Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Gerhardt József: Fúrott kutak vízadórétegeinek vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 32. évi . 1952. 3- 4. sz. 183 r

v — a réteg vízátadóképességét fejezi ki, vagyis azt, hogy a teljes vízkészletnek hányad része juthat a ikiút'ba. Ez függ a vízadóréteg pórustérfogatától (r) , valamint a gyakorlati újon megállapított tényezőtől (y), amely kifejezésre jut2. áb.a. Szitaszövetes szűrő tatja mennyire bocsátja át egy meghatározott szemeloszlású réteg a vizet. A y tényező útján lehet kifejezésre juttatni, hogy az apró szemcséjű talajok, melyeknek a pórustérfogata nagy, bár TCTTT17 ^jy-n - . " •' IQP^o 3. ábra. Sodronyos kavicsszűrő , V sok vizet tartalmaznak, nem adják Le olyan könnyen vizüket, mint a durvább szemcséjű rétegek, amelyek pórustérfogata kisebb. A vízátadóképesség tehál: r„ = ry A Szovjetunióban szerzett tapasztalatok és kísérletezések alapján F. S. Bojctrincev a gyakorlati használatra megadja az egyes tényezők értékeit (2 táblázat), azonban közli, hogv ezek pontos meghatározására számos további kísérletezés és a gyakorlattal való összehasonlítás szükséges. A vízadórétegnek a vízadóképességét mindig a beépített szűrő külső felületén kell megállapítanunk. Szitaszövetes szűrőnél a szivattyúzás hatása alatt kialakult rétegváz (r

v

r), kavicsolásnál a kavicsszórás (r

v

k) vízátadóképességét kell figyelembe vennünk. Ezeket a 2. táblázat 5. és 6. oszlopa tünteti fel. A rétegváz vízátadóképességének (r„) számszerű értéke az egy fokkal durvlálbb szemcsézetű réteg vízátadóképességének (r

v) felel meg. A kavicsszórás vízátadóképességének (r

v

k) számszerű értéke a szórás szemszerkezelének megfelelő réteg vízátadóképességével egyenlő (r„) A kavicsszórás szemszerkezetére vonatkozó kísérletek alapján megállapítható, hogy annak maximális értéke 10 <5, ahol d a rétegváz legkisebb visszamaradó szemcsemérete mm-ben (7. oszlop). Gyakorlatilag a kavicsszórás szemszerkezete 8 6 — 10 ö között váltakozhat (8. oszlop). A szórás vastagságára vonatkozó kísérletek bebizonyították, hogy az nem játszik lényeges szerepet. Értékét a gyakorlati kiviteltől függően minimálisan 45 mm-nek kel felvenni. Maximális értéke a belépő sebes ségélől függ. 2. táblázat 5 5 vD "0 ed rt H s 1 PU 3 •<§ >o a "ö a s«= V 1. A vízadóréteg osztályozása bD vy U «o _ > 4 iS V ;d o 6

0 S YÜ 0) *0 bo <a !f |jí g I 2 s s > s « A « s •s < N M | a szemszerkezeti öszetétel alapján 1 2 _ > 4 iS V ;d o 4) m v a> > b£> a? OJ || 43 1 > V ' BJ 1 .2 50 • £ -a a * f! V .01 > OH N •ÍS S n O. > i -3-Sbt, N 'aí 3 s-s W) «< £ í, fi. u 60 •< JS << 3 < e-i « iA o t-' có Iszapos homok, ha a < 0,13 mm-es részek súlyszázaléka <60% 0,400 0,100 0,040 0,054 0,150 0,13 1,0—1,3 Finom szemcséjű homok, ha a < 0,13 mm-es részek súlyszázaléka < 50% 0,340 0,159 0,054 0,084 0,150 0,13 1,0—1,3 Apró szemcséjű homok

r ha a < 0,31 mm-es részek súlyszázaléka ^ 40% 0,336 0,250 0.084 0,126 0,185 0,?1 2,5—3,1 Közepes szemcséjű homok, ha a < 0,75 mm-es részek súlyszázaléka ^ 30% 0,328 0,390 0,126 0,150 0,240 0,75 6,0—7,5 Durva szemcséjű homok, ha a < 1,25 mm-es részek súlyszázaléka ^ 20% 0,314 0,478 0,150 0,18$ 0,240 1,25 10,0-12,5 Homokos kavics, ha a < 2,25 mm-es részek súlyszázaléka 15% 0,300 0,617 0,185 0,240 0,240 2,25 18,0.22,5 Kavicsos homok, ha a <3,0 mm-es részek súlyszázaléka ^ 10% 0,249 0,946 0,240 0,240 0,240 3,00 24,0-30,0 A szűrőcső vízfelvevőképességének megállapítása után meghatározzuk a szűrőcső, csőváz perforálásának mértékét (<p), amely az előbbinél nem lehet kisebb. S3 <p A csőváz perforálásának mértéke (<p) a szilárdsági szempontokat figyelembe véve legfeljebb 32%. Ahhoz, hogy a csővázon át a víz túlzott ellenállás nélkül bejusson a kútba, a perforálás mértékének 20%-ot kell elérni. Az egy folyóméter csővázon lévő perforálások, nyílások száma JV= 4 00Öw rf

2 ahol D

K •— a csőváz külső átmérője mm d — a perforálás átmérője mm.. Kiképzési okokból a perforálás célszerű átmérője 165 nim-es csőátmérőig 10 mm, azon felül 15 mm. A perforálásnak a csővázon való elosztását egyszerű matematikai összefüggésekkel lehet megállapítani. A vízadórétegben való sík radiális folyadékmozgás meghatározására a Dupuit összefüggés szolgál, amelynél feltételezzük a vízadóréteg egy-