Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
7-8. szám - Szaknyelvünk fejlődéséért
Szaknyelvünk fejlődéséért Nem vetném azonban el teljesen a modellkísérlet szót sem. Igaz ugyan, hogy idegen eredetű, de elég meghonosodott nyelvünkben. Megtartása esetén két kifejezésünk volna ugyanazon fogalom megjelölésére és így írásainkat változatosabbá tehetjük általuk. •Megtartva azonban a modell szót, fel kell vetni a kérdést, vájjon egy, vagy két /-lel helyes az írása? A model a francia és angol, a modell a német és olasz nyelvben fordul elő. Véleményem szerint a mi nyelvérzékünk — nyilvánvalóan az erösebb német' befolyás hatására —• a két l felé hajlik. Javasolom azért, hogy írásainkban ezt az alakot fogadjuk el. A kisminta kifejezés tárgyalása után vizsgáljuk meg, hogy vájjon mi a helyes megnevezése annak a műtárgynak vagy folyószakasznak, amelyről modellünket készítjük. Legelterjedtebb irodalmunkban a fökivitel kifejezés, a német megfelelő szolgai fordítása, amely magyartalansága miatt igen bántó. Elterjedt újabban helyette a valóság szó alkalmazása. Ezt helyesnek is tartom. Sokan azonban azzal érvelnek ellene, hogy nem beszélhetünk valóságról sok esetben, amikor olyan műtárgyat vizsgálunk, amely, még meg sem épült, tehát csak terv, nem pedig valóság. Véleményem szerint általánosságban fogadjuk el a valóság szó használatát, mivel rövid, magyaros és kifejező. A szöveg változatosabbá tételére, — főleg pedig olyankor, amikor az előbb említett okból ennek a szónak a használata visszás lenne — a vizsgálandó, esetleg vizsgált műtárgy, a vizsgálandó, illetve vizsgált folyószakasz kifejezésekkel, vagy más hasonló körülírással küszöböljük ki a fökivitel használatát. A kismintakísérletek osztályozásával kapcsolatban Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. nyelvileg teljesen helyes a torzított és torzítatlan t a műtárgy és folyószabályozási, illetve a szilárd medrü és hordaXékos vagy mozgómedrü kísérletek szembeállítása. Megfelelő a szivárgási kísérlet elnevezés is. Nincs azonban elfogadott kifejezésünk a mütárgymodellek további osztályozására. Használjuk a két. és háromdimenziós megjelölést. Megfelelőbb lenne síkbeli és térbeli vizsgálatról beszélni, például így: duzzasztómükismintakísérlet a vízmozgás síkbeli vizsgálatával vagy zsilip térbeli kismintavizsgálata. Nincs szavunk annak a kísérlettípusnak a megjelölésére, amelynek célja valamely nagyobb műtárgy elrendezésének és az egész folyószakaszhoz viszonyított helyzetének a vizsgálata. Használtuk néha ilyenkor az általános áramlási kísérlet kifejezést. Kérdés azonban, hogy helyes-e ez az elnevezés? Ha helyes, törekedjünk meghonosítására, ha pedig nem, igyekezzünk helyette megfelelő kifejezést találni. Végül a sok vitatható kifejezés közül még egyet szeretnék most felvetni, éspedig a lépték kérdését. Azt hiszem, abban minden kartársam egyetért velem, hogy a lépték szó, ha nem is magyartalan, teljesen logikátlan. Célszerű lenne ezért használatának kiküszöbölése. Annyival is inkább megtehetjük ezt, mivel sok jó kifejezés áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a lépték szót helyettesítsük. Így ha ezt a helytelennek tartott szót kiküszöböljük, írásunkat vátozatosabbá is tehetjük a mérték, méretarány, átszámítási tényező, arányszám és átszámítási arány kifejezések alkalmazásával. Kovács György IIIB AI G A Z í T A S : A Hidrológiai Közlöny f. évi 3—4. számában Schilling Fereno: Folyók duzzasztásának hatása a hajózásra" c. cikkében a 123. lapon az (5) egyenlet jobboldalán a nevező második tagja tévesen negatív előjellel szerepel pozitív előjel helyett. A kifejezés — a Közlöny 5—6. számában közölt képlettől eltérően — helyesen a következő: th — ti s— • (5) c- + vc / Kérjük olvasóinkat, hogy ezt a helyesbítést mind az eredeti szöveghelyen, mind az 5—6. szám hibaigazításában megadott képletnél keresztülvezetni szíveskedjenek.