Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Bolberitz Károly: Szennyeződési szám a fürdővizek szennyezettségének megállapítására

Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 193—4. sz. tyj VÍZKÉMIA A fürdővizeknél mind a fertőzöttség, mind a fertőzöképesség sokkal szélesebb skálájú, mint az ivóvizeknél. Ezért a közfürdőket tápláló vizek, valamint az elhasznált fürdővizek minőségének ellenőrzése rendkívül fontos. A végzett vizsgálatok megmutatták, hogy a fürdővizek szennyeződésének vizsgálatára a kémiai és bakteriológiai vizsgálatok a legalkalmasabbak. A kémiai vizsgálatok során a befolyó tiszta és az elhasznált fürdővíz kloridion- és összes nitrogéntartalmának, valamint az oxigénfogyasztásnak növekedéséből sikerült szennyeződési számot szerkeszteni, mely a medencékben lévő, vagy a kifolyó fürdővíz szennyezettségének mértékét hűen érzékelteti, mint azt a párhuzamosan végzett bakteriológiai vizsgálatok is. bizonyítják. Következő két cikkünk ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Szennyeződési szám a fürdővizek szennyezettségének megállapítására * DR. BOLBERITZ KÁROLY A fürdővizek egészségügyi ellenőrző vizsgálata külföldön is meglehetősen feltáratlan terület. A tudományos irodalomban igen kevés adat áll rendelkezésre erre vonatkozóan. Számos vizsgálat történt, mely egyes kórokozók kimutatását célozta, vagy a fürdővizek szerepét a fertőzések terjedésében igyekezett felderíteni. Több tanulmány foglalkozik a fürdővizek tisztító és fertőtlenítő kezelésével, a medencék tisztításával, az algásodás megakadá'yozásával, ezek hatásosságával és legkedvezőbb feltételeivel. Olyan tanulmányt azonban, mely a fürdővizek bakteriológiai szennyezettsége és a vízben kimutatható, szenynyezettségre utaló alkatrészek közötti összefüggésekkel foglalkoznék E. W. Taylornak a vízvizsgálatokról szóló összefoglaló művén kívül — mely a fürdővizek szennyeződésére vonatkozóan is közöl néhány tájékoztató adatot — nem sikerült találni. Magyarországon a Tudományos Akadémia megbízásából Jeney Endre debreceni professzor és munkatársai foglalkoztak behatóan ily irányú vizsgálatokkal. E rendkívül nagy terjedelmű vizsgálatok azonban csak a debreceni nagyerdei fürdő és a nyíregyházi Sós-tói fürdőre szorítkoztak és így átfogó képet a kérdésről nem nyújthatnak. A fürdővizek elbírálása tekintetében a külföldi szakirodalom csak annyi említést tesz, hogy kifogástalannak az a fürdővíz tekinthető, amely eleget tesz a jó ivóvizekkel szemben felállított követelményeknek. Hazai viszonyainkra alkalmazva ezt az egyszerű megállapítást, máris problémák vetődnek fel. Mint tudjuk, ivóvíz-normáink a helyi adottságok következtében lazábbak mint a külföldiek, nyilvánvaló tehát, hogy a fürdővizeknél sem léphetünk fel ezeknél szigorúbb követelményekkel. A fő probléma azonban abból adódik, hogy fürdőink tekintélyes része ásványvíz és gyógyvízjellegű vizeket használ fel, melyek elbírálására az ivóvízvizsgálati normák nem alkalmazhatók minden további nélkül. A fürdővíz-kérdésnek azonban csak egyik és mondhatnám kisebbik része a felhasznált víz kellő tisztaságának biztosítása. A fő problémát a használat közben, a fürdőzők által létrehozott szenynyezés jelenti. Míg a beengedett víz szennyezettsége csak enterális eredetű lehet, a fürdés révén sok egyéb kórokozó is bejuthat a vízbe. * Közlemény az Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi Osztályából. A fürdőzők révén a víz tovább szennyeződhet enterális eredetű mikroorganizmusokkal, a nyál révén a száj baktérium-flórájával, a bőrfelület baktériumaival, izzadtsággal, vizelettel, oldott és szilárd anyagokkal, kolloidokkal és makroszkopikus anyagokkal. A fürdővíznek azonban nemcsak fertőzöttsége sokkal szélesebb skálájú, mint az ivóvízé, hanem fertőzőképessége is,. Míg az ivóvizek csak a gyomor és bél-traktussal érintkeznek (a mosdás rendszerint szappannal történik), addig a fürdővíz úgyszólván a test összes sebezhető pontjaival : a bőrfelülettel, az orr és a száj nyálkahártyájával, a füllel, a szemmel és lenyelés révén az emésztőszervekkel jut, vagy juthat érintkezésbe. E sokoldalú fertőzési mód mellett a fürdőkben mondhatnánk akkumulálódnak ama tényezők, melyek a járványok terjedésében szerepet játszanak : különböző helyekről jövő, különböző korú és foglalkozású egyének nagy tömege zsúfolódik össze, ruhátlanul, maximális fertőző és fertőződő felülettel. Ha már ezekről az árnyoldalakról megemlékezünk, a másik oldalról is meg kell említenünk azt, hogy szerepelnek olyan tényezők is, melyek a fertőzések továbbterjedését gátolják. A fürdők vize csaknem mindenütt lassan, de folyamatosan cserélődik, a víz nagy felületen érintkezik a levegővel, melyet a fürdőzők által végzett mozgatás még növel, így a víz bizonyos mértékű öntisztulása feltételezhető, ezen kívül a vízben lehetnek olyan élőlények (algák, protozoák, fágok), melyek a víz tisztulását elősegítik és a káros mikroorganizmusokat pusztítják. Az irodalom az uszodák által terjedő betegségeket általában a következőképpen csoportosítja : 1. a fül megbetegedései: otitis média, 2. a torok megbetegedései: tonsillitis stb., 3. szembetegségek : conjunctivitis, 4. a bőr betegségei: scabies stb., 5. a gastro-intestinalis tractus megbetegedései : dysenteria, enteritis stb., 6. a légzőrendszer megbetegedései: bronchitis, pneumonia stb., 7. a nemzőszervek betegségei: fluor vaginalis stb. Kimutatták ezeken kívül az újabb vizsgálatok az uszodák vizében a Weil-féle betegség, a gyermekbénulás, a mumsz és a kanyaró vírusát is. /