Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
11-12. szám - Szesztay Károly: A hidrológiai számítások módszereiről
Hidrológiai Közlöny 32. évf. 1952. 11 — 12. sz. 45'J HIDPOI ÓC^IA A hidrológiai számítások két elterjedt módszeréről a statisztikai és gencI likai" számítási módról — élénk vita folyik a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának műszaki osztályán. A vitáról kiadott ismertetések alapján a szerző beszámol olvasóinknak erről a fontos tudománvós kérdésről. A hidrológiai számítások módszereiről SZKSZTAY KÁROM A hidrológiai jelenségeket általában a folyamatok kialakulásában szereplő tényezők rendkívül nagy száma és bonyolult kölcsönhatása jellemzi. Ha például valamely vízfolyás adott keresztszelvényén adott időpontban átfolyó Q, vízhozamot' okozatnak tekintjük és megpróbáljuk számbavenni azokat a tényezőket, amelyek a vízhozam értékét befolyásolják, (a vizsgálat időpontja előtt hullott csapadék mennyisége és > eloszlása, a vízgyűjtőterület nagysága, alakja, növényborítása és talajának áteresztőképessége, a talajvízből történő táplálás adottságai, a párolgási viszonyok . . . stb.), láthatjuk, hogy a tényezők sokasága, időbeli változékonysága és bonyolult kölcsönhatása rendkívül nehéz feladat elé állítja azt a kutatót, aki a vizek összegyülekezési folyamatát — a Qí vízhozam értékét — az oksági viszony elemzésében nyert fizikai képlet segítségével kívánja meghatározni. A hidrológiában tehát kezdettől fogva fontos szerephez jutottak az észlelési adatokból levezetett tapasztalati képletek. Az ilyen képletek megbízhatósága az észlelési adatok számával (az észlelési időszak tartamával) van összefüggésben. A nagyterjedelmű adatsor rendezéséhez és feldolgozásához statisztikai módszerek szolgálnak. Az utóbbi három évtizedben a statisztikai módszerek egyre nagyobb teret hódítottak nemcsak az adatok gyűjtésében és feldolgozásában, hanem közvetlenül a hidrológiai számításokban is. (Mértékadó vízhozamok meghatározása a valószínűségszámítás alapján, tározó medencék hidrológiai méretezése statisztikai paraméterek felhasználásával, hidrológiai előrejelzések a korrelációszámítás segítségével... stb.). A statisztikai módszerek sok esetben alkalmazhatók közvetlen észlelési adatok hiányakor is. Az ilyen módszerek szerinl végzett számítás általában gyors és egyszerű, igen alkalmas az eljárások egységesítése, szabványosítása szempontjábból. Ezek a tulajdonságok rendkívül előnyöseik és fontosak a mérnöki gyakorlat szá mára és ígv a statisztikai módszerek széles körben elterjedtek több ország (különösen a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok) hidrológiai gyakorlatában. Az 1936—.'57. években a Mississipin levonuló árvizek súlyos rongálódásokat Okoztak a vízépítési műtárgyak (valószínűségszámítási eljárásokkal méretezett) berendezéseiben. A katasztrofális vízhozamok (a méretezésnél felhasznált statisztikai paraméterek szerint) több millió éves előfordulási valószínűségnek feleltek meg, a műtárgyakat pedig ezeréves vagy legfeljebb tízezeréves előfordulási valószínűség alapján méretezték. A szovjet hidrológusok — felismerve a sta- , lisztikai módszerek formális alkalmazásában rejlő veszélyeket — széleskörű vitát kezdeményeztek a Szovjetunió Tudományos Akadémiája műszaki osztályának közleményei (Izveszti.ja akadémii nauk SzSzSzR otgvelenie technicseszkih nauk) c. folyóirat hasábjain a hidrológiai kutatás elvi és módszertani kérdéseivel kapcsolatosan. (Folytatás a 458. oldalról.) Most azonban, amikor új. nagyméretű laboratóriumunk lervezése már befejezés előtt áll. szükségesnek tartottam, hogy ennek az elméletnek a felvázolásával megindítsam a vitát ezen a téren. Remélem, új laboratóriumunkban nagyszámú hordalékos kísérletet is kell majd végeznünk és fontos lenne, hogy mikorra ez sorra kerül, már előkísérletekkel és további tanulmányokkal a kismintakísér léteknek ezt a nálunk igen elmaradt területét is ;i többi kísérletek nívójára emeljük. Felhasznált irodalom : Bogárdi J.: Hordalékmozgás folvókban. Budapest 1943, /•". Kimer: Olfeiie Gerinne. (Wiön—Harincí: Haudl>i|cli der Experimienlatphysik. Band I. I. Teit. Hydro- und Aerodynamik.) Leipzig 1932. ./. R. Freemann: Hydraulic Laboralory Hractice. NewYork. 1929. //. Kramer-. Modellgeschicbe und Sclileppkrafl. Ber Un. 1932. H. Krey: Grenzen der Oberlraabarkeit der Versuchsergebnisse und Modelliihnlirhkeit bei pra.ktischen Flusshauversuchen. (Zeitschrift für angewandte Mathematik und Mechanik) 1925. .1. Rohringer: Regulierung eingedeichter freifliessender Ftüsse und Slröme, soweit sie gleichzcitig die Verbesserung der Schiffahrtverhatlnis.se und den Schutz der Ufer und der Vorlánder zum Ziele hal. (XVI. Internationale!' Schiffabrt-Kongress. I. Abteitung. :i. Mitteilung.) Brüssel. 1935. Szily ./.: Vízépítési ni •dellkíéf-letezés. Budapest. 1942.