Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Salamin Pál: Mennyiségi vízgazdálkodás a Mecsekben

26J/. Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. Hozzászólások a Pécsi Ankéten Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által folytatott országos forrásnyilvántartás keretében bekapcsoltuk az elmúlt évben rendszeres méréseinkbe a mecseki forrásokat is és ennek alapján ma már eléggé áttekinthető képet nyertünk e források hozamáról és ingadozásáról. Ezek az alig másféléves méréseink természetesen még nem pótolhatják az évtizedes idősorokat. Az idő rövidsége miatt nem kívánom itt az egyes forrásokat részletesen felsorolni, hanem csalt összegezve közlöm a ma még felhasználatlan mecseki források 1951—52. években mért hozamát. Január 3 350 m

3/nap Február 7 700 Március 33 000 „ Április 11 000 11 Május 3 100 V Június 2 650 11 Augusztus 3 350 Szeptember 2 600 11 Október 2 200 November 2 350 December 3 000 11 E források legnagyobbrésze a Mecsek északi oldalán fakad. Köztük a legnagyobb az orfüi Vízfö, melynek ingadozási száma a mért maximális 30 600 lit/perc és a minimális 852 lit/oerc alapján 36. Ugyanezen mérési időszak alatt a Tettye-forrás ingadozási száma 97 volt. Az orfüi forrás tehát lényegesen megbízhatóbb a Tettyénél, ami alacsonyabb fakadási szintiével is magyarázható. Az orfüi forrás a Mecsek északi oldalán fakad, vizét pedig: Pécsre, a déli oldalra kellje Átvezetni. Ehhez a kérdéshez kapcsolódik a karsztban tárolt víz hasznosításának problémája is. Kétségtelenül van lehetőség a mélykarsztvíz feltárására. Nem szabad azorban szem előtt tévesztenünk. hogy a mélykarsztban tárolt vízhez csak átmenetileg, csapadékszegénv időben szabad nyúlnunk, amikor a természetes források csökkent hozamát pó' tolnunk kell. A hatalmas tömegű bakonyi és vele szomszédos karszthegvségekben végzett nagyszabású mesterséges karsztvízkitermelések bebizonyították, hoirv az eddi? kimeríthetetlennek vélt mélvkarsztból sem termelhetünk tartósan tetszészerinti vízmennviséeret. Arra kell törekednünk, bosrv felváltva, egvmást kiegészítve és gazdaságosan összehangolva vegyük Igénybe a sekélvkarsztnak forrásokban természetes úton túlfolyó vizét, valamint a méh/karsztban tárolt vizet és biztosítsuk a mélykarszt feltöltődését csapadékdús Időben. Vízgazdálkodási szempontból a.kkor iárunk el helyesen, ha a karsztot egy. a természet által rendelkezésünkre bocsátott hatalmas természetes tározótérnek tekintjük, amit időnként, amikor a források természetes hozama is ellátja vízszükségletünket, újra fel kell tölteni. A mélykarsztvíz feltárását összeköthetjük az északmecseki. • vagy legalábbis az orfüi források Pécsre vezetésével. Ez a nagyszabású, majdnem természetátalakításnak nevezhető létesítmény, óriási mesterséges forrás a természetes források vízhozamingadozását a mélykarszt időnkénti megcsapolásával kiegvenlítené. Megoldása egy Orfü felöl Pécsbányatelep felé. mélyen a nyugalmi ktrsztvízszint alatt vezetett kb. 8 km hosszú táró lenne, amely feltétlenül megcsapolná a Mecsek legnagyobb karszttömegét és egyben az orfüi fcfrrás vizét gravitációs úton Pécsre vezetné. A táró Pécs közeléhsn harántolná a vízrekesztö wengeni palaréteget, amelybe a táró vízhozamát és a karsztban tárolt víz gazdaságos megcsapolásának lehetőségét biztosító, szabályozható vízzáró kapu beépíthető lenne. Kétségtelen, hogy a kb. 8 km hosszú táró hatalmas összeget emésztene, de nem szabad elfelejtenünk, hogy e munka nem anyagigényes és távolról s>em kerül annyiba, mint egy esetleges 40 km hosszú, számos üzemzavarnak kitett és költséges üzemü dunai távvezeték. A táróval kapcsolatban