Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
3-4. szám - Lessenyei József–Sz. Muhits Katalin: A Balaton szennyezettségének vizsgálata
Bo'beritz K.: Szennyeződés! szám Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 5—6. sz. literenként, nagyságrendben tehát három-négyszer kisebb volt, mint a klorid, avagy az összes nitrogén. Ha tehát additív úton kívánunk szenynyeződési számot megállapítani, az oxigénfogyasztás értékét három-négyszeres mennyiségben kell számításba venni, hogy a klorid-, illetve az összes nitrogéntartalommal azonos nagyságrendű számot kapjunk. Fenti elgondolás alapján tehát a szennyeződési számokat oly módon számítottam ki, hogy megállapítottam a kloridtartalom, az összes nitrogéntartalom és az oxigénfogyasztás növekedését az egyes vízmintákban a befolyó vagy a szennyezetlen vízhez képest mg/literben. Ezután összeadtam a klorid- és összes nitrogéntartalom növekedését és ehhez hozzáadtam az oxigénfogyasztás növekedésének háromszorosát. Ahhoz, hogy érzékeltetni tudjam azt, mit jelent ez a szennyeződési szám, megemlítem, hogy amennyiben százra emelkelik, a víz kb. 0,5%-os vizeletvízelegy szennyezettségével egyenértékű, a tizes szennyeződési szám azt jelenti, hogy a 0,05 %-ossal stb. Mindezek után célszerűnek látszott gyakorlati példákon megvizsgálni, hogy e szennyeződési szám mennyire halad párhuzamosan a bakteriológiai eredményekkel. Minthogy a bakteriológiai adatok ismert okok következtében néha erős kilengéseket mutatnak, az összefüggés a szennyeződési szám és a bakteriológiai vizsgálat eredményei között, másszóval a szennyeződési szám használhatóságának megállapítása csak a nagy számok törvénye alapján történhetik. Evégből az eddig végzett vizsgálatok alapján számítást végeztem arra, hogy a különböző szennyeződési szám-kategóriáknak milyen átlagos baktériumszám felemeg. A számítás eredményei az 1. táblázatban láthatók és megnyugtatóknak látszanak atekintetben, hogy a szennyeződési szám a szennyeződés mértékét tényleg ki tudja fejezni. 1. táblázat Különböző szennyeződési számú vizek átlagos baktériumtartalma Szennyeződési szám Minták száma Átlagos baktériumszám Szennyeződési szám Minták száma gelat 20°-on agaron 37°-on 0— 1 10 5,200 1,600 1— 3 32 17,500 11,500 3—10 34 94,000 52,000 10—20 14 167,000 107,000 20—50 11 412,000 194,000 E szennyeződési számot a fürdővízvizsgálatok során minden esetben kiszámítottam és használhatóságát ily módon is igyekeztem ellenőrizni. A széles keretek között elvégzett számítások kielégítő eredményeket mutattak, ezek alapján valószínűnek látszik, hogy e szennyeződési szám a kémiailag kimutatott szennyezettség mértékét hűen tudja érzékeltetni. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy részletes vizsgálati adatokra nincs szükség, hiszen finomabb megállapításokat csakis ezek alapján lesz lehetséges leszűrni; a víz szennyezettségének generális elbírálására azonban úgy látszik e kifejezés megfelelő. Ezekről az eredményekről és a belőlük levonható következtetésekről dr. Török Piroska munkatársammal közölt tanulmányunkban számolunk be. Dr. Török Piroskának az Országos Közegészségügyi Intézet vízbakteriológiai laboratóriuma vezetőjének külön köszönetemet kell kifejeznem azért, hogy különös gonddal végzett bakteriológiai eredményeit a szennyeződési szám értékelése céljából rendelkezésemre bocsátotta. Fürdővizek kémiai és bakterio] dr. BOLBERITZ KÁROLY A Magyar Tudományos Akadémia az elmúlt év folyamán megbízta szerzőket, mint témaifelelőst és mint munkatársat, hogy folytassanak vizsgálatokat a fürdővizek szennyeződéseivel kapcsolatban és kíséreljenek meg e vizsgálatok eredményei alapján olyan határértékeket, normákat megállapítani, melyek a jövőben a fürdővizek egészségügyi elbírálásának alapját képezhetik. Magyarországon sok fürdő és különösen nagyszámú gyógyfürdő van. A fürdőkultúra hazánkban helyenként kiterjedt, és ennek népszerűségét 'kormányzatunk a jövőben még növelni szándékozik. Ez viszont elengedhetetlenül megkívánja, hogy fürdőinket és a fürdők vizeit egészségügyi szempontból minél hatásosabb ellenőrzés alatt tartsuk és ez* Közlemény az Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi Osztályából. ógíai ellenőrzésének kérdései* éa dr. TÖRÖK PIROSKA által a fürdők szerepét a fertőző megbetegedések terjedésében a minimumra csökkentsük. Fürdővizek bakteriológiai vizsgálatával, a fürdők ellenőrzésével ezideig csak a fővárosban, a Székesfővárosi Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézetben foglalkoztak. Vidéken Szegeden és Debrecenben végeztek újabban ilyen irányú vizsgálatokat. A fővárosi, fürdővizek hygienes elbírálására a Székesfővárosi Közegészségügyi Intézet a házi használatra kialakított bakteriológiai határértékeket használta. Általánosan elfogadott határértékek azonban még nem alakultak ki. Eddig végzett fürdővízvizisgálataink értékelésének szempontjából szükséges, hogy néhány fogalmat tisztázzunk és különösen a fürdők fajai tekintetében egységes nomenklatúrát állapítsunk meg. A közös fürdőknek több faja van, melyek a következőképpen csoportosíthatók:
