Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Dr. Jászfalusi Lajos: Mely természetes vizek alkalmasak tógazdasági nemespontyivadékkal való népesítésre

•lászfalusi L.: Természetes vizek nemesponttyal való népesítése természetes vizünket csak hibriddel népesítsük és a tógazdasági eredetű nemesponty népesítést végkép mellőzzük. A hibrideket átmeneti alakoknak, új fajtáknak kell tekintenünk, melyek képesek aklimatizálódni a megváltozott életkörülményekhez. A kimondottan jó állapotban levő sekély, jól felmelegedő ártéri tavakba, a Balatonba stb. helyezhetünnjk! nemespontyivadékot, a többi mély és rossz vízellátású dunai és tiszai holtágakba pedig ezeket az új kitenyésztett pontyformákat népesítenénk. A vizsgálatokból levonhattuk azt a fontos végkövetkeztetést, hogy a betelepített nemesponty ivadék részére nem minden természetes víz alkalmas. Ezért revideálnunk kell eddigi népesitési álláspontunkat. Ez a változás pedig, — mint fentebb említettük, oda kell hogy irányuljon, hogy a tógazdasági eredetű nemespontyivadékot csak azokba a sekély ártéri tavakba gazdaságos népesíteni, melyeknek életviszonyai sok hasonlóságot mutatnak a tógazdasági viszonyokhoz. Eg>'éb holtágakba pedig, ahol kedvezőtlen életviszonyok uralkodnak és gátolják a betelepített nemesponty növekedéséi, csakis vadponty és nemesponty keresztezéseként létrejött pontyformákat népesítsünk. Minthogy a vizsgálatokból még .az is kiderül, hogy a betelepített nemesponityivadék általánosan csa&i a negyedik, jobb esetben a harmadik évében éri el az 1 kg súlyt, feltétlenül szükséges, hogy a zárt jellegű és le nem csapolható holtágak évi pontyivadékkal való népesitési kötelezettségétől tekintsünk cl, mert máskülönben mesterségesen idézzük elő azt a sűríi népesedést, ami viszont több kárral, mint haszonnal jár. •» IRODALOM: 1. Berényi J.: Hová lesznek a Soroksári Dunaág nemespontyai. Magyar Horgász. 1950. No. 11. 2. Berg L. Sz. — Bogdanov A. Sz. — Kozsin N. I. • — Ra'ssz T. Sz.: Promüsztovüje rübii Sz. Sz. Sz. R. Moszkva—Leningrád. 1949. p, 449—456. 3. Collier W. A.: Die Alterbestimiming der Fische. (In: Abderha'dens: Handb. d. biol. Arbeitsmetli. Ab. IX., Bd. I. H. 1. (Berün—Wien,-1923. p. 535—552.) 4. Geyer F.: Aller und Wachstum der wiclitigsten Cypriniden ostholsteinischer Seen. Archiv. f. Hydrobiologie. 34. 1939. p. 543—644. 5. Hoffbauer C.: Die Alterbestimmung des Karpfen an seiner Schuppe. Allgem. Fischerei-Ztg. 13. 1898. p. 441—443. 6. Hoffbauer C.: Weilere Beitrage zur Alters- und Wachstumbestimmung der Fische, speziell des Karpfens. Zeitschr. Fischerei. 12. 1905. p. 111—142. 7. Jászfalusi L.: Nemesponty védelem — vadponty mellőzés — ez a célja az új halászati törvénynek. Magyar Horgász. 1949. No. 2. 8. Jászfalusi L.: Nem tűntek el a Soroksági Dunaágba telepített nemespontyok. Magyar Horgász. 1950. No..9. 9. Jászfalusi L. — Lányi Gy.: Ponitynemesítésünk új irányelvei (News Principles of Our Carp Imrovemenl). Agrártudomány. 1950. No. 5. 10. Jászfalusi L. Pisztrángos és pontyos természetes vizeink benépesítése (Bepeuplement de nos eaux naturelles a truites et a cyprinides). Hidrológiai Közlöny,No. 11—12. 1950. p. 457—467. 11. Jászfalusi L.: A tiszai nemesponty és vadponty növekedésével kapcsolatos népesitési tanulságok (Enseignements tirés de la croissanoe des Carpcs cornjnunes et des Carpes ameliorées de la Tisza, a fairé valóir pour le reupeuplement des cours d'eau). Magyar Kísérletügyi Központ Évkönyve. 3. 1950. p. 12. Lea E.: A modification on the formula for calculation of the growth of herring. Rapp. et Procés. verb. CVIII. 1. 1938. 13. Lukács A'.: Pontyjelölések és azok tanulságai a Balatonban. Halászat. 1933. p. 10, 49—51. 14 Nyikoljukin N. /.: Primenyenyije meloda otdnlennoj hibridizacii ribovodsztve. Ribnoje hozjajsztvo. (1949. No. 10. p. 27—32.) dr. Jaczó I. ref. Hidrológiai Közlöny. (1950. No. 11—12.) 15. Szuvorov E. K.: Osznovi ichtiologii. Vozraszt i temp roszta. Moszkva, 1948. p. 243—273. 16. Unger E.: Hazai pontyok testarányai. Ha'ászat, 1917. No. 13. 17. Unger E.: Über Ungarische Edelkarpfen. Gr. Korrespondenzblatt f. Fischzüchter. Dresden. 1930. No. 6— 8. 18. Unger E.: A haljelölésekről a magyar szabadvizekben és a gumigyűrűkkel megjelölt dunai halakról. Magyar Biol. Kut. Munk. VIII. 1935/36. p. 207—211. 19. Wunder VV.: Das verschiedene Wachstum von Mi-chner und Rogener beim Karpfen und seine Bedeutung für die Zucht. Zeitschrift Fischerei. 1934. No. 32. p. 569—576.