természetesen még részletesebb vizsgálatokat', illetve feltárásokat kell végezni. A munka maga is évekig eltart, ezért Pécs égető ivóvízkérdését addig is sürgősen rendezni kell. A tortyogói víznyeröterületnek már Wein György által is több ízben javasolt, délre és nyugatra való kiterjesztését sürgősen meg kell kezdeni. Szeretném itt hangsúlyozni, hogy az elmúlt években jóformán már minden megtörtént, amit elméleti síkon' a pécsi vízprobléma megoldása érdekében meg lehetett tenni. Számos kiváló hidrogeológusunk már mindent megvizsgált, írásban közölt, amit a Mecsek hidrogeológiájáról a rendelkezésre álló eszközökkel, bejárásokkal, tudományos következtetésekkel össze lehetett gyűjteni. Mindez azonban nem elég. Az elgondolások, szakvélemények csak akkor válhatnak a közösség javára, ha azokat tett követi. A mi esetünkben az elméletet próbafúrásokkal, szivattyúzásokkal, aknamélyitésekkel, egyszóval műszaki feltárásokkal kell kiegészíteni, mert csak ezekkel szerezhetünk teljes bizonyosságot és oldhatjuk meg ezt a régen vajúdó kérdést. Tagadhatatlan, hogy e téren az első lépés a keszüi kutatófúrással már megtörtént, de ez is olyan lassan, vontatottan halad, hogy ettől közeli megoldást egyhamar nem várhatunk. Ügy hiszem, hogy ez az ankét akkor fogja feladatát a legjobban teljesíteni, ha lehetővé teszi, hogy az eddigi tudományos kutatásaink után most már a gyakorlati vízfeltárás terére léphessünk és az ehhez szükséges műszaki lehetőségek mielőbb rendelkezésünkre állhassanak! Szabó Pál Zoltán válasza a hozzászólásokra: Láng Sándor felvetette a pannon rétegvizek kérdését. Mint a térképen láthatjuk, a tortyogói vízmüvek alapját képező rétegek délkelet felé húzódnak. Tovább errefelé lehetséges, hogy egy gránittömb van, melynek hátán a durvább abráziós homok vizet tartalmazhat. Lehetséges, hogy a grániton mezozoosz mészköfoszlányok is feküszniek. Ezek kedvezőek lehetnek számunkra. A délre eső terület azonban még nincs kellőkép felkutatva. A Dráva síkja felől víziét aligha kaphatunk. Itt már 1898-ban Szontágh és Farkas geológusok kutattak és megállapították a szűrő kavicsréteg hiányát. Ismereteink szerint errefelé a szemcsenagyság nem kedvező. A Dráva mentén híres golyva-terület húzódik. Ez sem kedvező. Venkovits István megállapításai a vízkutatásnál igen fontosak. Kessler Hubert elgondolása, hogy a Széchenyivagy Cassián-akna tájáról vágatot hajtsunk a hegységbe nyugati irányban, a szinklinális tengelyében Orfü felé, hatalmas, de gyümölcsöző terv. A hegységben tározódó karszt- és rétegvizeket gravitációs úton Pécs felé lehetne jórészt tereim. Ugyancsak érdekes Horusitzky Ferenc véleménye a mélykarsztra vonatkozólag. Valóban az egész terület a mélyben egységes vízterület és ha a víztükör valahol a vízkitermelés miatt megbomlik, a környezet vizei pótolni igyekeznek a hiányt. Erre azonban még nem építhetünk. JeLenleg a pótlásra csak a csapadék elnyelt hányadát vehetjük figyelembe. Horusitzky és Láng szavai emlékeztetnek Harkányra, Itt ismeretlen tartályból igen . nagymennyiségű forróvíz tör fel, mely valószínű távolról és nagy mélységből kerül ide. A klimatikus-tényezőkkel semmii kapcsolatot nem árul el. Aujeszky László összehasonlítása Komló és a Galyatető meteorológiai adataira, nevezetesen a csapadékadatokra vonatkozólag, kiemelik' a hegység földrajzi fekvésének sajátságait, melynek kellő ismeretével még nem rendelkezünk.. Épp ezért fontos Simor Ferenc javaslata a Mougin-féle esőmérők felállításáról. Az erdészet modern módszerekkel dolgozik és nagyon megbecsüli a társtudományok eredményeit, segít a meteorológiai kép tisztázásában. Somogyi Zoltán és