Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

1-2. szám - I. F. Grigorjev: A szovjet földtan fejlődése

2K fiai kutatómódszerek alkalmazása, technikai termékek, mint salak, samotfleüveg- és cementgyártással kapcsolatban). Ezek a munkálatok szorosan kapcsolódnak a fém- és cementgyárak gyakorlati munkálataihoz. A földtani vizsgálatok fellendülése, új érdeleitek és hasznosítható ásványkincsek felfedezése sok új anyagot szolgáltattak a Szovjetunió ásványtanának kibővítéséhez és számos mineralógiai részletmunka kidolgozásához vezettek. Pontosan tnulmányozták pl. Kola-félsziget ásványvilá gát (A. L. Ferszmann, A. N. Lftbuncov, V. T. Gerasinouskij, stb.), az Uraiét (A. K. Boldyrev, A. N. Zavarieckij, D. S. Beljankij, K. K. Matveev, A. G. Betecliin, M. N. Godlevskij, stb.). KözépÁzsiáét (A. E. Ferszman, A. S. Úklonskij, K. A. Nenadkevic, D. I. Scserbakov, V. G. Melkov. N. A. Smoljaninov, A. A. Saukov,'V. S. Mjasnikov, stb.). Kazahsztánét (F. V. Csuchrov, N. í. Nakovnik, K. N. Ozerov, Sa. Da Gotman, M. F. Strelkin, stb.), a Kaukázusét (A. A. Tvalcsrelidze, D. S. Beljankin, G. P. Krutov, L, A. Vardanjanc, I. E. Efremov, stb.), Transba.jkaliáét (S. S. Smirnov, B. A. Gavrusevics, 0. D. Leivickij, /. F. Grigorjev, stb.), Krímét (S. P. Popov), a Tatárföldét (L. M. Miropoljskij) & egész sor más vidékét. Eme vizsgálatok alkalmával jelentősen kibővült az egyes lelőhelyről és vidékről eddig ismert ásványok listája, egész sor, a szovjetföldön eddig ismeretlen ásványt itt is felfedeztek, közülük sokat először írtak itt le. Sok monográfia egyes lelőhelyek hasznosítható ásványkincseivel foglalkozik. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának geológiaii intézete nagy monográfiasorozat kiadását kezdte mleg: Mineraly SSSR. A kiadott monografikus művek között ki kell még emelni V. /. Vernadszkijtól; Istorija mineralov zemnoj kory (A földkerekség ásványainak története), a Pegmatity (A pegmatitok), a Samocvety Rossii (Oroszország drágakövei), a Dragocennye i cvetnye kamni SSSR (A SzU ipari és színes kövei), és a Cveta mineralov (Az ásványok színe) A. E. Ferszmantól. A szovjet mineralógia fejlődésében nagy szerepe van V. /. Vernadszkíj, A. E. Ferszman akadémikusoknak és A. K. Boldyrev professzornak. Nagy munkákat adott ki ebben az időben a Szovjet Tudományos Akadémia Geológiai Intézetének Mineralógiai-Geokémiai osztálya, amely a korábbi Lomonoszov-intézetet is magába olvasztotta. A mineralógusok munkájának összefoglalását nagyon segítette az Össz-szövetségi mineralógiai társaság (Vsesojuznym geologiceskim institutom). Az Ásványi nyersanyagok Összszövetségi intézete (Vsesojuznym institutom mineraljnogo syrja), az Aranymezőipar tudományos kutató intézete (Naucno issledovaelsjkim geologo rasvedocsnym institutom zolotorudnoj priemysiemosti), a Trágya- és rovargomba Tudományos kutatóintézete (Naucsno-iszledovatelsjskim institutom po udolrenijam i insektofungisidam), a Galurgiaii intézet (Institutom galurgii), a főiskolák tanszerellátó laboratóriuma. Ettől eltekintve a tapasztalt geológusok száma a geológiai szolGrigorjev: A szovjet földfan fejlődése gálatban még nem elég. Elkerülhetetlen az ásványtani laboratóriumhálózat kibővítése is. Az ásványi nyeranyagforrások tanulmányozása a különféle feltárások és kutatások a geológiai és gazdasági minisztérium vezetésével zajlottak le, s erős alapját képezték a Szovjetunió iparosításának. A Szovjet Akadémia, valamint a szövetséges köztársaságok akadémiáinak intézeteiben különleges berendezéseket és laboratóriumokat állítottak fel áz érctelepek földtani kutatása céljából. Ezenfelül kőolajra, szénre és földalatti vizekre is kutattak főleg a keletkezésük, elterjedésük és a hasznosítható anyagok feltárási lehetőségei szempontjából. A Szovjet Akadémia Geológiai Intézetének kutatómunkálatait A. N. Zavarickij vezette, S. S. Smirnov, L. F. Griyorjev és A. G. Betechin közreműködésével. A munkálatok alapirányát képezte a telepek genezisének kérdése és a telepeloszlás összefüggése az egyes vidékek geológiai felépítésének sajátosságaival. Ezek a munkák sok új eredménnyel gazdagodtak a helybeli mállástakaró képződése és a vas-, mangán-, bauxit- és szilikát-nikkelércek felhalmozódásának tanulmányozásával kapcsolatban (I. J. Ginzburg, B. P. Krotov, A. G. Betechin, N. M. Strichov, O. V. Nalivkin). Nagy munka volt az Ural kovatelépeinek földtani vizsgálata (Zavarickij), amikor megtalálták az összefiiggüst az eruptív kőzetek és az érctelepek későbbi metamorfózisa között. Egész sor munkát végeztek különféle kromitok, szulfidok, tiatno-magnetitok, óntelepek és gyenge ércek tanulmányozása keretében is (S. A. Kasin, G. A. Sokolov, O. D. Levickij, M. M. Altgauzen, I. I. Malysev, V. K. Kotuljskij, 0. I. Scserbakov). Még egész sor különösen értékes munka foglalkozik Szovjet Belső-Ázsia, az északi Kaukázus, az Ural, Kazahsztán és a Don-medence érctelepeinek szerkezeti vizsgálatával, a töréses tektonika módszereinek kidolgozásával együtt (A. V. Pék, F. 1. Voljfson, E. E. Zacharov). Új tudományággá alakult a szovjet érában a sarkvidéki fagyott föld kutatása is, amely a Szovjet Tudományos Akadémiában V. 1. Vernadszkíj kezdeményezésére indult meg. M. /. Sumgin volt az első nagy kutatója e kérdésnek: 1930-ban komisszió, 1936-ban komité és 1939ben Glaciális kutatóintézetté alakult át s V. A. Obrucsev vezetésével számos helyszíni vizsgálatot és leboratóriumi kísérletet végzett és az örök fagv területén, mely a Szovjetunió 47 százalékát teszi ki, külön kutatóállomásokat rendeztetett be. így Vorkután a Pecsoravidéken, Igarkán a Jeniszei mellett, Jakutszkban, valamint Anadirban a Csukcs-félsz'igeten. Az intézet és a fiókok munkatársai egész- sor elméleti és gyakorlati értékű munkát végeztek (N. A. Cytovics, A. V. Liverovskij, M. I. Sumgin, M. Ja. Csernysev, V. K. Janovskij, L. A. Boatcev). Nagy fellendülése volt a forradalom óta a geológiai múzeumoknak s jelentősen növekedtek, jellegben és tudományos kutatómunkájukban is. A Forradalomig Oroszország legnagyobb múzeuma a leingrádi Montan-Intézet szép Montan-