Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - Farkass Sándor: Adatok Győr város vízművének fejlődéséhez

Karkass S.: Győr vízmüvének fejlődése lek, amihez még a kellő víztároló térfogat hiánya és a toronymedencék helytelen telepítése is lényegesen hozzájárult. A vízműveknek minden igényt kielégítő üzemeltetési lehetőségében ugyanis a kellő tároló térfogatnak és helyes telepítésének igen fontos szerepe van, amit ehelyütt nem is kéllene külön kihangsúlyoznom és bővebben magyaráznom. Győr város esetében a víztornyok helyének megválasztása nem mondható szerencsésnek. Mindkét víztorony ugyanis a víztermelő és a fogyasztó területek közé. de ezeken kívül

1 esvén, e toronya fogyasztás súlypontjától elég messze eső és a város fejlesztésével ellentétes irányba települt vízmű további bővítése helyett új vízműtelepet kellene létesíteni és a fogyasztó területet így két oldalról táplálni, ami elgondolásnak kétségkívül helyes és a leggazdaságosabb csőátmérőket, valamint leghelyesebb üzemeltetési lehetőségeket eredményezhette volna. Ezért az 1948—49-es években a hároméves terv keretében 10 drb további kutató fúrást mélyítettek az akkori O. V. H. irányítása mellett a város különböző környékein annak végleges eldöntése végett, hogy a révfalui 3. Abra '•y

—Lignit erek :•-'.

] Pleisztocén kavics Pannon fekú Li 1

| Holocén öntéstalaj medencék nem is tölthették be azt a szerepet, amelyet a tervezés nekik szánt. így a csúcsigényeket a víztermelő telepeknek kellett volna fedezniük, ami észszerűden és a legnagyobb mértékben gazdaságtalan. Mivel a vízmű vezetőségének más lehetősége a vízmennyiség növelésére adott esetben nem volt, a szivornyázás helyett kénytelen volt az egyes kutakat az oda beépített szivattyúk segélyével túlerőltetni, aminek természetes következményeképen ezek a révfalusi kutak rövid idő alatt, erős homokolás után tönkrementek s pótlásukra új kutakat kellett a régiek mellett létesíteni, illetve egyeseket kompresszorozással kitisztítani. A vízmű bővítése azonban nem lévén tovább halasztható, újból felmerült az a gondolat, hogy területen kívül az új vízmű részleget, illetve a vízmű bővítését a városkörnyék melyik részében lehetne megvalósítani. Mivel a városfejlesztés iránya a Gyárvároson és Nádorvároson keresztül. — súlyponttal Nádor-városban, - Szabadhegy felé mutat, az volt a törekvés, hogy az új vízmű részére a várostól keletre, illetve délre lehessen megfelelő vízadó képességű rétegeket felkutatni, feltárni. Ezeknek a próbafúrásoknak a helyét a helyszínrajzban üres karikákkal jelöltem meg. Ezek közül az 5 és 6. számozásúak a várostól Keletre 50 m mélységig, a 17. számú, — mintegy ellenőrzésképen, — a várostól Nyugatra 23 m-ig, a 8. és 9. számnak pedig a várostól Délkeletre, illetve Délre. 42 és 59 m mélységekig tárták fel