Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

5-6. szám - Rónai András: Újabb adatok a Duna–Tisza közi talajvizekről

21Jf Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 5—6. sz. Rónai A.: A Duna—Tisza közi talajvizek vízszintmegfigyelést végeztek és az adatok — bár szintén bizonyos hiányokkal — rendelkezésre állanak. A vasútvonalak mentén egymást közel egyenlő távolságban követő őrházak és állomások kútja inak magassági helyzetét szintezéssel meghatározták s így valósággal hosszanti és keresztszelvényeit adják a talajvíztükör elhelyezkedésének. 820 adattal rendelkező MÁV-kút. van a Duna-Tisza közén. Értékes anyagot szolgáltatnak a talajvízmegfigyeléshez a Földtani Intézetben megkezdett és újabban külön intézmény keretében folyó talajtérképezés során végzett fúrások. Sa jnos, a talaj térképezésnél nem mindig fúrnak le a talajvízig, a fúrások nincsenek szintezve, tehát a talajvízadat tengerszint feletti magasságát nem ismerjük és — ez a legfőbb hiány — a különböző időpontokban talált adatokat nem próbálták meg normálisra — közepesre — átszámítani. Pedig a talajvíztükör az Alföld területének jórészén 2—3 m-t ingadozik az év folyamán, erősen nedves és nagyon száraz évek kilengései között pedig az amplitúdó még nagyobb. / Ouno Tiszo csotomo nyomvonala menti 19^2-évi fúrások II Dr Sumeghy 2 1050 évi földtani mérései III Dr Mihail/ / 1950 évi folűtani mérései 1. ábra • Sok talajvízadatot találunk a különböző céllal lemélyített kutatófúrások nyilvántartásaiban, főleg a tőzegkutató és vízkutató fúrásokban. Ezek területileg szétszórt adatok és általános áttekintést nem adnak. Három teljes átszelő fúráskeresztmetszettel s így a talajvíz elhelyezkedésének is három keresztmetszetével rendelkezünk a DunaTisza közén. Egyik sorozatot 1942-ben fúrták a Duna-Tisza csatorna tervezett nyomvonalán Dunaharasztitól Ókécskéig, a másik két sorozatot 1950-ben mélyítették le a földtani térképezés során Szekszárd és Tószeg között (Sümeghy-szelvény), továbbá Baja és Szentes között (Miháltz-szelvény). A fúrások talajvízadatai szintezett adatok, tehát a talajvíztiikör elhelyezkedésének nemcsak a terep alatti mélységét, hanem tengerszintfeletti magasságát is ismerjük. 550 talajvízadatot szolgáltatnak ezek á fúrások és igen fontosak azért, mert a földtani rétegsort is megadják 10—30 m mélységig. * ' K Az 1950. évi két fúrássorozat adatai új, eddig nem ismertetett és a talajvíz szempontjából ki nem értékelt adatok. Ezekhez kapcsolódik az 1950-ben a Magyar Állami Földtani Intézetben a földtani térképezéssel párhuzamosan megindított országos talajvízmegfigyelő munka (kútkataszter) Duna-Tisza közi eredménye. 1950-ben a Duna-Tisza közén minden kutat térképeztek. Megmérték a kút mélységét, a vízszint mélységét és a víz hőmérsékletét. Feljegyezték a kút tulajdonosának nevét, a kút szerkezetét, falazását, különleges esetekben a víz ízét, szagát, szennyezettségét. A felvétel 1 : 25 000-es méretben készült; falvak, városok belterületén 1 : 10 000-es, 1 : 5000-es vagy 1 : 2880-as méretű lapokon. A felvétel megbízhatóságával szemben többféle észrevételt tehetünk: a) A mérések csak a terepszinthez viszonyított vízszintadatokat szolgáltatták, a kutak és ígv a víztükör tengerszint feletti magasságát nem ismerjük. b) A méréseket nem egyidőben hajtották végre. A talajvízszint tavasztól őszig változik, sőt naponta is a használat következtében. ^ c) A méréseket nem szakemberek végezték, számolni kell hibás mérésekkel, téves helybejelöléssel, hiányokkal. d) Ásott és fúrt kész kutaknál egy gyors bejárás alkalmával nem mindig lehet megállapítani azt, hogy vájjon a kút a talajvízből táplálkozik-e vagy az alatt második vízadó réteget csapol meg? Lehet-e a hibaforrások mellett az összegyűjtött adatokat használni

1? A részletes vizsgálat és feloldozás azt mutatja, hogy lehet. A vízszint terepszint alatti mélységét sok esetben át lehet számítani abszolút magasságra. Ebben segítségünkre van közel ezer szintezett kút és félezer szintezett fúrás talajvízadata. Gyakorlati szempontból azonban legtöbbször a talajvíz terepszint alatti mélysége az, amire kíváncsiak vagyunk, tehát a begyűjtött anyag úgy, ahogy van, használható. A különböző időpontokban végzett mérések is egy nevezőre hozhatók. Az állandóan figyelt kutaknak, mint fix pontoknak segítségével egyes tájakon a talajvíztükör évi ingadozása megismerhető. Hosszú évsorok adatai-