Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - A miskolci hidrológiai ankét határozati javaslatai

Hidrológiai Közlöny .'S2, évf. 1952. 9—10., sz. 383 A miskolci ankéton elhangzott előadások és hozzászólások során szá­mos olyan javaslat merült fel. amelyek egy-egy helyi, de sok esetben orszá­gos jelentőségű kérdés megoldásában nagymértékben segítik hidrológu­sainkat. Az ankét befejezése előtt felolvasott határozati javaslatokat éppen úgy, mint az össze nem foglaltakat a MSgyar Hidrológiai Társaság elnöksége összegyűjtötte. Tagtársaink (lelkes társadalmi munkával feldolgozták ezeket, megvizsgálva elsősorban azt, hogy mely javaslatot lehet eredeti formájában elintézés végett a különböző hivatalokhoz és intézményekhez továbbítani, illetőleg melyiknél szükséges,- hogy a felvetett kérdést a Társaság munkabi­zottságai részletesen kidolgozzák. A javaslatok ilyen feldolgozása már elktisziilt, sől találunk olyan indít­ványokat is, metyek alapján már a kért intézkedések is megtörténtek. Ez bizonyítja, hogy hidrológus 'kutatóink nem hiába ülteit össze Mis­kolcon. A tudomány és gyakorlat ilyen módon létrehozott kapcsolata termé­kenyítő tudósaink számára és eredményes a gyakorlati életben. Az előadások al apján összefoglalt határozati javaslatokat közöljük jelen cikkünkben. UDC. 061.3 (439.134 Miskole) Hidroli^ A miskolci hidrológiai ankét határozati javaslatai A Magyar Tudományos Akadémia és a Ma­gyar Hidrológiai Társaság miskolci ankétján el­hangzott előadások és viták alapján a Magyar Hidrológiai Társaság elnöksége az alábbi hatá­rozati javaslatokat terjeszti elfogadásra az ankét elé. Megjegyezzük, hogy a rendkívül sok értékes javaslat közül a legfontosabbakat és legsürgőseb­beket emeltük ki és foglaltuk össze. Felhívjuk kartársaink figyelmét arra, hogy minden elhang­zott javaslatot jegyeztünk és az itt fel nem sorol­takat is tanulmányozni fogjuk; ezeket pótlólag terjesztjük a Magyar Tudományos Akadémia elé. Az itt következő javaslatokat a Magyar Hid­rológiai Társaság elnöksége vázlatosan kidol­gozva, négy héten belül felterjeszti a Magyar Tudományos Akadémiához. Ugyancsak négy héten belül megalakítja a szükséges munka­bizottságokat. Első két javaslatunkat országos jelentősé­gűeknek tartjuk. Az ankét véleménye alapján az elnökség álláspontja az, hogy ezek megvaló­sítása nélkül a hidrológiai tudományos kutatás fejlesztése és az országos vízgazdálkodás meg­valósítása nem lehetséges. I. Feltétlenül szükséges a Hidrológiai Kutató Intézet legsürgősebb felállítása.* II. A Hidrológiai Kutató Intézeten kívül olyan összefogó és irányító operatív szervre van szük­ség, amely az egyes iparvidékek vízgyűjtőterüle­teinek, illetve az egész országot átfogó komplex vízgazdálkodási terveknek hidrológiai és vízépí­tési szempontokból való gazdaságtechnikai elő­készítését irányítja. További javaslataink: 1. A Magyar Hidrológiai Társaság sürgősen állítsa fel miskolci csoportját. 2. A borsodvidéki mélységbeli vízkészlet fel­tárása érdekében kutató fúrások végzendők a glaukonitos homokkőben, a hasadékos mészkő­ben, a mészkőtömb peremein, továbbá a fúrások sűrítésével fel kell tárni a Sajómenti kavicsréte­gek vízadóképességét. * Az intézet azóta Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet néfen megkezdte mdködését, (Szerk.) 3. A Magyar Hidrológiai Társaság Miskolcon létesítendő csoportja a megalakulás után azon­nal alakítson munkabizottságokat a miskole— tapolcai források feltérképezésére és a védőterü­let meghatározására. 4. A Magyar Hidrológiai Társaság keretében a szennyvíz regenerálási folyamatának., tanulmá­nyozása céljából természetes vizek öntisztulását vizsgáló bizottság állítandó fel. 5. A Magyar Hidrológiai Társaság állítson fel munkabizottságokat, amely a gyógy- és ásványvizek védőterületeihez hasonlóan a törpe vízmüvek védőterületeire szabályzatot dolgoz ki. 6. Az előbbi munkabizottság által kijelölt irányelvek az illetékes tudományos intézmények és hatóságok által a már meglévő közkulakra és törpe vízművekre is alkalmazandók. 7. A Magyar Hidrológiai Társaság állítson fel komplex munkabizottságot a bányavizek fel­használására vonatkozó javaslat megtétele érde­kében. 8. A Hidrológiai Kutató Intézet illessze pro­gramnijába és profiljába a víztechnológiai kér désekel is. 9. A vízbeszerzési lehetőségek gazdaságossá­gának összehasonlítása érdekében fel kell tárni és kataszterbe foglalni a Bükk-vidék felszíni tározási lehetőségeit. 10. Elő kell írni az összes mélyítendő kutató fúrásokban a vízmegfigyelések szakszerű elvég­zését. 11. A legmagasabb kormányszervek intézke­dését kell kérni, hogy a települések kijelölése előtt a jövőben a hidrológiai szempontokat is fokozottabban vegyék figyelembe. 12. A legújabb Maucha-féle módszerrel meg kell vizsgálni a Sajó és Tisza szennyezettségét és szennyeződését, valamint öntisztító képességét. 13. A törpe vízművek helyének kijelölésénél egészségügyi, vegyész és geológus szakemberek bevonása szükséges. Ennek szervezeti megoldása érdekében megfelelő felterjesztést kell tenni az Egészségügyi Minisztériumhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom