Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

7-8. szám - Salamin Pál: Mennyiségi vízgazdálkodás a Mecsekben

252 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 7—8. sz. A tanulmány két részre tagolódik. Első részében elvileg tisztázza a vízgazdálkodás fogalmait és itt az összefüggések beállításával újszerű felfogást nyújt az olvasóknak. A második rész a felállított komplex öszszefüggések alapján tárgyalja a Mecsek vízgazdálkodását. Ez a rész a pécsi iparvidék egységes vízgazdálkodási tervének kialakításához nyújthat értékes segítséget. Mennyiségi vízgazdálkodás a Mecsekben* SALAMIK PÍ1 A mennyiségi vízgazdálkodási feladatok tudományos és gyakorlati szempontból való vizsgálataikor először is figyelmet kell szentelnünk a sokszor használt „vízkészlet„vízkincs'

1 fogalmakra, s ezekkel kapcsolatban a felszín alatti hidrológiai jelenségekre: Tudjuk jól, hogy hegységeinkben a leszivárgó és a feltörő vizek nagy munkát végeznek. A hideg vizek a felszínen egymásután sorakozó, vagy egyedülálló lefolyástalan mélyedéseket (dolinákat, töbröket, poljékat) alakítanak, víznyelő tölcséreket, szakadékszerű völgyeket vájnak ki. Ugyanezek a vizek a hegységek belsejében végtelen sok vízjáratra tagozódó hálózatot létesítenek, barlangok sorát oldják ki a kőzetből és számtalan helyen források alakjában törnek elő a felszínre. A hévizek a hasadékok, a törések, a repedések, az érctelérek, a különböző kőzetek találkozási vonala, vagy a kőzetek gyűrődése mentén törnek fel. Bővítik a meglévő nyílásokat és az ép kőzetbe hatolva függőlegesen egymásfélé fűződő, gömbalakú barlangüregek gazdag rendszerét valósítják meg a hegység felszínéig. A hideg vizek oldanak és vájnak, a hévizek oldanak, vájnak és porlasztanak. Az oldásnál kémiai, a váj ásnál fizikai, a porlasztásnál egyidejűleg kémiai és fizikai erők végzik munkájukat. A hideg és hévizek egyaránt kiterjedt, hatalmas vízszállító és tározó rendszereket vájnak ki. A karsztosodó hegységek felszíne alatt a járathálózatok, a barlangtavak kisebb-nagyobb kiterjedésű, elszigetelt, vagy összefüggő, ezerágú tározómedencéket képeznek. Á vizek tehát a hegységek belsejében hasadékokat, repedéseket, üregeket vájva, mozognak előre, amíg a felszínre nem törnek, vagy amíg bele nem olvadnak a mélységi yízvezető utakba. Hasonlóképpen nagy munkát végeznek állandó mozgás közben a sík és dombos vidékek felszínén és felszíne alatt is a vizek. A különböző eredetű, eltérő hézagtérfogatú talajokban, továbbá a többszáz és többezer méter vastag üledékekben a vizek lassan, de feltartóztathatatlanul haladnak előre, oldanak, sókat raknak le, feltörnek vagy elszivárognak, talajt alakítanak, szíkesítenek, vagy * A Pécsi Hidrológiai Ankéton 1952. szeptember hó 20-án elhangzott előadás nyomán készült az I. sz. Vízépítéstani Tanszéken kilúgoznak. A felszínen mozogva a talajt hasznosan nedvesítik, vagy magukkal ragadva a humuszréteget, nagy eróziós károkat okoznak. Hol kellő késleltetéssel nyugodtan hömpölyögnek, hol késleltetés nélkül gyorsan összegyülekezve rohannak, műtárgyakat és épületeket sodornak el. összefoglalóan mondhatjuk, hogy a víz hegységeinkben, dombos és sík vidékeinken egyaránt a felszínen és az alatt, szinte állandóan mozogva, egy változatos v í z s z á 11 í tóhálózat bonyolult rendszerét alakítja ki. Ebben a repedésekből, rendszerben jelentkező elválásokból, a kőzeteket sűrűn, minden irányban átjáró, szabálytalan helyzetű hajszálrepedésekből, nagy kiterjedésű, széles nyílású hasadékrendszerekből, a vetődések mentén különböző vastagságban fellazult kőzetekből, résekből, kavernákból, barlangokból, vízvezető határfelületekből, különböző vízvezetőképességű hézagrendszerekből, mélyvonalakból összetevődő szövevényes, térbeli és sokszor távoli vízvidékekkel is összekötött vízszállító rendszerben a vízmozgás a csapadékviszonyok és egyéb tényezők (megcsapolás, felszíni vízvisszatartás, stb.) időbeli változásának eredményeképpen pillanatról pillanatra változik. Mennyiségi vizsgálatok megindításakor foglalkoznunk kell elsősorban a vízszállítóhálózat és a benne kialakuló mozgás vázolt jelentőségének megfelelően a szállítóhálózattal a hozzá kapcsolódó felfogó, tározó, késleltető és megcsapoló elemek vizsgálatán át, végül a teljes rendszerben fellépő mozgásokkal. Vizsgálatainkat — fő célunknak megfelelően — elsősorban a hegységek belsejére terjesztjük ki, s csak esetenként foglalkozunk a felszíni vízszállító és tározó elemekkel. A vízszállítóhálózatoknak kiegészítői a vízvisszatartó felületek, mély területek, mély vonalak, víznyelők,, zsombolyok, aknabarlangok, szakadékdolinák, általában a vízfelfogó elemek, továbbá a vízszállítóhálózat. mellett kialakult nagyobb hasadékok, rések, repedések, kavernák, kavics és homok rétegösszletek, általában a víztározó elemek, víztározó terek, végül a víz felszínrejutását elősegítő meredek hegyoldalak, mélyvonalak, mélypontok, általában az erózióbázisok, a megcsapoló elemek. A vízfelfogó elemeknek, a nönövényzetnek, a felszín kis formáinak alakulásától és az esésviszonyoktól függ, hogy mennyi