Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

3-4. szám - Cziráky József: Adatok három budapesti artézi kút termálvizének hozam- és hőmérsékletméréséhez, valamint felhasználásához

Cziráky J.: Budapesti termálvizek hidrológiai adatai Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 3—4. sz. 97 artézi kút vízhozamát úgy, hogy a kút termálvize „csővezetéken keresztül egy 100 m

2 vízszintes keresztmetszetű, kb. 3 m magas gyűjtőmedencébe a víz természetes nyomása következtében szabadon beömölve gyűlik össze. Ennek a vízgyűjtő medencének egyik függélyes oldalán kívül felszereltek egy vízállásmutató üvegcsövet, amelyen tehát a mindenkori vízmagasságot a mellé állított méter beosztás segítségével közvetlenül és azonnal le lehet olvasni." A részletesen közölt vízszintemelkedési és időmérési adatok alapján a szerző számításai szerint az átlagos vízhozam: 1936. VII. 12 28,2 m

3/ó -5,7% +2,1% 29,3 m

3/ó —7,8% +12,6% .. . 27,6 m

3/ó —21,4% +9,4% szerint a fenti méréseknél a Eltérés: 1936. VIII. 2. Eltérés: 1936. VIII. 6. Eltérés: Ezen adatok ingadozást lehet megfigyelni, mégpedig 2—3°-ot, amikor víz helyett gáz fújt ki a csövön, 70 Q°-nál lejjebb ekkor sem ment a hőmérséklet." Jelenleg jénai normálüvegből készült, tizedes fok beosztású higanyos hőmérővel mérjük a termálvíz hőmérsékletét a kútfejnél. Mérési eredmény: 1951. évi 15 mérés átlaga: 74,2 C° Eltérés: —0,5% +0,7% H[mJ vízhozam 21,7—33,0 m

3/ó között ingadozott. A városligeti I. sz. artézi kút vízhozamát jelenleg a kútfej felcsövezése által a térszín felett 0,80 m-rel, 122 l-es edénnyel köbözéssel mérjük. Mivel a méréseknél a víz kifolyási magassága változott, az összes méréseket a jelenlegi vízkivételi magasságra, tehát egy szintre redukáltuk, mely 1,25 m-rel van a térszínalatt. Ezen redukálást a leszívási görbe segítségével végeztük. A vízhozam és hőmérsékletmérés eredményeit a 8. ábrán tüntettük fel. A méréseket 1951-ig Horváth József és Horváth Lajos, majd a szerző végezte. Összesített vízhozammérési eredmények a következők: 1878. évi redukált vízhozam: 32,6 m

3/ó 1950. évi 9 mérés átlaga: 31,5 m

3/ó Eltérés: —1,3% +1,3% 1951. évi 22 mérés átlaga: 30,5 m

3/ó Eltérés: —7,2% +4,3% Az átlagokon redukált számtani átlagokat értünk.- 1952-ben a rendszeres mérések szüneteltek, mert a méréshez szükséges feltételek nem voltak biztosíthatók. Pedig most lenne az artézi kút vízhozamának fokozottabb ellenőrzésére szükség, amikor a kút vízének hasznosítására komoly beruházások történtek. Zsigmondy Vilmos adatai alapján az artézi kút leszívási görbéjét is megszerkesztettük (9. ábra „a" görbe), mely parabola. 1878-ban a kút nyugalmi vízszintje 13,50 m-rel volt a térszín felett. Horváth József és Horváth Lajos által 1950. március 14.-én végzett mérések alapján összeállított leszívási görbét — mely egyenes — összehasonlítás végett a fenti görbe mellé (9. ábra ,,b" görbe) rajzoltuk. Ekkor az artézi kút nyugalmi vízszintje 11,74 m-rel volt a térszín felett, tehát ezen adatok szerint az eltelt 72 év alatt a kút nyugalmi vízszintje 1,76 m-rel süllyedt. A víz hőmérsékletének a mérését Zsigmondyék a módosított Walferdin-féle maximál hőmérővel végeztek. Papp Ferenc (2) által 1935—36-ban végzett mérések szerint a víz hőmérséklete nem csőiként: 73,6—73,8 C°. Megfigyelése szerint „bizonyos +12 *ii *10 *9 '8 *7 *6 '5 '2 ugo mi izs: int 187> 3.5L 777 \ \ \ \ mi i •int t

1 ugo \ \ mi i •int 195 1.74 m \J \ \ — \ < \ \ — \ \ \ © — \ ® \ s — \ \ V, — \ v — N \ \ V » \ \ \ \ — — \ \ — — \ — \ \ V \ V ? zkit étel 191 o-1.2 5/77 \ I I I ! 0 2 4 6 8 10 12 14 16 f Qfmyó] 9. ábra. Városligeti I. sz. 20 22 24 26 28 30 32 kút Q/H görbéje. A vízhőmérsékletméréseket több tényező, főképpen a levegő hőmérséklete befolyásolja. Az 1878. évi vízhőmérsékleti értéknél az 1951. évi átlag 0,33 C°-kal magasabb. A városligeti I. sz. artézi kút vízének hőmérséklete az eltelt 73 év alatt nem csökkent. A víz hőmérsékletének emelkedése lehet, hogy csak látszólagos, ezt még meg kell vizsgálni. Mindenesetre a víz hőmérsékleti ingadozása csekély. Az artézi kút vízhozama 1878—1951 között 2,1 m

3/ó-val, vagyis 6,5%-kal csökkent, mely aránylag kis mértékű hozamcsökkenést jelent. A hozamcsökkenésnek egyik oka a kútfej jelenlegi elhanyagolt állapota, mert a termálvíz egy része a kútfejen lévő tömítéseknél megszökik, az aknában áll a víz. A kútfejet sürgősen és alaposan meg kell vizsgálni, meg kell állapítani a korrózió mértékét és szükség esetén a kútfejet ki kell cserélni nagyobb bajok ell-eiülése végett. A városligeti I. sz. artézi kút vízét régebben a Nádor-szigeti fürdőben, majd a Széchenyi gyógyfürdőben használták fel. Az új artézi kút elkészülte óta (1938) az I. sz. kút termálvízét csak a Műjég-