Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

11-12. szám - A. Khafagi: Két új helyszíni eljárás a talaj áteresztőképesség együtthatójának meghatározása

I?i(M>lógiai Közlöny 32. évf. 1952. 7—8. sz. 247 thermostátba, hanem igyekeztem megközelítően azon a hőmérsékleten tartani, mint amilyen a szennyvíz, illetve a Dunavíz hőmérséklete volt) Az fogyasztás értékeit mutató táblázatot és grafikont (8. tábl., 3. grafikon)) vizsgálva 8. táblázat 1. táblázat 0

2 fogyasztás Nyers szennyvíz m'g/1 Jobb kifolyó mg/l Bal kifolyó mg/l Tiszta Duna mg/l Szennyez. Duna mg/| 1950. nov. 9. 16,41 9,99 9,14 5,03 5,03 1951. jan. 6. 20,45 20,07 23,54 3,47 3,59 márc. 8. 62,52 60,87 62,52 36,19 36,19 máj. 21. 87,10 77,20 55,51 55,85 47,59 júl. 6. 46,71 23,99 59,30 31,43 33,29 szept. 8. 16,53 25,83 20,25 3,51 3,51 90 80 70 60 S 50 s 30 20 10 0 i / / / / ij \\ i lii / // í 1 \ A 1 ii 1 n \ \\ \ \\ • 7 fi a V f \ — Jobb kifolyó — Bol kifolyó — Nyers szennyvíz — Szennyezett Duna — Tiszta Duna XI. 9 1.6 na V.21 VH.6 IX.3 3. grafikon. Az oxigénfogyasztás ingadozásai a váci szennyvíztelep vizeinél megállapítható, hogy a tavaszi és nyári hónapokban magasabb, mint a téli és őszi kónapokban. A szennyvizeké és ez természetes mindig magasabb, mint a Dunáé. A májusi tiszta Duna 0

2 fogyasztása igen magas — a Spitta—Weldert-próba is pozitív volt — bizonyára valami redukáló anyagot tartalmazott, de nem tartozott feladataim közé ennek a kivizsgálása. Biológiai vizsgálatok eredménye. A derítetlen nyers szennyvíz baktériumtartalma mindig igen magas. Egysejtű állatok jelenlétét mindig a víz állapota szabja meg. A szennyvíz állapotát — vagyis ez alatt a lebomlás fokozatát értem —, a hőmérséklet befolyásolja. Igen szembetűnő az 1. táblázatban, hogy a januári vízmintában igen sok baktériumon kívül mást nem találtam. A melegebb hónapokban egyéb mikroorganizmusok: Ciliáták, színtelen iFlagelláták, sőt a májusi mintában egy Oscillatoria is előkerült. Nyílt kérdés még, hogy a mikroorganizmusok: Ciliáták, színtelen Flagelláták, CyanophyNyers szennyvíz 1950. nov. 9. 1951. jan. 6. 1951. márc. 8. 1951. máj. 21. 1951. júl. 6. 1951. szept. 3. Organikus detritus sok kevés sok ig. sok közepes Anorganikus detritus sok kevés Baktériumok ig. sok ig. sok sok ig. sok ig. sok ig. sok (Zoogloea ramigera) sok kevés sok (Beggiatoa alba) közepes i. kevés kevés Amoeba kevés Színtelen Flagellata kevés ig. sok l-l Ciliata sok kevés közepes kevés közepes (Paramaecium caudatum) sok kevés közepes (Euplotes charon) közepes (Peritricha) sok sok Nematoda sok közepes 1—1 Cyanophyceae kevés közepes közepes (Oscillatoria negleeta) 1—1 (Spirulina abreviata) kevés közepes közepes Gomba hypha kevés *Anthophysa vegetans kevés •Bodo mutabilis kevés ceák milyen szerepet játszanak a szennyvizek tisztulásában. Fellépésük elősegíti-e a szennyvíz szerves anyagainak a lebomlását, vagy pedig már lebomlott vízben lépnek csak fel, — csupán bakteriophag hatásuk van, vagy pedig a baktériumokra mérgezőén ható antibiotikumot is választanak ki. A jobboldali, vagyis a Dunához közelebb eső kút vizsgálatánál szintén megállapítható, hogy nyáron sokkal gazdagabb fajszámban épp úgy, mint egyedszámban. A talált szervezetek menynyiségét befolyásolja az is, hogy a kút vizéről mikor szedték le az úszó iszapot. A nem túlságosan tömör, még foszlányos, apró pelyhes iszap igen gazdag élőlényekben. A kút vizében viszonylag sokkal kevesebb a Protozoa, mint az iszap pelyheken. Ennek oka részben a helyhez kötött életmód, másrészt a könnyebb táplálékszerzés. Nyári hónapokban nagy számban élnek a kutakban asszimiláló szervezetek. Különösen sok a Chlamydomonas, de Bacilláriák és Cyanophycaeak is elég sűrűn találhatók. A kút négy részének működése nem teljesen azonos. A négy jobboldali kútrészleg biológiai vizsgálatáról összeállított táblázatokat (II., III., IV., V.) összehasonlítva, jól kitűnik, hogy a J

3 kútrészleg mindig erősen elüt a többitől. Az úszó iszap mindig igen sok. Tisztítás után rövidesen összegyűlik, olyannyira, hogy mire ismét rá kerül a sor a tisztításban, már a felületét száradó,