Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

1-2. szám - Maurer Gyula: Egy a vízöblítéses földfejtéssel kapcsolatos hidraulikai kérdés vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1—2. sz. 15 HIDRAULIKA A vizsugárral történő földlazítás és földszállítás sok hidraulikai kérdést vet fel a gyakorlati szakemberekkel szemben. Ezek közül a vízsugár ütőerejének, és a levegőben, illetve víz alatt haladó vízsugár ütőerőváltozásának kérdését vizsgálja a szerző. A vizsgálatokat részint elméleti úton, a teljesítményállandóság feltételezése alapján végzi, részben házi eszközökkel lefolytatott hidraulikai kisminta­kísérleteit értékeli ki. A kísérlet alapján nyert eredményeket a Szovjetunió fejlett hidraulikai irodalmában található, tisztán elméleti megfontolásokkal levezetett kép­letekkel hasonlítja össze. Összefoglalóul a gyakorlatban előforduló értékhatárok között jól használ­ható formulát ad az ütőerő változásának meghatározására. Egy, a vízöblítéses földfejtéssel kapcsolatos hidraulikai kérdés vizsgálata* 1AÜEBS GYULA A gépesített földmunkamódszerek között élen jár a vízsugárral való földlazítás, illetve fejtés. A Szovjetunióban már hosszabb idő óta rendkívül kiterjedten használják ezt az eljárást mindenütt, ahol a topográfiai adottságok lehetővé teszik és ahol a szükséges vízmennyiség rendelkezésre áll. Mielőtt tulajdonképpeni tárgyamra rátérnék, néhány szóban ismertetni kívánom ezen munka­módszerek lényegét és előnyeit. hazánkban főleg nagyobb földmunkáknál (hajó­csatornák, vízhez közeli nagyobb tereprendezések és vasútépítések), alapozásoknál (keszonok és kutak süllyesztése) és a bányászati iszaptömedé­kelésnél van szükség. 1. ábra. Vízágyú yzemben. A föld és a víz keverékéből keletkező sáros folyadékot zdgy-n&k nevezzük, míg az irányítható sugár cső-berendezés neve vízágyú (hidromonitor). Ennek a földfejtési eljárásnak az alkalmazására * A Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Szak­osztályának 1952. évi október hó 29-én tartott előadó­ülésén elhangzott előadás. Ha a fejtési terület tövében kell a feltöltést készíteni, a kifejtett föld és a bontására, lazítására odalövellt víz összekeveredéséből keletkezett zagy magától lefolyik a terep legmélyebb pontja felé: mégpedig vagy valamely terepmélyedésben, árok­ban koncentrálódva, vagy pedig mesterséges vályúban, csatornában összegyűjtve, hogy kellő sebességgel folyjék és a szilárd részek ne üleped­jenek le belőle. A terep legmélyebb területein, lapályán a szilárd talajrészecskék leülepedve fel­töltést alkotnak, s ennek folytán a víz maga meg­tisztul. Ha a feltöltendő terület nem fekszik közvet­lenül a fejtés alatt, akkor a zagyot a terepmélye­désben ásott, szívózsompnak nevezett gödörből kiszivattyúzzuk, mielőtt még a leülepedés meg­történne (lásd a 2. ábrán), és zagyvezetéknek nevezett zárt nyomócsővezetéken oda szivattyúz­zuk, ahol a feltöltést el kell készítenünk. Ezt a műveletet nevezzük vízöblítéses földszállításnak. Az eljárás egyetlen lényeges követelménye az, hogy a csővezetékben oly nagy sebességgel kell a zagynak áramlania, hogy a szállított szilárd A föld fejtése vízsugárral (hidromechanizá­cióval) úgy történik, hogy csővezetékben nagy­nyomású vizet vezetnek arra a helyre, ahol a földet ki kell termelni. Ezt a több atmoszféra nyomású vizet irányíthatóan felszerelt sugár­csőből rálövelik a megbontandó földanyagra (lásd az 1. ábrán). Az erős vízsugár szétmorzsolja a talajt és a víz összekeveredik a talajrészekkel. 2. ábra. Vízöblítéses földmunka Dunaharaszti mellett. A háttérben történő fejtéstől a zagy az alul jobbra lévő szívózsomphoz folyik. A szívócső három lábra van füg­gesztve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom