Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. 129 A/T^ICÍ'IVTT \ Fúrott kutak feltörö vize sokszor tartalmaz vasra agresszív szén^ ^ savat. Ez a vascsövet megtámadja és annak gyors korrózióját idézi elő. A csőből kioldott vas a víz élvezhetöségét rontja. Ezért nagy gazdasági jelentősége van azoknak a vizsgálatoknak, amelyek a csövet kémiai úton kialakított mesterséges védőbevonattal kívánják megóvni. Szerző cikkében ennek az eljárásnak általa továbbfejlesztett elméletét ismerteti és • bemutatja a komló-budafai V. sz. kúton ezek szerint végrehajtott munkálatokat. A védőbevonat, mint a kémiai elemzésekből kitűnik, valóban kialakult és a vegykezelés teljes mértékben meghozta az elmélet alapján várt eredményeket. Komló-budafai V. sz. artézi kút csövezetének mesterséges védőréteggel való bevonása* PAPP SZILÁRD Az ipari- és ivóvízellátás céljaira szolgáló fúrott kutak nagy részénél észlelhető, hogy csövezetüknek vízzel érintkező felületére a víz oldó hatást gyakorol. Ilyenkor beszélünk a víz agresszív hatásáról. Ez következett be a komló-budafai V. sz. 554,7 m mély artézi kút esetében is, mely 1949. tavaszán épült. A kút az 1. ábra szerint kereken 466 m-ig van lecsövezve 133/124 mm átmérőjű vas béléscsővel és 180 liter/perc felszökő vizet szolgáltat. A víz a csőtalpon keresztül tör fel, tehát a furatba szűrő beépítve nincs. A víz a középső triászból, dolomitos mészkőből származik és a vizsgálat adatait korszerű formában kifejezve, összetétele a következő : Egy liter víz alkotórészei ing-iónokban kifejezve : Katiónok: mg/l e

g^é?télf% Anionok: mg/l egyenértékű % Alkaliák, mint . . Nátrium 2,8 1,56 Klór - 8,0 4,35 Alkáli földfémek, Hidrokarbonát *

6

9'

9, 95,6

5 mint Kalcium 150,7 94,88 Szulfát Nyomok 7 Q Q K« Nitrát Nem mutatható ki Va

s ''

9 d,ö

b Nitrit Nem mutatható ki Ammónium Nyomok Szulfid Nyomokban 100 oo Összesen 639,2 100,00 Szabad szénsav 110,0 Összes oldott anyag .. 749,8 mg/l. Lúgossági fok 7,7. Összes keménység 21,1. Karbonát keménység 21,1. Maradvány keménység 0,0. Üsszes szilárd maradók 402,0 mg/l. Oxigénfogyasztás 0

2 2,3 mg/l. Oldott oxigén : nem mutatható ki. Mészre agresszív szénsav : nem mutatható ki. Hidrogéniónkoncentráció pH = 6,96. Hőmérséklet 34,3 °C. A víz közepes keménységű, eléggé magas hőmérsékletű karszt víznek bizonyul, amely szabad szénsav tartalmánál fogva vascsőre rendkívül mértékben agresszív. Ez alacsony pH értékében is kifejezésre jut. A vascsőre gyakorolt agresszív hatást a víz magasabb hőmérséklete még fokozza. A vizsgálatból megállapítható hogy a vízben talált 7,9 mg/l vas túlnyomórészt a furat vas béléscsövéből származik. Ennek a következménye az, hogy a víz állás közben megzavarosodik, barna pelyhes üledéket képez. A víznek vízvezetéki célokra való felhasználását ez az üledékképződés rendkívüli mértékben megnehezíti, mivel a vezetékben lerakódást és ezáltal a keresztmetszet szűkülését okozza, ami később a teljes elduguláshoz vezethet. A vastartalom a víz ízét is kellemetlen fémízűvé, tintaízűvé teszi; főzéskor kiválásokat, mosáskor pedig a fehérneműn barna foltokat idéz elő. A víz ihatóvá, illetve vízvezetéki célokra való alkalmassá tétele pusztán vastalanító berendezés felállításával is megtörténhetnék. Ez azonban * A Magyar Hidrológiai Társaság 1950. X. 25-én megtartott előadóülésén elhangzott előadás. Közlemény az Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi Osztályáról. még nem teljes értékű megoldás, mivel a szénsavas víz a vizsgálat adatai szerint naponta 1,7 kg vasat oldott ki a csövezet vasanyagából, tehát aránylag rövid idő alatt a csövezet kilyukadásához és ezáltal a kút tönkremeneteléhez vezethetett volna. Szükséges volt a kút vascsövezetének megmentése érdekében más megoldáshoz folyamodni. Szóbajöhetett még a kút csövezetének facsővel való bélelése. Ezzel a szénsavas víz és a vascső között az érintkezés megszűnik, a víz vastartalma csökkenthető, a kút élettartama pedig megnövelhető. Ez viszont a furat keresztmetszetének lényeges leszűkülését és ezáltal a vízhozam erős csökkenését idézte volna elő. Keresztülvitele tehát nem látszott célszerűnek, mert a lecsökkent vízhozam miatt a vízvezeték táplálása céljából újabb kút fúrására lett volna szükség. Ezért a facsővel való bélelés jelentékeny újabb költséggel is járt volna. Az említett hátrányoknak elkerülése céljából ezért a kút vascsövezetének mesterséges védőréteggel való bevonását tartottam szükségesnek, mert az elvégzett agresszivitási vizsgálat adataiból megállapítható volt, hogy a természetes védőréteg az oldott oxigén hiánya miatt kialakulni nem tud. Az oxigénhiánynak mesterséges úton való