Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - Szadovnyikov: Talajtérképezés Oroszországban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt

34 Szadovnyikov: Talajtétfképezés Oroszországban azt, hogy a talajnemeket ismérveik és tulajdonságaik összessége alapján lehessen osztályozni, mert az ő véleménye szerint „a talaj egyes tulajdonságai között nincs és nem is lehet szigorú párhuzamosság" és ezért ragaszkodott ahhoz, hogy ne a talajokat, hanem azoknak egyes tulajdonságait vezessék rá a talajtérképekre. A. P. Lemczki bizonyította be, hogy Nyefjedov kritikája a talajtérképek szerkesztésének dokucsajevi módszere fölött tarthatatlan. Leviczki részletesen kielemezte Nyefjedov tételeit és arra a végső következtetésre jutott, hogy ,,azok az adatok, amelyeket Nyefjedov a novgorodi anyagból állításainak megindokolására kiválasztott, tévesek és ezért tökéletesen értéktelenek". (6). A Nyefjedovtól ajánlott talajtérképezési módszert majdnem valamennyi talajkutató elvetette és nagy területek talajának vizsgálatakor egyikök sem alkalmazta. Jóllehet a talajtérképezés dokucsajevi módszere jóval felette áll a talajtérképek szerkesztése statisztikai módszerének Nizsnyij-Novgorod zemsztvójának a talajtérképezés és talajkutatás természeti-történeti módszerével szerzett tapasztalatai kb. 10 évig elkerülték azoknak a kormányzósági zemsztvóknak a figyelmét, amelyek fölbecslő-statisztikaii munkálatokat végeztettek —az egy Poltava kormányzóság kivételével. Csak 1895-ben kezdtek áttérni a zemsztvók a talajkutatásnak és talajtérképezésnek természeti-tör téneti módszerére és ezeknek a munkálatoknak az elvégzését V. V. Dokucsajev és N. M. Szibircev munkatársaira és tanítványaira bízták. 1895— 1900-ig 13 zemsztvó kormányzóságban (Pszkov, Jaroszlav, Szamara, Vlagyimir, Taunia, stb.) végezték el földfelbecslés céljából a tala jtérképezési munkálatokat, éspedig a Nizsnyij-Novgorod kormányzóságban végzett térképezési munkálatok típusa szerint. A talajtérképek három verszt 1 hüvelyk és 10 verszt =1 hüvelyk mértékben készültek. E munkálatok révén új, pontosabb és tárgyilagosabb anyag gviilt össze a talajnemek földrajzáról. Ennek az anyagnak az alapján készültek később az összefoglaló térképek. 1898-ban jelent meg N. M. Szibircev műve „Európai Oroszország sematikus talajtérképe". A térkép nyomtatott kiadása 240 verszt 1 hüvelyk (1 : 10,080.000) mértékben készült és a „Novo Alexandrovszki mezőgazdasági és erdőgazdasági intézet" kiadványainak II. kötetéhez mellékelték. A térkép a következő talajnemeket tünteti fel: 1. száraz szteppék világosbarna talaja (agyagos talajok); l/a ugyanaz, homokos talajok és agyagos homok; 2. gesztenyeszínű föld; 3. közönséges csernozjom; 3/a fiatal, csokoládébarna csernozjom; 3/b foltos csernozjom, 3/c homokois csernozjom; 3/d durvatalajú csernozjom; 4. északi (közép-orosz) csernozjom. Erdős szteppék és erdők agyagos talajai. Degradált csernozjom; 5. erdei gyepes (és gyengén podzolos) agyagos talajok Közép-Oroszország erdeiben ; fi. Közép-Oroszország gyepes és podzolos talajai, uralkodó az agyagostalajú csoport; 7. gyepes- és podzolos talajok, uralkodó a homokos talajú csoport; 8. homokos talajok: gyengén agyagos, kavicsos, homokbuckás (főleg délkeleten), dünék. homok területek; 9. agyagos tundra; 10. homokos tundra; 11. tőzeges tundra; 12. láp. Szikesek (Szolonyee). Meszes kőzetekből keletkezett talajok (növényhulladékos-karbonátos, márgás, stb.) talajok. Szilikátos kőzetekből keletkezett kavicsos talajok. Alluviális talajok (folyóparti, ártéri és tavi eredetű). A niorénás hordalékok déli határa. V. V. Dokucsajev 1898 1899-ben elkészílette az északi félteke talajövezeteinek térképét (2) és ezen a következő talajövezeteket tüntette fel: 1. boreális (arktikus) övezet; 2. erdőövezet; 3. a csernozjom sztepp övezete ; 4. aerális zóna, köves talajok, savanyú „löszök"; 5. laterites talajövezetek. V. V. Dokucsajev kezdeményezésére készült Európai Oroszországnak új tala[térképe 60 verszt 1 hüvelyk 1:520.000 mértékbe. Ezt a térképet Dokucsajev legközelebbi munkatársai, N. M. Szibircev, .1. /?. Fcrlimin és T. T. Tanfiljev készítették és a Földművelésügyi Minisztérium adta ki 1901-ben. A kiadásra tévedésből 1900-at nyomtattak kiadási évül. Ez a talajtérkép Európai Oroszországnak Csaszlavszkij4é\e talajtérképéhez viszonyítva részletesebb ábrázolást tartalmaz, különösen ami a szteppés területeket illeti. Kevésbbé részletesebben tünteti fel a térkép 'Közép-Oroszország talaját, az északi területekre nézve pedig — miután újabb adatok nem álottak rendelkezésre —- Csaszlavszkij térképét használták fel. Az új talajtérképen világosan kitűnik a talajnemek övezetes elhelyezkedése. A talaj kontúrokon és a hidrográfiián kívül a térkép feltünteti a gleccserhordalékok alsó déli határát, ame'ly Európai Oroszország egész területét a negyedkori lerakódások szempontjából két nagykiterjedésű térségre osztja. A térkép konvencionális jelei 39 különféle talajnem nevét tüntetik fel. Az Orosz talajtérképezés a forradalom előtt fejlődésének legmagasabb fokát a XX. század elején, az első világháború előtt érte el. 1901-től