Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
11-12. szám - A. Khafagi: Két új helyszíni eljárás a talaj áteresztőképesség együtthatójának meghatározása
252 Sz. Muhits K.: A váci szennyvíztisztító vizsgálata szervezeteket, hanem a szabad mozgású Ciliátákat, a színtelen Flagellátákat és a baktériumokat is. Az iszapmentes szennyvízben néhány igein gyorsmozgású szervezettől eltekintve, mint pl. a Polytoma uvella vagy néhány Ciliáta, nem vagy csak alig találom az iszapon élő szervezetek nyomát. A XIV. táblázat is szembetűnően mutatja ezt a jelenséget. Július 7-én végzett vizsgálat eredgozás módszereit is magamnak kell kikísérleteznem, minthogy hazai szakirodalom egyáltalában nincs, míg a külföldi szakirodalom is nagyon hiányos. Igaz ugyan, hogy szennyvízindikátor szervezetekkel sokan foglalkoztak, de speciálisan a szennyvízderítők biológiai viszonyait behatóan igen kevesen vizsgálták. Általánosságban megállapítható viszont, hogy a haladó tudomány mai állása szerint a házi (városi), valaXIV. táblázat Bx B 2 B 3 I B 4 J. J, J 3** J< Iszap j víz Iszap víz Iszap víz Iszap víz Iszap víz Iszap víz Iszap víz Iszap víz kev. i.sok köz. i. sok köz. i. sok kev. i. sok sok i. sok köii. i. sok kev. i. sok (Zoogloea ramigera) kev. sok köz. köz. kev. sok kev. kev. kev. köz. kev. kev. (Beggiatoa alba) kev. kev. kev. i. sok kev. kev. Szint. Flagellata sok 1—1 sok 1—1 sok köz. i. sok sok i. sok i. sok köz. kev. kev. kev. kev. Ciliata kev. kev. köz. i. kev. köz. sok kev. sok kev. i. sok kev. köz. köz. köz. kev. kev. kev. sok kev. köz* Rotatoria kev. 1—1 1—1 1—1 1—1 Crustacea . kev. i. kev. köz. sok i. kev. sok kev.. Zöld. Flagel ata sok i. sok 1—1 i. sok kev. kev. kev. Bacillariacea 1—1 1—1 kev. 1—1 kev. köz. 1—1 ** igen sok vastag iszap, tiszta vizet nem tudtam venni. ményeit foglalja össze. Sajnos, mélységi vízmerítőm nem volt, ezért nehezen tudtam úgy mintát venni, ihogy iszap ne kerüljön a csak szennyvizes mintába. Annak ellenére, hogy kezdetleges eszközzel dolgoztam és csak hozzávetőleges értékeket vettem, az iszap és a víz között igen nagy a különbség. Ennek a ténynek valószínűleg táplálkozási okai vannak. A szerves anyagok lebomlását végző baktériumok legnagyobb mennyiségben a szerves anyagból álló pelyheken vannak, ezért a baktériumokat faló apró 4állati szervezetek itt találják meg a legkedvezőbben táplálékukat. A szerves detritussal élő mikroorganizmusoknak is a foszlányok felülete nyújt legalkalmasabb táplálékforrást. Mindez logikus következtetés, de számszerű adatokkal még nincs kiegészítve. A jövőben szeretném ezt a kérdést tisztázni és quantitatív adatokkal kiegészíteni. Szennyvízderítő eljárások minősítésénél lenne ennek gyakorlati jelentősége. Ez úton lehetne tisztázni az eleven iszapoló eljárásnál az iszap, csepegtető testnél pedig a szűrőréteg bevonatának biológiai szerepét. A fent előadottak alapján mondanivalóimat a következőkben foglalhatom össze: Azon elhatározásom következtében, hogy az ötéves tudományos terv keretében szennyvízbiológiával foglalkozom, célul tűztem ki, hogy a terv folyamán házi szennyvizek derítésére szolgáló különböző jellegű berendezések működését a legszükségesebb kémiai analízisekkel kiegészítve biológiailag vizsgálom meg. E vizsgálataimat az teszi érdekessé, hogy a biológiai feldolmint a szerves rothadó anyagokat tartalmazó szennyvizek mesterséges tisztítási folyamataiban a biológiai faktorok, mint baktériumok és egyéb mikroorganismusok játsszák a főszerepet. Az ötéves terv első évében mechanikai derítő eljárás vizsgálatával foglalkoztam. Ennek keretében Vác város szennyvízderítőjének, Emscher kútjának tisztítási fokát tanulmányoztam kéthavonta végzett gyűjtések feldolgozása kapcsán. Biológiai szemponll>ól egy évi vizsgálataimmal a következő eredményekre jutottam: Vizsgálataim azt igazolják, hogy a mikroszervezetek elszaporodása a szennyvíz lebomlásának állapotától függ, ez utóbbit pedig elsősorban a hőmérséklet befolyásolja. Ezenkívül a szervezetek számát még az úszóiszap mennyisége és minősége is befolyásolja, azaz, mint említettem, a vastag és megkeményedett liszóiszappal borított kútban a mikroorganizmusok életviszonyai igen kedvezőtlenek. Legelőnyösebb a mikroorganizmusok kifejlődésére, ha a kutakat vékony, pelybes állapotú úszóiszap fedi, ugyanis ezek az iszappelyhek körül és felületén tömörülnek, mivel táplálkozási viszonyaik itt a legmegfelelőbbek. A vizsgált berendezés, mint mechanikai ülepítő játszik szerepet a városi (házi) szennyvíz tisztításában, azaz csak a lebegő és úszó iszapot választja ki a nyers szennyvízből. A berendezés létesítése óta a helyi Dunaszakaszt szabályozták s most a szennyvíz nem a Dunasodrába nyer elvezetést, hanem az év legnagyobb részében egy kis öbölben gyűlik fel. Helyesnek tartanám a szennyvízcsatorna meghosszabbítását a jelenlegi sodorvonalig.