Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

7-8. szám - Mosonyi Emil: A hidrológia szaknyelvének fejlődéséért

316 Mosonyi E.: A hidrológia szaknyelvének fejlődéséért Végül hadd szóljak még arról, ami nagyon bánt! Vizimérnöki ikörben sokszor hallom, hogy a villamos-motor „meghajtja" a szivattyút. A „meghajtani" igét általában nagyon gyakran használják a „hajtani" ige helyett, éspedig véleményem szerinl helytelenül. (Pattantyús professzor hívta fel erre a gyakran előforduló hibára a figyelmet, én teljesen egyetértek vele). A motor és általában az erőtelep hajt és nem meghajt. Meghajtani lehet, de más értelemben. A fiatal mérnök jelölt, aki a s z igo r 1 a to n„m eg h ajtja" magát a professzori kar előtt, tiszteletét fejezi ki. A színész meghajtja magát a közönség előtt, ezzel mond köszönetet a tapsért. A motor esetében erről nincs szó, az nem fejezi ki tiszteletét a jszivattvúval szemben, nem mond köszönetet neki, csak egyszerűen (hajtja. A „meghajtás" még más viszonylatban is jogos szóhasználat leirt, de ezt már a hidrológia terén az ásvány- és gyógyvizekkel kapcsolatos orvosi vonatkozásiban találjuk meg. Küzdelmet kell indítanunk a „kitárgyalás" ellen. Mindenki annyira A/tárgyal, hogy végül is a tárgyalófelek közül senki sem marad a teremben. Tagadhatatlan, hogv a „kitárgyalás" nem tartozik szorosan a hidrológia körébe, illetőleg nem kiemelten hidrológus szakkifejezés, de mégis érdemes vele foglalkozni, inert ez ellie 11 a helytelen szóihasználat ellen minden tudományágban harcolni kell. Végeredményképpen a hidrológia és a vízépítéstudomány terén is vannak, tárgyalások. Ha a tárgyalófelek megbeszélik a felmerülő kérdéseket, azokat megvitatják, akkor tárgyalnak. Ha a tárgyalás során alaposan elmélyültek a kérdésben, — s így láthatólag a tárgyalásnak eredményei is vannak, •— akkor megtárgyalták a szóbanforgó problémákat. De a magyar sohasem tárgyal „ki" semmit. A „ki" igekötővel e kifejezés használói nyomaiékot akarnalk adni. De nincs szükség ehhez külön igekötőt „bevezetni", mert a „meg" igekötő a mgyar nyelvben a legnyomatékosabban fejezi ki valamely ügynek eredményes és teljes elintézését. Pl. ha valaki eszik, akkor még sok minden lelhet előtte a tálon, de ha „megette" a süllel, akkor biztos, hogy már semmi sem maradi belőle. Maradjunk tehát meg. a „meg" igekötő használatánál ós ha valamit eredményesen, sikeresen és mélyrehatóan tárgyaltunk, akikór elégedjünk meg azzal, hogy azt „megtárgyaltuk". Felkérem kartársaimat további új elnevezések ismertetésére, vita kialakítására; befejezésül piciig Lászlóffy Wotdemár kar társam hoz fordulok a nyilvánosság előtt azzal, hogy vállalja el ennek a szakrovatnak állandó vezetését és a megindított mozgalomnak élénk és folyamatos ébrentartását. (