Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Bolberitz Károly–Török Piroska: Fürdővizeink kémiai és bakteriológiai ellenőrzésének kérdése

186 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 5—6. sz. Bolberltz—Török: Fürdővizek ellenőrzése riumok száma növekedik, ezt követi a 37°-on növő baktériumok száma és végül a coli-titer. A baktériumszám emelkedése általában a fürdőzök számának növekedésével párhuzamosan halad és a víz elhasználtságát mutatja. Minél több a fürdőző és minél hosszabb ideig tartózkodik a vízben, annál több baktériumot visz a vízbe, annál több baktérium mosódik le teste felületéről. A coli-titer azonban csak akkor növekszik, ha a faecalis szennyeződés nő. Szépen mutatják ezt a Palatínus strandfürdőből és a Széchenyi strandfürdőből vett mintáknak az I. és II. táblázatban közölt eredményei. A gőzfürdők viszonyainak jellemzésére a budapesti Király-fürdő adatait ismertetjük (III. táblázat). Ez a példa bemutatja a gőzfürdők különböző hőfokú medencéinek eltérő szennyeződéseit. Míg a hideg medence szennyeződési száma 2,4 volt, a 32°-os meleg medencéé már 7,7, a 40°-os meleg medencéé viszont csak 3,6. A különbségek részben a medencék különböző látogatottságából erednek. Erre vonatkoIV. táblázat Fürdők a felhasznált víz neme szerint Vízminta származása Patakvíz Diósjenő-strandjürdö Töltővíz Medence vize 1 l

h. „ 17h. Tó lefolyással Miskolc - Tapolca gyógyfürdő Töltő-víz Férfi termálmedence Női termálmedence Strand-medence . Álló tóvíz OrosházaOyopárosfürdő Befolyó víz .... Tó vize 10h „ „ 18h .... Forrásvíz Eger-gyógyfürdő Strand-medence, befolyó víz . . . Medence vize 10h. „ 13h. „ 16'>. „ 18h. Artézi víz Szolnoki gőzfürdő Töltővíz Medence vize 13

1". 30' Medence vize 17h. Kabai strandfürdő Töltővíz Medence vize 18

h. 0 10,1 12,7 0 1,2 2,3 0,8 0 212 215 0 1,5 1,3 1,1 0,8 2,2 8,2 0 3,7 Baktérium-szám zselatinon 20°-on avaron 37°-on 5 600 1 000 5 400 9 240 30 890 29 140 2 000 9 700 1 000 2 600 3 000 3 200 180 385 000 300 000 580 220 000 12 000 200 26 000 50 134 Colititer 0,001 + 0,1 + 0,1 + 10+ 10+ 8 300 14 60 300 5 800 800 1 000 2 000 3 200 200 140 000 160 000 160 22 000 10— 10+ 5 + 0,1 + 0,1 + 10+ 10— 10+ 10+ 1+ 25— 0,1 + 0,1+ 5— 0,1 + zóan sajnos adatok nem álltak rendelkezésre, mert az egyes medencék látogatóinak számát a mintavételkor nem rögzítettük. De valószínűleg szerepe van a szennyezödési számok eltérésében annak is, 'hogy a meleg víz ingerlő hatása folytán a 32°-os medence szennyeződik legnagyobb mértékben vizelettel. A 4Ö°-os medencét a közönség csak a 32°-os medence után veszi igénybe, így a szennyezödési lehetőség ott már kisebb mértékű. Hasonló képet mutatnak a Széchenyi strandfürdőnek már előbb közölt adatai is (II. táblázat). Ezekből is látható, hogy a meleg medence szennyeződése mutatja a legmagasabb fokot. Ugyancsak a Széchenyi strandfürdő adataiból látható, hogy a gyermekmedencék vize általában szintén magasabb fokú szennyeződést mutat, mint az úszómedencéké. Sajnos, ennél a fürdőnél nem álltak rendelkezésre adatok arra vonatkozóan, hogy a fürdőzők közül mennyi volt a gyermekek száma. A IV. táblázat a fürdők által felhasznált víz fajtája szerint mutat be jellemző példákat. Ez a táblázat azért érdekes, mert tájékoztatást nyújt arról, hogy a kémiai vizsgálat adatai nem minden esetben haladnak párhuzamosan a bakteriológiai leletekkel, de rávilágít egyúttal arra is, hogy a különbségek egyik oka miben rejlik. A vizsgált fürdők által felhasznált vizek igen különfélék, a kétirányú vizsgálatok párhuzamossága tehát nem várható feltétlenül, hiszen a bakteriológiai vizsgálat érzékenyebb, mint a kémiai és így a szennyeződéseket hamarabb mutatja ki. Mint a táblázatból láthatjuk, szerepelt a vizsgált fürdők között olyan, melynek vize szüretien, vagy szűrt patakvíz. A nagy hírnévnek örvendő miskolctapolcai gyógyfürdő vizét karsztforrás szolgáltatja. Áz orosházi Gyopáros-fürdő tulajdonképpen lefolyás nélküli tó helyén van kiképezve^ oly módón, hogy a sekélyvizű tó egyik oldalán a medret mélyítéssel fürdésre^ alkalmassá tették. Nagyszámú" fürdőnk természetes feltörő forrásvizet, vagy mélyfúrású artézi kutak vizét használja a medencék töltésére. Érdekességre tarthat számot, hogy e vizek egvrésze gázt tartalmaz, melyet a medencébe engedés előtt, elválasztanak és amelyet a fürdő hő- vagy erőszükségletének fedezésére használnak fel. A patakvízzel töltött medencékben még abban az esetben is, ha a kémiai vizsgálatok nagyobb fokú szennyezettséget mutatnak, a baktériumszám nem olyan mértékű, mint más vízben hasonló szennyezettség mellett. Ennek ma.gyarázata valószínűleg abban található, hogy a patak-vizek öntisztulási folyamata még a fürdőmedencében is folytatódik; a szennyezés mértéke tehát kémiailag kimutatható, az öntisztulás révén azonban csak kisebb baktériumszám jelentkezik. Naigyjából hasonló képet nyújt a miskolctapolcai gyógyfürdő is, melynek vize erös mozgásban lévő forrásvíz. Mind a kémiai, mind a bakteriológiai vizsgálatok csak rendkívül kis szennyeződést mutatnak. Egészen más