Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Törpe vizíerőink hasznosítása

Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. 173 egy típusegység szélesebb vízhozam és eséstartományt is jó hatásfokkal tud kiszolgálni, viszonylag magas tényleges fordulatszámuk egyszerű szíjáttétellel, olcsó, kevéspólusú (általában 1000 lord/perc, relatíve nagy vízhozam és kis esés esetén kivételesen 500 ford/perc) generátor alkalmazását teszi lehetővé. \ A vizsgálatok szerint legfeljebb 6 turbina és •1 generátortípus látszik szükségesnek, éspedig turbinák 250 l/sec vízhozamra, 4, 8, 1(5 m esésre 500 „ „ 4,8 „ „ 1000 „ „ 4 „ „ háromfázisú generátorok 15, 30, 50 és 80 kVA teljesítményre. A turbina és generátor megfelelő áttételű szíjtárcsapárral kapcsolható össze. Első becslésünk szerint kb. 200—250* törpe erőmű létesíthető. Pontosabb számuk, valamint az egyes, típusok gyakoriságának meghatározására további részletes (topográfiai, hidrológiai, műszaki gazdaságossági stb.) tanulmányok válnak szükségessé. Ezek eredményeképpen a gépészeti kérdések részletesebb kivizsgálása után a típusok száma — főleg a turbináké — valószínűleg tovább csökkenthető. (Ha pl. 1 db. 1000 l/sec egység helyett 2 db. 500 l/sec turbinát tervezünk, a turbinatípusok száma 5-re, ha pedig 16—20 m-nél nagyobb esések ritkán előforduló alkalmazásától is eltekintünk, 4-re redukálható). ' c) A termelhető energiamennyiség. Ezen a téréin — elegendő adat híján — egyelőre szintén becslésre vagyunk utalva. Nem ismeretes még sem az erőmüvek száma, sem azok helye, teljesítménye, sem pedig a felmerülő energiaigény. Ez utóbbira nézve azonban utalhatunk a MEZÖVILL-nek, az O. V. H.-hoz 1949. IX. 5-én intézett 1019/19 sz. átiratára, amely szerint „A villamosításba bevonható minden olyan vízierő, amely legalább 10 kVA teljesítményt nyújt." * Azóta ez a szám jelentősen emelkedett az 1951. év nyarán végzett helyszíni bejárások eredményei alapján. (Szerk.) Eszerint nincs az az energiamennyiség, amely fogyasztóra ne találna. Mint már említettük, törpe vízerőműveink egy részének energiatermelése a szélsőséges vízjárás miatt ingadozó, vagy kedvezőtlenebb száraz időszakokban szünetel. A tízéves villamosítási tervben kiépülő Itávvezetékhálózat az ország minden pontjára elviszi a villamosáramot, s ígv lehetővé teszi ennek az esetleges energiahiánynak pótlását. Ily körülmények között érdemessé válik ezeknek a különben kedvezőtlenebb lehetőségeknek a kiaknázása is, mert egy-egy ilyen közepes nagyságú törpe vízerőtelep hidraulikus termelésével is évenként mintegy 10 vagon szén takarítható meg fejlődő iparunk számára. A rendelkezésre álló adatok alapján a már bizonyos mértékben feltárt vízfolyásokon előreláthatóan nyerhető energiamennyiség közelítő értékeit az alábbiakban állítottuk össze: Az energiaszámításnál biztonságból az 50% tartósságú vízhozamokat vettük alapul. Ugyancsak a biztonság javára szolgáló elhanyagolás-. képpen a megadott vízhozamokat a szakasz alsó végére tekintettük érvényesnek és a szakasz 50% tartósságú elméleti teljesítményét a vízhozam félértékével a r

5

0 = 9,8-2- H összefüggésből számítottuk, (lásd I. táblázat.) Nyeszteruk orosz szakértő az elméleti teljesítményből a tényleges teljesítményt a világstatisztika alapján r= 0,56 Tg,, összefüggéssel számítja, abból a feltevésből kiindulva, hogy a folyószakasz esésének 70%-ál 80% átlagos összhatásfokkal lehet a technika mai állása mellett hasznosítani. Hazai törpe vízerőinknek az esések elaprózódása és a kedvezőtlenebb körülmények következtében becslésünk szerint mint 60%-a lesz kiaknázható, orosz források alapján mintegy 78—82% turbina és 90% 4. ábra