Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

7-8. szám - Köszöntjük Társaságunk Kossuth-díjas elnökét

I

?i

(M

>lógiai Közlöny 32. évf. 1952. 7—8. sz. 243 Köszöntjük Társaságunk Kossuth-díjas elnökét Kormányzatunk a műszaki tudományok terén kifejtett munkásságáért Mosonyi Emilt, az Akadémia lev. tagját a Duna és Tisza szabályozásával kapcsolatban végzett hidrológiai kutatásaiért Kossuthdíjjal jutalmazta. Mosonyi Emil kiemelkedő munkát végzett a hidrológiai kutatások területén. Elsőként állapította meg a Kárpát medence sík- és dombvidéki részének, tehát a Magyarország területéhez tartozó folyószakaszoknak elméleti vízerőkészletét s elért eredményeiről a következő fontosabb tanulmányokban számolt be: „Magyarország vízerői" (1948). „Az elméleti vízerőkészlet értelmezése és meghatározásának jelentősége az energiagazdálkodás szempontjából" (1946), „Magyarország elméleti vízerőkészlete" (1946), „Magyarország hasznosítható vízerőkészlete" (1946). A Hidrológiai Közlönyben 1947. évben megjelent tanulmányában hidrológiai eljárást javasolt a tiszai duzzasztási görbék meghatározására a liszalöki vízlépcső tervezésével kapcsolatban. A- tanulmány francia nyelven „Procede special pur determiner les counbes du remous" címmel jelent meg. Ebben a tanulmányban a duzzasztási görbék meghatározására azt a különleges természeti adottságot használta fel, hogy kivételes esetekben a Bodrog folyó aránytalanul nagy, illetőleg aránytalanul kis vízhozama duzzasztási, illetőleg süllyedési görbéket hoz létre a Tiszának az egyesülés feletti szakaszán. Minthogy a Tisza és mellékvizeinek hazai hasznosítása szorosan összefügg a Tisza felső vízgyűjtőjén létesíthető tározókkal, korábbi, több * éven át végzett vizsgálatai alapján 1947-ben „Hegyvidéki nagyobb víztárolómedencék hidrológiai méretezése" című könyvében ismertette a Kárpát-medence tározási lehetőségeiinelk hidrológiai viszonyait. Ebben a 'könyvben mérésekkel és megfigyelésekkel alátámasztott új eljárást javasolt tározómedencék hidrológiai méretezésére. Mosonyi Emil ezen javasolt eljárását azótu sikerrel alkalmazták a Bükk- és Mátra-hegység kisebb vízfolyásain létesítendő medencék hidrológia" tervezése során. A tanulmány a természe- 1 tes tározódás néhány hidrológiai törvényszerűségét tisztázza a Kárpát-med: nce területére vonatkozóan. Az 1950. évi akadémiai nagygyűlésen „Vízerőgazdálkodásunk jövő feladatai" és az Akadémia 1951. évi hidrológiiai konferencián elhangzóit „A dunai vízerőhasznosítás hidrológiai kérdései" c. előadásai és e címeken megjelent tanulmányai a Duna hasznosításával kapcsolatos hidrológiai vizsgálatokkal foglalkozik. Mosonyi Emil a Magyar Tudományos Akadémia 1951. évi nagygyűlésén ismertette a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési laboratóriumában végzett kísérleti eredményeit, s ennek alapján új eljárást javasol a hidraulikai felületi érdessé" meghatározására. A javasolt módszer a dunai és tiszai vizi műtárgyak tervezésében, részben pedig a laboratóriumi kismintakísérletek tudományos módszereinek fejlesztésében nyújt segítséget. A felszabadulás óta 15 olyan tanulmánya jelent meg, amely a Duna és Tisza hidrológiai viszonyaival, továbbá a Tisza öntözővíz-készletével foglalkozik.