Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
1-2. szám - ifj. dr. Szabó Zoltán: A szennyvízkérdés ipari és mezőgazdasági megvilágításban
54 Szabó '/..: A szennyvfzkérdés Ezért kívánatosnak tartom, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság kehelében sürgősen alakuljon meg egv olyan bizottság, mely a fent írottak figyelembevételével a felmerült problémákat az ötéves terv szellemében és alapján, az összes kérdéseket, főleg műszaki, biológiai, közegészségügyi, és jogi, valamint anyagi és pénzügyi vonatkozásaiban megvitatja és ezután a legmegfelelőbb javaslatait terjeszti a kormányzat illetékes szervei elé miielőbbi végrehajtatás végett. Mielőtt azonban a megalakítandó szakbizottság feladatait rögzítenénk, szükségesnek tartom olvasóim figyelmét a Limnológiai Szakosztály társelnökének, dr. Sebestyén Olga egyetemi m. tanárnak a Hidrológiali Közlöny 1949. évi 3—4. számában közzé tett cikkében foglaltakra ezúttal is felhívni. Azaz a X. Nemzetközi Limnológiai Kongresszuson élenjáró témakör volt a természetes vizek eredeti állapotának általános és sokhelyütt gyökeres megváltozása, mely a gyakorlati életet mélyen ériinti. Mert: megbetegedtek a vizek! Idézem Sebestyén Olga sorait: „A folyó- és állóvizek elgyomosodtak, a vizek mélyéről eltűnt az oxigén, az aneorob bomlás termékei megmérgezték a vizek mélyét". ,,Ennek a biológiai változásnak következtében sokfelé pusztult és átalakult a halállomány. Manapság az Alpok peremtavai közül legalább egy tucat beteg, s másokban is jelek mutatnak arra, hogy közeleg a katasztrófa." „Több helyen fellépett és mind gyakoribb leit a vízvirágzás." „E jelenségek felhívták a hatóság figyelmét és felkeltették a lakosság érdeklődését is. A vizek állapota közérdekű problémává fejlődött." A természetes vizek megbetegedése, azaz az eutrofizálódás jelenségének előtérbeszökése az e>í" Tre fokozódó iparosodás következményének tekinthető Európa szerte, mely a műszaki és biológiai szakemberek figyelmét a vizek regenerálásának döntő jelentőségére hívják fel. A magyar vizeik, de a iKárpátmedence összes természetes vizei között a Duna az egyedüli nagy befogadó, melynek szennyvízbefogadó képessége nagyobb mértékű, mint bármely más vizünkké. Az összes többi természetes vizek, legyenek folyóvagy állóvizek, befogadóképessége igen korlátozott és máris jelentékenyen szennyezett, mely szennyezettség hatása szembeszökő, ha a vizeknek általános közhasználatára gondolunk, akár mezőgazdasági, akár ipari, akár házi, akár köztisztasági és közegészségügyi szempontokból. A Magyar Hidrológiali Társaság egyesítvén magában a vizek életével és hasznosításával foglalkozó és különböző intézményeknél dolgozó műszaki, biológiai, orvosi, bakterológiai stb. gyakorlati és tudományos munkát végző szakembereket, feltétlenül hivatott arra, hogy a szennyvízkérdésnek összes problémájával, mindenféle megvilágításban alaposan foglalkozzék. A létesítendő szennyvízbizottságnak feladata volna a fentiek alapján: I. A kormányzat figyelmét felhívni a szennyvízkérdés döntő jelentőségére, a szociális problémák megoldásának keretében, tekintettel az ipar fejlődésére és a mezőgazdaság megerősödésére. II. Foglalkozzék e bizottság a szennyvizek tisztításának korszerű problémájával, tudatában lévén annak, hogy a mult hibáinak kiküszöbölése, a háborús károk eliminálása és a fejlődő ipar mily követelményeket támasztanak a hazai vizek felhasználását illetően. III. Hasson oda e bizottság, hogy necsak a kormányzatunk illetékes szervei: a szakminisztériumok, hanem a közigazgatásunknak vezetői, az egyes iparágak felelős irányítói, de a dolgozó nép széles rétege is a természetes vizek fokozott védelmét, a közhasznúság ismeretében fontosnak, szükségesnek és mellőzhetetlennek lássa és tudja. IV. Mutasson rá e bizottság, megalapozottan, megfontoltan és tervszerűen azokra a lépésekre, melyeket tennünk kell. ha vizelinket helyesen kihasználni, célszerűen uralni és a szükséghez képest eredeti állapotukban megtartani igyekszünk. V. Jelölje meg e bizottság a felmerülő és megoldásra váró feladatok leghelyesebb sorrendjét, nehogy a tervek megvalósítása nem várt akadályokba ütközzék, vagy helyrehozhatatlan, illetőleg utólag nehezen és költségesen javítható mulasztásokat idézzen elő. VI. A szükséghez képest tegyen javaslatot e bizottság a kormányzatunk illetékes szervei részére a már meglévő törvényes rendelkezések módosítása, javítása és kiegészítése tekintetében, mert tapasztaljuk, hogy vannak szervek, intézmények, sőt közigazgatási vonalakon működők is, nem beszélve a vízhasználatokat létesíteni szándékolt vállalatokról, melyeknek szinte halvány fogalmuk sincsen a korábban rendeletileg szabályozott szennyvízvonatkozású kérdésekről. VII. A szenny vízkérdés' részleteinek boncolásánál vegye tekintetbe e bizottság az ország jelenlegi szennyvízállapotát és a műszaki, biológiai, közegészségügyi szakembereink együttműködve igyekezzenek eredményes megoldást kidolgozni a baladás és a tervek követelményeinek figyelembevétele mellett, a mult hibáinak gyökeres orvoslására, a még mindig jelentkező háborús károk megszüntetésére, valamint a jelenben aktuális és korszerű kérdések tisztázására. Ez utóbbi összhangbahozatala képezi talán a bizottság leglényegesebb feladatát, mert ennek . van elsősorban döntő közhasznú, 'anyagi, pénzügyi, vízjogi és tervszerű vonatkozása. A bizottság volna ezekszerint legfőbb őre a mi aránylag kevés természetes vizünk egészséges állapotának. Úgy vélem, hogy e bizottság munkájának szükségességére, fontosságára és jelentőségére külön a figyelmet felhívni az elhangzottak alapján nem szükséges. Egyedül a sürgős, mielőbbi megalakulást, és azonnali munkakezdetet látom fontosnak, minthogy a szennyvízkérdésekkel hivatalból foglalkozom vízjogi és vízrendőri,
