Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Papp Szilárd: Komló-budafai V. sz. artézi kút csövezetének mesterséges vizsgálata

3 Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. Lesenyei—Szabóné: A Balaton szennyezettségének vizsgálata O fc <N o Io 1 r® i—i 1,41 1 co co 1—1 d eo > M O t-t N33 o fc 00 © 1 «5 CO >o 1,436 1 1,239 d eo > M O t-t N33 eo H fc L'lf 1 20,8 29,4 1 30,8 *o <x> N <D ><r> t-t eS. a o -n l—t 1,82 1,82 2,62 <N e<T 2,12 ÍA 520 szűrt OO TjT 00 87,2 66,0 132,0 170, 4 108,4 O eredeti 102,4 79,6 77,4 139,6 139,6 117,7 « o fc "O 00 © 1 69'I 1,41 r <N CO >-H eő co o" (M o" 1 3,045 1,331 i> 1,696 ' í§ <3 M n s r1 5,21 26,0 i •tjT <M *£ -u <D to <D _ Pl c m N O 1,68 2,37 2,37 3,27 3,06 2,55 0> 09 o M szűrt 78,8 73,6 73,7 CO co 100,8 93,3 ei O eredeti 126,8 77,6 87,2 155,2 155,2 © (N 1—1 O d é 1 0,167 >> ö >> bC 1 0,056 Oldó medence kifolyása « o Ü5 TÜ © © 1 O'O O'O 1 TO'O Oldó medence kifolyása CO w fc 41,7 í 22,9 44,8 1. 36,5 Oldó medence kifolyása c3 <M O O'O O'O O'O O'O O'O O'O Oldó medence kifolyása (A bo szűrt 104,4 93,2 81,4 174,4 186,4 127,9 r! o eredeti cq eí co 108,4 110,4 163,2 209,6 144,8 n O fe £ taO 1 0,14 >> d & 1 0,05 ei O fc oo co © © r O'O O'O 1 0,023 Nyers szennyvíz n H & ti « lO 17,7 1 35,1 Nyers szennyvíz M ce O O'O o'o O'O O'O O'O O'O fogy szűrt 86,6 89,2 77,6 213,6 272,0 147,8 n o eredeti 206,8 142,4 o 00 <N 396,8 334,0 241,6 Mintavétel órája o pH r-4 <N lO co i—t Átlag 120 m

3 fürdővizet vezet a csatornahálózatba. A fürdővíz C0

2-tartalma azonban már erősen csökkent, az orvosi javallat szerint adagolt vezetéki víz is hígítja a szénsavas vizet, így az elhasznált fürdővíz legfejebb 500 mg/l szabad szénsavat tartalmaz. Ez az érték alatta van az úgynevezett egyensúlyi szénsav mennyiségének és agresszív hatást már nem fejt ki. 2. A csatornahálózatba kerülhet szénsavtartalmú víz a talajvízből is. A valószínűsége ennek csekély, mert a csatornahálózatot kőagyagcsőből építették meg, és így beszivárgás csakis a csövek illesztésénél fellépő tömítetlenségből állhat elő. Az így bekerülő talajvíz mennyisége csak csekély lehet, azonkívül ennek szénsavtartalma is jóval alatta van a forrásvíz szénsav-tartalmának. Sokkal inkább írható a beton korróziója az oldómedencében a természetes redukció alapján képződő kénhidrogén terhére. Az oldómedencében ugyanis az anaerob rothasztástól eltérően, a bomlási folyamat nem oxidáción alapszik, hanem redukción, és így a szennyvízben lévő fehérjék kéntartalma kénhidrogénné redukálódik. A kénhidrogén a szellőzés révén bejutott levegő-oxigénnel, esetleg a mikroszervezetek közreműködésével kénessavvá, illetve kénsavvá oxidálódik és ez okozza a korróziót. Ezen felfogást alátámasztja az oldómedence betonanyagának mikroszkópi vizsgálata, mely mind a gipsz, mind a „cementbacillus" jellegzetes tűkristályait is kimutatja. A szennyvíztisztító berendezés működésének felülvizsgálatára mintákat vettünk : 1. a telepre érkező nyers, kezeletlen szennyvízből, 2. az oldómedencén és 3. a csepegtetőtesten, valamint a fertőtlenítőn átfolyt vízből, 4. a nyílt szennyvízcsatornából a Balatonba való torkolás előtt. A minták elemzési adatait a 15. táblázat tünteti fel. A mintavétel délelőtt 10, 11 és 12 órakor, délután pedig 15 és 16 órakor történt. Teljes 24 órás mintavétel nem volt indokolt, mert az átemelő telep automata-kapcsolójának hibája miatt az átemelés időszakos, éspedig reggel 9 órától este 19 óráig. Az éjjeli órákban részben az átemelő berendezés szívótere, részben maga a csatornahálózat tárolja a szennyvizet. Az óránkénti mintafelvételeknél a nyers szennyvíz adatainak változása a fürdőtelep életének hullámzását mutatja be. A délelőtti órák magas ammónia-tartalma és közepes oxigénfogyasztása főleg fekáliás eredetű szenynyeződésre utal, a délután 15 órakor vett minta magas oxigénfogyasztása és alacsony ammóniatartalma a főzés és főleg a mosogatás szennyvizeinek összetételét tükrözi vissza. A szennyvíztisztító berendezés működését nem annyira az óránkénti minták elemzési adatai, hanem inkább ezek átlagértéke (15. táblázat) jellemzi. Eszerint az oldómedencében az eredeti szennyvíz oxigénfogyasztása 40%-kal csökken, a szűrt szennyvízé (azaz az oldott anyagokra eső oxigénfogyasztás csökkenése) csak 13,4%. Ebből látható, hogy az oldó-medence működése nem