Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Bolberitz Károly–Török Piroska: Fürdővizeink kémiai és bakteriológiai ellenőrzésének kérdése

186 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 5—6. sz. Bolberltz—Török: Fürdővizek ellenőrzése történtek. Az anaerob spórás baktériumokat a szabvány által előírt, Wilson-féle bizmutmentes szőlőcukros vasszulfit agaron kívül parafin-vaselin keverékkel elzárt steril tejben is vizsgáltuk; a vizsgálati eredmények elég jól egyeztek. Míg a 20°-on növő baktériumok víz-saprophyták, továbbá a levegőből és a porból vízbe került baktériumok, addig a 37°-on növök az emberi testből származhatnak. A coli-titer és az anaerob spórás baktériumok száma a faecalis szennyeződés mértékét mutatja. Ahhoz, hogy helyes eredményt kapjunk, rendkívül fontos a mintavétel gondos véghezvitele és a mintáknak minden külső szennyeződéstől mentesen, hűtött állapotban történő szállítása. Hasonlóképpen fontos a minták leoltásánál a víz és a belőle készített hígítások alapos felrázása, hogy a részben már makroszkóposán is látható szenny részecskék szétessenek és a baktériumeloszlás egyenletes legyen. Még így is előfordul, hogy a baktériumszám szóródása nagy, amit már mások is megállapítottak. Az eddig elvégzett vizsgálatok célja, mint már bevezetőnkben említettük, csupán az volt, hogv tájékozódást szerezzünk a fürdővizek szennyeződéseivel kapcsolatos problémákról ós hogy ennek alapján kijelölhessük azt az utat, függést megállapítani a kémiailag meghatározott alkatrészek mennyisége és a bakteriológiailag kimutatható szennyezettség között. Az alábbiakban egy példán, a budapesti Palatínus strandfürdő adatain mutatjuk be az elvégzett kémiai és bakteriológiai vizsgálatok eredményeit (I. táblázat). E strandfürdőben a nagymedence és a hullámmedence vizét vizsgáltuk. Az adatokból látható, hogy a szennyezésre mutató összes kémiai alkatrészek a nap folyamán fokozatosan növekedtek és kielégítő párhuzamosságot mutatnak a bakteriológiailag kimutatott szennyeződés mértékével. A többi fürdővízvizsgálatok hasonló képet mutattak, úgy, hogy ezek alapján az összefüggés az általunk meghatározott alkatrészek és a szennyezettség között határozottan megállapítható. A kémiai vizsgálati adatok kiértékelésére a szennyeződés szemponjából, egyikünk ú. n. szennyeződési számot szerkesztett (1. 183. oldal), mely kifejezően mutatja a. fürdővizek használata folytán létrejött szennyezettség mértékét. A következőkben ismertetendő fürdők kémiai vizsgálai eredményeinél a szenynyezettség fokát ezzel a számmal fogjuk kifejezni. Szükségesnek látszott mind a kémiai és bakteriológiai vizsgálatok eredményeit, mind a Palatínus strandfürdő Mintavétel : 1950. VII. 9. I. táblázat Látogatók száma : 16 000 Vízminta származása Cl— mg/l O fogy. mg/l NIJ, mg/l prot. NH, mg/l Szennyeződési szám* Baktériu zselatinon 20°-on m-száin agaron 37°-on Colititer Clostridium Meleg medence Befolyó víz 54,0 0,35 0,2 ' 0,1 0 3 4 100 — 0 Medence vize 10^ 54,0 0,90 0,9 1,1 4,4 6,000 1,400 0,1 + 20 Medence vize 13 60,0 2,30 2,4 1.6 15,6 40,000 10,000 0,01 + 20 Medence vize 16'

1 63,5 3,70 10,0 2,4 31,7 120,000 12,000 0,01 + 50 Medence vize 19' 66,5 3,30 13,5 3,5 38,1 30,000 20,000 0,01 + 30 Hullám medence Befolyó víz 23,0 1,00 0,0 0,0 0 1 0 10 — 0 Medence vize 10^ 34,0 0,90 0,4 0,5 11,6 4,600 600 1 + 0 Medence vize 13' 40,5 1,60 1,8 2,0 23,1 48,000 11,000 0,01 + 11 Medence vize 16'' 45,0 3,20 9,0 0,5 38.1 90,000 24,000 0,01 + 9 Medence vize 19 46,5 3,90 10,5 0,0 42,7 470,000 26,000 0,01 + 10 * A minták algásodása miatt az Ö3szes nitrogén-tartalom nem volt megbízhatóan meghatározható. Ezért a szennyeződési szám megállapítása az ammónia ós a proteid-ammónia adataiból történt,. melyen a további vizsgálatoknak haladniok kell, hogy az egyes részletkérdések tisztázhatók legyenek. Célkitűzésünknek megfelelően vizsgálataink kiterjedtek az egész országra, a főváros, a vidéki városok és a községek fürdőire. Igyekeztünk a legkülönbözőbb jellegű fürdőket vizsgálataink keretébe bevonni, öszszesen 82 fürdőt vizsgáltunk meg és ezekből 364 mintát vettünk. A nagy számban elvégzett vizsgálatok immár lehetővé teszik annak eldöntését, hogy lehetséges-e a fürdővizeknél összeszámított szennyeződési számot ellenőrizni abból a szempontból, hogy mennyire adnak ezek összehangzó értékeket ugyanannál a fürdővíznél két különböző időpontban. Az erre vonatkozó adatokat mutatja be a II. táblázat, mely a budapesti Széchenyi strandfürdő vizének vizsgálati eredményeit közli az 1950. év június 6-án és augusztus 13-án végzett mintavétel alapján. Az adatok között nincs ellentmondás, bár a látogatók száma elég nagy mértékben eltért egymástól és az egyik vizsgálat hétközna-