Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
7-8. szám - Szesztay Károly: Sokéves tározótérszükséglet meghatározása Krickij Sz. N. és Menkel M. F. statisztikai módszerével
27 2 Szesztay K.: Tározóiéi-szükséglet statisztikai meghatározása len vízhiányos" évek számát mutatja (lásd 6. táblázat 6. rovatában S n = 2,0). A feltételesen hiányosnak talált 24 év (100 év közül) további vizsgálatához (az általános ismertetésnél már részletezett eljárással) a 7. táblázatban összefoglalt számítások alapján megszerkesztettük a fenli 24 év valamelyikéből és a gyakoriság összegező görbe bármely évéből álló évpámk görbéjét (1. d) ábra k 1> 2 görbéje). Az előzőekhez hasonlóan leolvasva a p (2a) = = 56% és p (2a — /3) = 93% tartósságokat kikitölthetjük a 6. táblázat második sorának első 6. táblázat A sokéves tározás meg hízhat óságának vizsgálata Krickij—Menkel második eljárása szerint Visó, Petrovabisztra 19G2—42. 11 na —fi P (» . n . a p (n . a) Sn Nn + 1 (1) (2) (3) <*) (5) <<•) (7) 1 0,49 98 0,80 74 2,0 24 2 1,29 93 1,60 56 1,7 8,9 3 2,09 92 2,40 57 0,7 3,1 4 2,89 91 3,20 55 0,3 1,1 öt adatát. A 6. és 7. rovat kitöltésénél figyelembe kell vennünk, lliogy az összegezett valószínűségi görbe szerkesztésekor a k. 2 hisztogrammot 24% terjedelemről 100% terjedelemre nagyítottuk, léhát a k u 2 görbéről leolvasott értékeik különbségét ugyanezen arány szerint csökkentenünk kell. így kaptuk a 6. és 7. rovatba írt (100— 7. táblázat Segédsü&mítások a két év együttes vízjárásának vizsgálatához Krickij-—Menkel második eljárásában Visó, Petrovabisztra 1902—42. a k L + k a görbéből (lc. ábra) leolvasott értékek r P l p Pi Pi Pi Pi p. r P l p 3,0 0 0 0 0 0,01 0,01 0,00 2,2 . 2 3 5 7 9 26 5,2 2,0 6 11 16 20 24 77 13,4 1,8 18 25 31 38 46 158 31,6 1,6 36 48 58 66 72 280 56 1,4 63 75 83 89 94 404 81 1,2 87 95 98 99 100 480 96 1,0 98 99 100 100 100 497 99 —93) . 0,24 = 1,7 ós (93—56) . 0,24 = 8,9 értékeket. Az eljárást hasonló szerkesztési és számítási módszerrel folytatva elvégeztük a hármas (n = 3) és négyes (n = 4) évesoportok vizsgálatát is. A negyedik sor 7. rovatában kapott 1.1% arra utal, hogy a k^ görbe vizsgálatánál meghatározható különbségeket 0,011-el kell szorozni, tehát itt már elhanyagolhatóan kis értékeket kapnánk. A 6. rovatba írt „feltétlenül vízhiányos" évek számát összegezve 100 év közül 2,0 + 1,7 + + 0.7 -f 0,3 = 4,7 évben várható vízhiány fellépése a medence üzeme során. Ezt a megállapítást százalékosan kifejezve a tározás megbízhatóságát 100—4,7 = 95,3% valószínűségi érték jellemzi. Ha rendelkezésünkre állanak a PfesA'oü-grafikonok , a második feladat megoldásakor azt a p %-hoz tartozó grafikont kell megkeresnünk, amelyben a megadott «, és C„ értékeik egy pontot határoznak meg. Ha a keresett p % nem kerekszám (nincs hozzátartozó grafikon) a feladatot a két szomszédos grafikonból leolvasott értékek közötti interpolálással oldhatjuk meg. A kidolgozott számpélda eredményét (95,3% helyett közelítésképpen 95%=ot vizsgálva) a 3. ábrán közölt grafikon alapján ellenőrizhetjük. Összehasonlításként megjegyezzük, hogy Krickij—Menkel első módszerének ugyanezen összetartozó a- és /S értékekhez p =• ,97% megbízhatóság tartozott (lásd 6. ábra legalsó görbéjének maximumát). Kiegészítő meg jegyzések. Krickij—Menkel módszereinek alkalmazásakor a szomszédos évek közepes vízhozamát egymástól teljesen független mennyiségeknek tekintjük. Minthogy a hidrológiai észlelési adatok igen sok esetben arra utalnak, hogy a száraz és nedves évek váltakozásában bizonyos (habár gyengén kifejezett) szabályszerűség (periodicitás) mutatkozik, felmerülhet az a kérdés, hogy ez a körülmény mennyiben befolyásolja a Krickij—Menkel módszereivel meghatározott eredményeket. Ha az egyes évek vízjárási jellegének változásában ilyen szakaszosság van, az egyes évek vízhozamadatai között laza korrelatív összefüggésnek kell fennállnia. Jefimovics P. A. a kérdés elméleti vizsgálata során kimutatta, hogy ha valamely év és a közvetlenül rákövetkező óv közölt r, ;— a vizsgált év és a rákövetkező második év között r 2 — a vizsgált év és a rákövetkező harmadik év között r 3... stb. korrelációs tényezőkkel jellemzett kapcsolat áll fenn, .ikkor Krickij—Menkel első módszerénél az évesoportok variációs tényezőjének számításakor a (8) képlet helyett a e> = c ~Vn í képletet kell használni. A szovjet hidrológiai irodalomban nem alakult ki még egységes vélemény a fenti észrevétel gyakorlati jelentősége tekintetében. Az eddigi tapasztalatokra támaszkodva a szovjet hidrológusok 50 000 km 2-nél kisebb vízgyűjtőterületek esetében Jefimovics módosítását nem veszik figyelembe, 50 000 km 2-nél nagyobb vízgyűjtőterületeknél pedig r, — 0,10; r 2=r 2—-0 helyettesítéssel nak. (8—a) képlet szerint számítaAmint már a (10) képlettel kapcsolatban említettük a sokéves lározótérsziikséglet meghatá-