítás vagy az ülepíthető szennyező anyagok teljes eltávolítása Legalább 30% Egyéb specifikus anyagok mennyisége és a producens és konzuinens organizmusok száma szakértő megítélése szerint. Ami a házi (fekáliás) szennyvizekkel való szennyezés mértékét illeti, a magam részérő], szovjet tapasztalatokra támaszkodva* javasolom, hogy ne a befogadó: szennyvíz aránya., vagyis a hígítás foka, hanem a befogadó víz 1 1/mp hozamára eső lakosok száma legyen mértékadó. Így számítva 1 lakóig durva tisztítás és sodorvonalba való bevezetés, 4—5 lakóig ülepítés, 5—50. lakóig biológiai tisztítás, még nagyobb terhelésnél a biológiai tisztításon felül utólagos homokszűrés javasolható. Ha azonban a tisztításon kívül közegészségügyi okokból állandó vagy időleges fertőtle-. nítés is szükséges, ezzel együtt legalább ülepíteni is kell. Kis élővizeknél (mintegy 1 m

3/mp legkisebb vízhozamig) — tehát tavaknál is — a biológiai tisztítást mindenképpen elő kellene írni. Kis (házi) szennyvíztisztító berendezések esetén pedig (mintegy 3000 lakóig) az adott határértékeket* kb. a felére kellene vinni. 7. összefoglalás Ennek a rövid tanulmánynak a keretében a fellelhető teljes anyag közléséről természetesen nem lehet szó. Az sem lehetett célunk, hogy az inkább csak példaképpen felsorolt anyag alapján a megalkotandó előzetes irányelvekre részletes javaslatot tegyünk, megoldási mintát adjunk, hanem konkrét példákkal csupán igazolni kívántuk ilyen irányelvek megalkotásának gyakorlati lehetőségét, és megmutatni a célszerű kereteket. Ezek között a példák között kerekségiikkel és gyakorlatiasságukkal kimagaslanak a Szovjetunió .szabványai, amelyeket éppen ezért részletesebben is ismertettünk. Mindent egybevetve, az előzetes irányelveket az alábbi gondolatmenet szerint látszik célszerűnek összeállítani: 1. Meg kell határozni azokat a tisztasági osztályokat, amelyek hazai viszonyaink között * Sz. I. Konobejev szovjet mérnök (VODGEOMoszkva) szóbeli közlései 1952-ben. folyóvizeink és állóvizeink besorolására legcélszerűbbek. 2. Meg kell állapítani az egyes osztályokra vonatkozó alapvető kémiai, biológiai és bakteriológiai jellemzőket. Itt a közegészségügy-, az ipari vízellátás, hal tenyésztés, állattenyésztés és mezőgazdaság érdekeit egyaránt figyelembe kell venni, az üdülés és vízisport szempontjaival együtt. Külön is gondolni kell a felszíni vízből táplálkozó kavicsrétegből már folyamatban levő vagy a jövőben sorrakerülő, valamint a jövőben az eddiginél fokozottabb mértékű vízkivétel minőségi megóvására. 3. Kimutatásba kell foglalni azokat a szennyvízféleségeket, amelyek tisztítási módja eléggé ismert, kidolgozott és tökéletes ahhoz, hogy a kívánt tisztítási fok már m?f elérhető és megkövetelhető. 4. Szabványban vagy irányelvekben kell összefoglalni a 3. pont alatti szennyvizekre alkalmazható tisztítási eljárásokat és tisztítóberendezéseket. Ilyen szabvány készítése máris folyamatban van. 5. Meg kell állapítani, mi legyen az eljárás más, ma még kielégítő mértékben, vagy pedig a gazdaságosság észszerű határain l>elül nem tisztítható szennyvizek esetén. 6. Díjszabást kell megállapítani a nyílt és a talajvizekből, mint nópvagyonból történő mindennemű vízkivétel és vízbevezetés számára, azon az alapon, hogy az ipartelepek nagyjában egyenlő vízfelhasználási terhet viseljenek, tekintetbe véve az általuk végzett tisztítás mértékének költségeit, vagyis hogy a különböző vízelőkészítési és szennyvíztisztítási terhet viselő gyárak és termelő üzemek termeivényeit a" vízfelhasználásból kifolyólag közel ugyanaz a regie terhelje. Másszóval az ipartelep a népgazdaság számára vízdíjban róná lé azt a különbözetet, ami a kisebbmértékű szennyvíztisztításban vagy vízelőkészítésben jelentkezik. 7. Az így befolyó összegeket egyrészt a szokottnál nagyobb vízhasználati terhet viselő ipartelepek támogatására, másrészt az "ipari szennyvíztisztítás vonalán folytatandó kutató munka és a folyóvízkataszter-összeállítási munka költségeire kellene fordítani.