Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
1-2. szám - L. I. Gutenmaher: Elektromos modellek
40 Karádi G.: Változó vízmozgások számítása viszonyszámot. Behelyettesítve (4)-be kapjuk: rj xdr] i — — a s Integrálva: So s = — — Vi + <p (Vi) dr\ <P( Í? 2) (5) (6) ahol <p(y)= — — az irodalomból jólJr) x— 1 ismert integráltegyenlet (lásd Csertouszov: „A hidraulika válogatott fejezetei") x < 0, azaz rohanó vízmosás esetén —.x = \x\ kell venni. Ebben az esetben az (5) egyenlet így alakul át de = i„ds (5') 1 -(a" Integrálva: s = T [<P (Vi) lo pfal)] (6') r» N h F p R C V f 2 g e . 1 4,00 45,90 19,50 2,34 72,0 1,85 0,283 0,174 4,174 2 3,60 38,70 18,30 2,12 70,8 2,20 0,456 0,246 3,846 3 4,65 58,05 22,29 2,60 73,7 1,45 0,150 0,106 4,765 Határozzuk meg az energetikai jellemzőt a (3) összefüggésből 3,6 és 4,0 m mélységek közötti intervallumban: x = 5,76 Keressük most meg 3,897 0,809 4,765 Táblázatból kapjuk: cp (rj 2) - 0,857 — 0,014.1/10 = 0,8556 fel az = 4,155 energiatartalmat. Vegyük Ekkor >/, = - l 0,874 Példa: Vizsgáljuk meg a felszíngörbét az 5,49 fenékszélességű = 1,5 rézsűhajlású csatornában, ha a fenékesés i a = 0,00015, a mederérdességii tényező n— 0,016 és a hossza l = 1461 m. Q — 85 m 3/sec vízhozam mellett a normális mélység h 0= 4,65 m. A felszíngörbe ebben az esetben süllyedési görbe lesz. A kezdő szelvényben h = 3,6 m. Számítsuk ki a hidraulikai elemeket: <p(»?i)- 0,956 — 0,019.4/10 = 0,9636 Alkalmazva a (6) képletet, kapjuk: s «= 1426, ami gyakorlatilag megegyezik a csatorna hosszával (1461 m). így tehát a duzzadási görbe végén a fajlagos energiatartalom 4,155 m lesz, aminek 1,86 m/sec sebesség és így hj = 4,155 —0,176;= 3,979 m felel meg. Következtetések: 1. A javasolt eljárás közelítő, de a felsorolt hibákat nem tartalmazza. Rövidebb szakaszokat véve fel, az energetikai jellemző majdnem pontosan állandó, így jól alkalmazható. 2. Szabálytalan szelvényalakú mederre is alkalmazható. 3. A számításhoz előre elkészített táblázatok állnak rendelkezésre. Ilyen esetben a számítás gyors és kevés munkát igényel, tehát duzzasztási és süllyedési görbék számítására igen alkalmas. L. I. Gutenmaher : Elektromos modellek Nemrégen látott napvilágot L. I. Gutenmaher, Sztálin-díjas szovjet matematikus igen érdekes és értékes könyve Rényi Artúr fordításában és az Akadémia kiadásában. A könyv az elektromos analóg számológépek elméletét és leírását adja. Az első fejezet előtt mottóként Lenin egy mondását idézi a szerző: ,,A jelenségek különböző területeire vonatkozó differenciálegyenletek meglepően analóg voltában a természet egysége mutatkozik meg." E mondás már magában rejti az elektromos számológépek elvét. Felhasznnálva ugyanis azt a tényt, hogy a fizikai jelenségek bizonyos csoportjai között feltűnő a hasonlóság és analóg matematikai egyenletekbe foghatók, valamely fizikai jelenség matematikai megoldására megszerkeszthető egy olyan elektromos modell, melyen az analóg fizikai jelenség kiszámolható. Más szóval a módszer lényege abból áll, hogy egy fizikai jelenség matematikai megoldása valamely mesterségesen felépített áramkör feszültségének, intenzitásának és egyéb adatainak mérésére, vagyis technikai elektromos mérésekre redukálódik. A könyv elején a szerző ismerteti az elektromos modellek első mintáit és szerkesztésük alapelvét, majd rátér a jelenleg működő üzemi konstrukciók leírására. Végül felhívja a figyelmet arra, hogy e módszert célszerű lenne bevezetni a tudományos kutató, tervező és számítási munka gyakorlatába. /
