Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Zságyin V. I.: A hidrobiológia jelenlegi állása és feladatai Viljamsz–Micsurin–Liszenko tanításának a megvilágításában

218 el a biológiai termelés folyamán a kihalászott halakig. A biológiai tényezőket a vizek megjavítása érdekében szolgálatba lehet állítani úgy a káros termelés csökkentésére, mint a vizek hasznos termelésének teljes helyreállítására. Pl. a vízinövények elleni hairc a malária elleni küzdelem egyik tényezője, de a Gambusia nevű halnak a vízbe való betelepítése is ugyanezt a célt szolgálja. A vizek biológiai termelésének növelésére, ül. csökkentésére irányuló rendszabályok

1 két csoportra oszlanak: új állat- és növényfajok bevitele a vizekbe, a szervezetek új fajtáinak kitenyésztése és ezek alkalmazása az új (környezetben való élethez. Az első megoldást a Szovjetunióban már elterjedten sikeresen alkalmazzák, amint erről Karpevics is beszámolt. Zságyin javasolja, hogy ebben az esetben „akklimatizálás" helyett az „introdukció" kifejezést használják, mely a szervezetnek a vízbe való bevezetését jelenti, ahol az természeti vagv emberi hatás által létrehozott kedvezőtlen változásokat szenved végig. Űj vízi fajoknak Micsurin módszerével való felkutatása még teljesen fiatal és új tudomány. Általánosan ismert nehézség új fajták esetében a meghonosodás megszilárdítása, amikor azokat a „vad természetbe" helyezzük. Azonban új víziszervezetek kitenyésztése során ezt meg lehet majd valósítani azokban a mesterséges vizekben, amelyekből már az első 7 évben 44 ezer lesz a Szovjetunió sztyepp és erdős^sztyepp területein. Az ilyen fajták észak felé való előretörése specjális halgazdaságok .létesítésé útján valósítható meg. Ezeknek a vizeknek a növényi és állattani benépesítését állandóan ellenőrzés alatt kell tartani és ilyen módon lehetséges majd „a vad természet" keletkezéséhez szükséges tényezőket megfelelő mértékben kiküszöbölni. A hidrobiológiái kutatás módszereiről Megállapítja, hogy a hidrobiológia minden területére vonatkozó vizsgálati módszerek kidolgozása bonyolult feladat és csak a kutatók nagyobb munkaközösségével valósítható meg. A víziszervezetek tanulmányozására szolgáló módszerek megállapításánál figyelembe kell venni Nikitinszkij, Szkadovszkij, Guszev, Franccv, Karpevics, Krizsanovszkij és Andrijasev, valamint az Oka, Volga, Murman, Szevasztopol és a Karadag melletti biológiai állomások fiziológiai, ökológiai, morfológiai és biológiai vonatkozású munkáit. A biocönozis vizsgálati módszereinél az állattani intézet hidrobiológiái osztályának és az Oka-menti biológiai állomás módszereit ajánlja alkalmazni. Zságyin V. I.: A hidrobiológia jelenlegi állása A biológiai termelőképesség módszereinek kidolgozását Gajevszka, Rodina, Tihovszkij, a Kuznyecov-ok Karzinkin, Francev és Guszev munkáinak figyelembevételével kell végrehajtani. Űj elemeknek a vízbe való bevezetésére vonatkozó kutatások módszereinél Nyikolszkij, Podleszkij, Zenkevics, Birstein, Karpevics és Doglyely munkáit kell figyelembe venni. Űj víziszervezet fajok és fajták kitenyésztésének módszerénél gyakorlati példákat a mezőgazdasági gyakorlat ad, Micsurin és Liszenko klaszszikus módszerei alapján. A szovjet hidrobiolőgusok legsürgősebb feladatairól A szovjet hidrobiolőgusok fő feladatát a tenger és a kontinentális vizek biológiai termelőképessége problémáinak kidolgozása képezi. Ez a probléma a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Biológiai Szakosztálya munkaprogrammjá'ba illeszkedik bele. A munka minden problémára kiterjed, a biológiai termelés folyamatára is, a biológiai termelőképesség történeti- és földrajzi gyökereire és a biológiai termelőképesség tanulmányozása útjainak kidolgozására is. E kérdéscsoport különösen a Szovjetunió sztyepp és erdős-sztvepp területein mesterséges vizeikl létesítésével kapcsolódik össze. További feladatok: A Szovjetuniót határoló tengerek gazdagságának a kihasználása, különösen azoké, amelyek a a győztes háború következtében kerültek a Szovjetunióhoz; halgazdaságok szervezési formáinak kidolgozása; a tógazdaságok fejlesztése és előretolása észak felé; a víztározók bio-gazdasági kihasználására szolgáló észszerű módszerek kidolgozása; új hal és gazdaságilag jelentős gerinctelen állatfajták kitenyésztése; új gazdaságilag fontos állatok és egyéb táplálékszervezetek bevitele a kevéssé népesített vizekbe. Mint különálló kérdés nagy gyakorlati jelentőséggel bír a vizek szennyezettségi fokára vonatkozó részletes és pontos ökológiai és fiziológiai jellegzetességek kutatásának kidolgozása. Szükséges munkamódszerek kidolgozása és tökéletesítése arra vonatkozólag, hogy hogyan lehet a vízi építményeket és hajókat megvédeni a víziszervezetek benövésétől és azok rongálásától. A szovjet hidrobiolőgusok munkájában lényeges fejezetnek kell még lennie a hidrobiológia összegyűjtött és felhalmozott adatainak rendezése, összegezése és elméleti kiértékelése is. Ilyen még többek között a biológiai termelőképesség elméletének kidolgozása, ahonnan máiegyenes az út a vizek biológiai termelőképességének irányításához és a vizek biológiai ábrázolásához a kommunista közösség emberei számára. Dr. Jaczó Imre